Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-09 / 31. szám
(Trianon 24.) 1944 február 9. ../mmiöÉK St ABoicn ms 1 •Jéal. mam •aB3SJ m A halálos ssztlvesssteri sscurkálás a vádlottak padján Hatgyermekes családapát fiit meg Gerda láios, akit a rnyfregybázi törvényszék nyele évi {egyházra Ítélt Takarékos háziasszony, ha Diana sósborszeszt vásárol az üres üveget visszaadja a kereskedőjének, aki pénzt ad érte. Szilveszter éjszakáján halálra szúrták Nagy István fuvarozási vállalkozó nyíregyházi, Szent István-uti lakost, hat gyermek apját, aki csak véletlenül kerüli a szurkáló útjába. Tragikus véletlen, hogy a szerencsétlen ember akkor lépett ki a kocsma ajtjából, amikor egy még gyerekember — kinyitott zsebkéssel az utcán másvalakire várt. — Egy munkás, becsületes életet oltott ki Gerda János, aki a gyilkosság éjszakáján még a 19-ík élettévét sem töltötte be. A véres éjszaka története ... A kórházzal szemben van Béres Mihály vendéglője. Szilveszter éjszakáján — mint minden vendéglő — ez is tömve volt vendégekkel. Fiatalok, öregek vegyesen ülték körül az asztalokat, jó hangulatban búcsúztatták az 1943-as esztendőt. A fiatalok később táncraper- düitek, folyt a bor és a legények már borgőzös hangulatban összezördültek. —- Gerda Mihály is a kötekedők csoportjához tartozott kapott is gyorsan egy hatalmas pofont, amit később bicskával akart megtorolni . f i A vendéglő ablakmeletti asztaliméi üli szerényen és csendesen munkásaival Nagy István fuvarozási vállalkozó. A munkásai kedvéért jött el a vendéglőbe, ahol borozgatás közben, emberei között akarta megvárni az új esztendőt. Az éjféli órákban történt, Nagy István felállít) az asztalitól, hogy néhány percre levegőzni menjen. Amikor a vendéglő ajtaján kilépett, egy sötét alak ugrott feléje és minden szó nélkül, késével hasbaszúrta. A szerencsétlen ember véresen ösz- szeesett, később a járókelők találták meg, beszállították a kórházba, (ahol másnap kiszenvedett. Halálát özvegye és hat élő gyermeke siratja. A főtárgyalás. A nyíregyházi törvényszéken dr. Rácz István tanácsa tegnap délelőtt tartottt főárgyalást a szilveszteri szurkálás Uránia ****** - i "■I gang :««■ in-------F ék már 9-16 Srerda.MÜtértök Az UFA színes filmcsodája Botrány Az óriási sikert aratott Üdére- iény és Münchauson c. moonu mentális színes filmremek méltó utóda Legintimebb női titkok kíleséaéből keletkező botrány. Kezdési idők Vasár* éa ünnep nap 3, 5, 7, ügyében. A vádat dr. Sveiczer Márton kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Nagy Béla ügyvédi irodájából dr. Papolczy Antal látta el. A tárgyalási terem zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. A vádlottat szu- ronyos fogházőr kíséri a terembe. Rabruhába öltözve, rövidrenyírt hajjal, ül a vádlottak padján Gerda János, — mintha 10-ig sem tudna számo'ni. Alig látszik 16 évesnek, ha nézi az ember, vékony, hosszú arcát, sunyi (tekintetét, sehogysem tudja elhinni, hogyy ez a gyerekember már embert ölt, megölt egy hatgyermekes családapát és gyász- baborított egy boldog kis családot, — akiktől elvette egyetlen kenyérkeresőjüket, az édesapát.. . A kir. ügyészség Gerda Jánost szándékos emberölés bürftettíével vádolja, mert 1943. év december hó 31-én, szilveszter éjszakáján 23 óra 30 perckor Nagy István nyíregyházi lakost, szándékosan, de anélkül, hogy szándékát előre megfontolta volna, megölte akként. hogy zsebkésével hasbaszúrta. — Nagy István a kórházban, sérülései következtében meghalt. A bizonyítás során a felvonultatott tanuk vallomásából megállapítást nyert, hogy a Béres-féle kocsmában, az éjféli órákban a fiaitalok között veszekedés támadt. Tánc közben Gerda János egy pofont kapott. A vendéglős ezért A városi szakosztályok együttes ülésén Nyíregyházy Pál polgármester javaslata alapján elhatározták, hogy a Szarvas-utcának Benczúr Gyula-utca névre való keresztelését javasolják a képviselőtestületnek. A szakosztályi tagok közül Tomasovszky Mihály, Rőzse István mindenben helyeselték, hogy a halhatatlan művész nevéről szülővárosa egyik legszebb, legforgalmasabb utcáját nevezzék el, de véleményük szerint a Szarvasutca helyett egy másik nagy utcát kellene Benczúrról elnevezni, — mert a Szarvas-utca az 1753. évben Szarvasról bevándorló városalapítók emlékét örökíti meg és erre Szarvason a Tessedik-ünnepen is hivatkozott Nyíregyháza szónoka. Kovách Elek dr. is méltányolja a régi települők emlékéhez fűződő érzéseket, de ezek nem olyan általánosak és jelentősek, hogy a város nagy szülöttének, Benczúr Gyulának neve mellett érvényesülhetnének. Nyíregyházy Pál polgármester rámutatott, hogy Benczúr Gyula szülőháza mellett egyfelől a Kossuth-tér, másfelől a Luther-utca van s a többi nagy utca is, mint a Vay Adám, Rákóczi, Bocskay, Bethlen, Zrinyi Ilona, Szent István, Kállay András olyan nevek őrzői, hogy a történelmi megbecsülésre vetne árnyat, ha most valamelyi ilyen utca nevét megváltoztatnánk. A települők nemcsak Szarvasról, hanem Békéscsabáról, Berényből s több más helyről jöttek Nyíregyházára. Ezek közül a községek közül csak Csaba nevét hlra kötekedő vendégeket igyekezett a kocsmájából kiszorítani. Gerda a kapott pofont akarta bicskával megtorolni, a véletlen azonban úgy hozta magával, hogy amikor a vendéglő ajtaja előtt lesben állt, a szerencsétlen Nagy István jött ki az ajtón és esett áldozatául a kocsmai verekedésnek. Gerda János beismerte, hogy megszűrt valakit, hogy kit, azt csak akkor tudta meg. amikor letartóztatták. Az ítélet: 8 évi fegyház. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Sveiczer Márton kir. ügyész, összefoglalva a véres éjszaka történetét, — döbbenetes szavakkal mutatott rá arra a szörnyű bűnre, amit a fiatal Gerda János elkövetett, amikor megölt egy hatgyermekes családapát, akinek semmi köze sem volt a vendéglői verekedéshez. Dr. Papolczay Antal védőbeszédében felsorakoztatta azokat az enyhítő körülményeket, melyekkel enyhíteni igyekezett védence bűnösségét. A nyíregyházi törvényszék dr. Rácz tanácsa félórai tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely szerint Gerda Jánost nyolcévi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. dette még Szarvas neve mellett egy utca, a mai Luther-utca, A községekről elnevezett utcák közül már csak a Kótaji-utca van meg a Szarvas-utca mellett, de a Kótaji-utca nem olyan jelentős és forgalmas, hogy Benczúr Gyuláról elnevezhetnénk. — Ezért választotta a Szarvas-utcát azzal a meggondolással, hogy a település emlékével kapcsolatban a jövőben még lesz alkalmunk az őstelepülők érzéseinek megfelelő más megoldásról gondoskodni. A szakosztályok együttes ülése a vita után a polgármester minden oldalról megokolt javaslatát fogadta el s ezt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. — Iskolai felszerelések, füzetek, iró- kalmazottak kereseti adójához, leg. újabb rendelet szerinti nymtaivány elkészült és kapható JéMA-papirüzlet. A finn kitartás titka Finn testvéreinknek történelmünk folyamán állandóan súlyos küzdelmeket kellett folytatniuk nemzeti létükért A közelmúltban is elnyeléssel fenyegeti* őket az orosz tenger. Mindannyian döbbent csodálattal adóztunk elszánt hősiességüknek, amellyel ők, —• a maroknyi nép — szembe mertek szállni a hatalmas orosz túlerővel, s bámulattal láttuk, hogy nagy véráldozatok árán bár, — de megőrizték függetlenségüket. Most, hogy újra fővárosuk naponkénti bombázásáról ad hirt a rádió, aggódó és féltő szeretettel fordulunk feléjük, de hisszük, hogy az újabb megpróbáltatásokat is kiállják majd. Mert érezzük, hogy a kis finn népnek megtörhetetlen a kitartása. Vájjon mi a titka ennek a kitartásnak? Csak az tudhat rá válaszolni, aki közvetlen közelből ismeri finn t©*tTé- reinket. Rácz István újságíró 5 érig élt kint köztük, s mint már hírt adtunk róla,— a hét végén leutazik városunkba és előadást tart Finnországról a Kálvineum tanítónőképzőintézeti Önképzőkör Levelező Szakosztályának finn délutánján. Előtdásának címe: A finn kiirtás titka. Időpontja: 14. d. u. 5 óra. Színhelye: a Református Gyülekezeti Ház nagyterme (Dessewffy-tér). Bizonyára olyan érdeklődéssel és szeretettel fogadja Nyíregyháza város közönsége az értékesnek ígérkező előadást, amilyen készséges szeretettel Rácz István jön le közénk. Az ünnepély műsorszámait is rövidesen közöljük. 5 11| Moszkva a pApát támadja Bukarest. (TP.) A szovjet kormány lapja, az Isvestije támadást intézett a pápa ellen, amivel kapcsolatban a román sajtó megjegyzi, hogy ez a támadás az előjele annak az állásfoglalásnak, amitt majd Visinszky,, a szovjet megbízottja a szövetségesek földközitengeri bizottságában az angol—amerikai—crosz megbeszélések kapcsán a Vatikán kérdésében szándékozik elfoglalni. Figyelmet érdemel, hogy a pápa címére intézett eme támadás abban a pillanatban következett be, amikor a nemzetközi sajtó azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen álláspontra helyezkednék a Vatikán abban az esetben, ha az angol—amerikai csapatok megszállnák Rómát. A Timpul azt véli, hogy a szovjet, amely visszatért az orthodoxizmushoz, ezen lépés után valamilyen politikai ürügy alatt a Vatikán előtt be akarja csapni Oroszország kapuit. i Botor különlegességek nagy választókban SUHINESZ kalarcsaraakibsa VAY ADAM UTCA 4. K UtfstAk hálók, shódlAk és szslo&űsrsltorák olcsó árhss A Szarvas utcát nevezik el Benczúr Gyuláról
