Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-08 / 30. szám
6. eldai. 91 j^nmrwEu iíflflOLCSI MIS hírlap Fontos akció Indái a gazdái érdekében A mezőgazdasági termelők vasáru- szükségletnek csak megközelítő arányban történő kielégítése is íudvaJevően a jelenlegi viszonyok közepette nagy nehézségekbe ütközik. Uj mezőgazda- sági szerszámok, eszközök gyártását gátolják a szűkös anyagellátási körülmények. A mezőgazdasági termelők helyzeiét közelebbről ismerők azt is tudják, hogy a falusi és a kisvárosi, valamint a tanyai lakosok háztartása kórul f, sok olyan félredobott1 ócska szerszám van, amelynek vasanyagát még hasznosítani lehejne, csak volna szerv, amely ezeket összegyüjtené és 'feldolgozásra, kijavításra alkalmassá tenné. A vaskereskedők központi érdekképviselete most azt a gondolatot vetette fel, hogy a mezőgazadsági termelők háztartásaiban található, legtöbbször félredobolt ócska vasanyagokat ifesze kellene gyűjteni és azokat újra kellene feldolgozni, természetesen elsősorban azok számára, akik az ócska vasanyagokat beszolgáltatják. A használt anyagokból előállított áruk egyike a kazánlemezből készült patkóvas, amely már a háború kitörése előtt is ismert volt, különösen a dunántúli gazdák körében. A használt és tönkrement tengelyből készült szekérráf is több vidéken már ismeretes. Ha csak ezt a két fontos* mezőgazdasági szerszámcikket veszik számításba a kereskedők és j a gazdák, már ezen az alapon el lehet kezdeni az ócska anyagok összegyűjtésének és felhasználásának akcióját. De van ezenkívül sok más egyéb cikk is, amellyel lehetne foglalkozni a hasznosítási akció keretében. Vannak jelenleg a kérdés megoldásának bizonyos árszabályozási és forgalomkorlátozási akadályai, amelyeket azonban a közellátási j miniszter kiadandó rendelete volna hi- ! Vatva elkárítani. Ez meg is fog történni, mihelyt az akcióra vonatkozó szükséges adatok rendelkezésre állnak. A vaskereskedők és vasiparosok központi érlekképviselete most az adatgyűjtésre vonatkozóan felhívással fordul tagjaihoz. Kéri, sürgősen közöljék a központi irodával (V., Akadémia ntca 1), Hogy: 1. milyen használ? vas- anyagot ludnának felhasználni, 2. milyen cikket készíthetnének belőle, 3. a Helybeil iparos imlyen átalakítási árat számítana fel, 4. milyen egységáron Hoznak forgalomba az elkészítet,, újra átdolgozott árukat> 5. a készült cikkek után mennyi bruttó hasznot számítanának fel. A beérkező adatok alapján a vaskereskedők érdekképviselete az akció megindítására javaslatot fog tenni a közellátási minisz;érnék. Hetvenötéves a világhírű budapesti álfáikért DIVATCIKK EB árait., íiagy tÉKuit!iékh«i?. ^Sayer ftgosto 4fra*f!x2stében, Zrínr? Hona «te* í 75 évvel ezelőtt nemes Pest városában néhány lelkes rajongó megalakította az Állatkerti részvénytársulat elnevezésű alakulatot. Amíg ez az alapítás ilyen simán lebonyolódott, természetesen sok akadályt és előítéltet kellett leküzdeni. Azután is sok nehézséggel kellett megbirkózniuk a merőben új intézmény megalakítóinak, nem utolsó sorban azzal, hogy az állatkertben nem voltak — állatok és ezeket sok éven át ajándékozó kedvű mecénások bőkezűségéből kellett ösz- szegyüjteniök. Bizony, el lehet mondani,hgoy emberfeletti munkába került, amíg a mai, világviszonylatban is nagyszerű budapesti állatkert kiteljesedett. A Társulat nagy munkával rábírta a város tanácsát, hogy az állatkert létesítéséhez szükséges területet engedje át. Évi egy darab császári arany jelképes terüle bér ellenében 31 holdat és 600 négyszögölet vettek át erre a célra, ott, ahol ma is fennáll az állatkert, az Aréna-út mentén, a Városliget észak- nyugati csücskében. Akkoriban vigasztalan homoksivatag volt ez a terület, legfeljebb néhány csenevész fa árválkodott rajta. A Társulat mégis rövid idő alatt hozzáértő munkával megépítette ott az állatkert legfontosabb berendezéseit; a madarak és a kisebb állatok házait, a baglyok számára való romokat, az oroszlánok ketreceit, a majmok házát, a különféle istállókat, a vidrák medencéjét és még sok más mindent. Állatként ajándékokból. Amikor egy év alatt z új állatkert minden nagyszerű berendezése elkészül, meg lehetett tartani az aratóünnepséget és ezzel kapcsolatosan a meg- nyitófc is. 1866. augusztus 9-én folyt le a nevezetes ünnepség, amely nagy felvonulással kezdődött. Ezen az Állatkei ti Részvény társulat egész vezetősége resztvett és a déli harangozáskor ■indult meg „zászló elővitelével“. A megnyitáskor a hivatalos személyiségeken kívül természetesen a komolyan érdeklődők és a kíváncsiak ezrei is megjelentek. Az új állatkert még nem volt teljes, ami nem is volt csodálatos, hiszen egy esztendő leforgása alatt még nem lehetett a világ minden részéből a nevezetesebb és látványosság szempontjából erős vonzóerőt jelentő állatokat összegyűjteni, egyrészt a tetemes költségek, másrész a nehézkes közlekedési lehetőségek miatt. Mégis összegyűlt sok érdekes állat. Ezeket iúlnyomór észben ajándékba kapta a pesti állatként. így Xan us János, a tudós utazó és néprajzi író Meikóból küldött sok állatot. Gerenday József egyetemi tanár pedig idehaza gyűjtögette a ritkább hazai állatfajtákat. József főherceg, a cigányok nagy pártfogója, szintén az adományotok közé tartozott. Batthyány Elemér Pof PediS ikervári uradalmában nevelt indiai tigrisét adta oda. Egy lengyel herceg, Csetvertinszky Borisz, szintén iöbb állattal kedveskedett az állatkertnek. Erzsébet királyné zsiráfja. Sót, Erzsébet királyasszony is az ^ajándékozók sorába lépatt: amikor Klo- í.ű tohercegaszonnyal megtekintette az iJJatJá^,0Sság0t’ egy remek zsiráfot KuldoU halaja jeléül és azért, hogy az intézményt gazdagítsa. így lassan be- nepesedett a pesti állatként. Madarak emlősállatok, ritka viziálla.tok hüllők egzotikus nagyvadak, ragadozók, sarki állatok, halak és érdekes, ri ka fajták kerültek mind nagyobb tömegben az ál_ latkertbe, úgy, hogy az állatok lakásai megteltek s időnként kibővtésről, vagy újak építéséről kellett gondoskodni. A ővárosi és vidéki közönség hamarosan mgekedvelte az új, eddig nélkülözött nagyszerű látnivalót és így évről-évre rohamosan emelkedett a látogatók i száma. j Később cirkuszoknak adtak engedélyi, hogy az állatkert területén telepedjenek le és bizonyos ideig mulattassák a látogatókat. Óriások, törpék, szakállas hölgyek, birkózók, céllövők, légtornászok, léghajósok, szörnyszülöttek, vadnépek csoportjai szerepeltek abban az időben az állatkertben, sőt még a viláighírű sziámi ikreket is vendégszerepeltették oft élelmes vállalkozók. Lappok, zuluk és indiánok. Voltak tűzijátékok és néprajzi be- j muta;ók is. Lappok a rénszarvasaikkal, afrikai negerek a tevéikkel, északamerikai ndiánok és délafrikai zuluk és más egzóíkus emberek szerepeltek az állatkertben. Bemutatták nemzeti | táncaikat, ünnepségeiket, különböző szokásaikat, harcaikat, hétköznapi éle- iaüket és munkájukat és természetes, hegyezeknek a hol hátborzongató, hol mulatságos furcsaságoknak mindig akadt élvező, bámészkodó közönsége. \ És még sok látványosság színhelye j volt a pesti állatkert, amelynek a hét- I venes években alkalmazott igazgatója Serák Károly szülte ezeket a különös ötleteket. Mint cirkuszigazgató bizonyára nagy vagyont szerzett volna az ötletei révén, mert városról-városra vándoló társulattal, a mindenhova újat vivő művészek mindenütt vonzották volna a közönséget, ugyanegy városban azonban nem sokáig lehetett lekötni a közönséget egymáshoz mégis hasonlító mutatványokkal. így aztán lanyhulni kezdett az érdeklődés és a közönség lassan elmaradozott az állatkerlből. ősbudavára .. Már csak a gyerekek tartottak ki az állatkert mellett hűségesen, mert vonzotta őket egy.egy ngylábú kedvencük, mint Jónás, a víziló és Sziám, a szelíd elefánt. És a kedvesen komisz- ■kodó, szemtelen, de embermódra értelmes majmok nagy hada. Ekkor még egy kísérlet történt az latkert régif ényének visszaállítására. Egy Farmorek nevű osztrák építész az állatkert északkeleti részében megépítette a pesti Potemkin-falut: ősbu- davárát (a millénium alkalmából) és a deszkából, habrcsból és nádból emelt renaissance és góf paloták és török mecsetek, Abdi basa konakja, megint ezer és ezer embert vonzottak ki a liget fái alá. Serák igazgató halála után Lónyay eza lelj az állatkert igazgatója Ló- «yay nem ludott segíteni a mindinkább romló helyzeten, az állatok sorra pusztullak, mire a kormány — hogy az esetleges botrányt elkerülje — elrendelte az Állatkerti Társulat feloszlatást. Ezután maga a székesfőváros vette pártfogásába az ügyet. Sokmilliós befektetéssel, nagyvonalú keretek között Hagtnbeck módszerei szerint __ ( Trianon 24.) 1944 február 8, átrendezte és átépítette az á[látképéit,, amelyet 1912-ben újra megnyitottak és átadtak a forgalomnak. A megújhodott állatkert. Amióta a budapesti állatkert a székesfőváros tulajdona, az érdekes intézmény lélj es virágzásnak indult. Berendezése és felszerelése a különféle állatok elhelyezése a mai kornak mindenben megfelelő; az elv az, hogy a különféle állatoknak meg kell adni az életkörülményeiknek és természetes életüknek megfelelő környezetet és lakást. Vagyis nem a lélektelen, sivár, gyilkos és unalmas ketrec-életet, hanem minden állat egyéniségének megfelelő heiyeí, az oroszlánoknak tágas barlangot, délszaki tájak szárnyasainak ló- iuszvirágos tavat, a jegesmedvéknek és a fókáknak élesszélű tengeri sziklákat, a vízilónak iszapos folqómedret, a keselyüknek és baglyoknak ván, düledező romokat vagy sziklákat, a krokodilu- sokciak bozótos, langyosvízű mcsarakat és így tovább. Az ily^n környezetben a rab állatok felejtik szánalmas helyzetüket, beleélik magukat a szülőhelyükhöz hasonló környezetbe és nem esnek búskomorságba és nem pusztulnak el hamar. A jubiláló budapesti állatkect ma az elsők között van a hasonló intézmények sorában az egész világon. Állatai közölt rehge.eg a ritka, sőt a csak itt fellelhető állat is és a tudományos szakkörök szerint is hézagpótló tudományos intézmény, amelyet nem egy város mintául tekint. Erre a rangot jelentő elismerésre büszke lehet az állafkeri tulajdonosa és az ország is, amely a tudomány, a kultúra érdekében szegénysége idején is tudott komoly, nagy áldozatokat hozni. Péchy-Horváth Rezső. n rwinwi 11 ■miim un«» Előre megjóüolhatók e a látványok? Hosszú, évszázados tapasztalatok alapján sikerült megállapítani, hogy pl. a tífusz leggyakrabban szeptemberben éri el tetőfokát, a vörheny októberben, a diftérta pedig novemberben. Természetesen a tudomány nem elégszik meg ezekkel az általános megfigyelésekkel hanem keresi azokat a jelenségeket, melyekből esetleges járványok bekövetkezésére lehet utalni. Németországban bebizonyosodott, hogy e téren a statisztika is komoly segítséget nyújthat. Ha ugyanis a megbetegedések számának görbéjét egy koordinátarendszerben fog lalva rajzolják fel, amelyről a függőleges vonalak az éveket, a vízszintesek pedig a megbetegedések számát jelzik, úgy megállapítható, hogy a járványgörbék rendkívül Rendszeresen követkéz!-. nek be. A statisztikai görbéből következtetni lehet továbbá egyes járványok ismétlődésére is, amelyen a tífusznál és diftériánál kb. 30 évenként következnek be. Nagyobb vörheny járvány ok 8 evenként ismétlődhetnek. Megállapítot- tak továbbá, hogy a gyermekbénulás görbéje is folytonos emlkedésfe mutat, de tetőfokát még nem érte el. Tpa oft*, i oJ to toll. Fetiyképilburn Emlékkönyv. Ír o a s z t a 1 í készletek O n pl pspir‘és iroszertisletben
