Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
10. oldal. (Trianon 24.) 1944 február 5. IZaboicsi hirUP francia nyelven. 22.40: Tánc- és film- | 19.00: Akik a múlt év sikereit sikerre dalok. 23.45: Hírek. i vitték. 20.20: Német nyelvoktatás. 20.50 Budapest II. 17.00: Hírek német, ro- J Mindenből egy keveset. 21.50: Operamán, szlovák, ruszin és horvát nyelven. ! gyöngyök. 22.40: Hírek. A nyíregyházi Munkás- népíőiskola minden munkást szeretettel vár SZOMBAT, február 5. Budapest I- 15.00: Bábjáiék. 15.25: Szórakoztató zene. 16.25; Közérdekű alőadás. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Tessék választani. 17.35: Hangképek fcmen-onnan. 18.00: Pénteken este, «zombaton este... (Nagy Izabella és Cselényi József énekel.) 18-40: Külügyi tájékoztató. 18.50: Hírek. 19.00: A Budapesti Filharmonikusok zenekara. A szünetben: Előadás. 21.19. Akiket mindig szívesen hallgatunk. (Csevegés) 21.20: Végh Sándor hegedül. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Nagy mesterek örök művek. 23.45: Hírek. Budapest II. 17.00: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 19.00: A földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 19.30: Máday- kamaregyüttes. 20.10: Az európai műveltség forrásai. 20.30: Oláh Kálmán cigányzenekara muzsikál. 21.15: Előadás. 21.40: A szlovák rádió műsorából 22.40: Hírek. VASÁRNAP, február 6. Budapest I. 7.30: Szózat. Reggeli zette. 8.15: Hírek. 8.30: őszinte beszéd. 8.55: Anyák ötperce. 9.00: Unitárius istentisztelet a Koháry-utcai templomból. 10.00: Református istentisztelet a Kál- vin-téri templomból. 11.00: Egyházi ének és szentbeszéd a Szent Domonkosrendi plébánia-templomból. 12.15: Levente-műsor. 12.55: Rádiózenekar. —• 13A5: Időjelzés, hírek, vízállásjelentés. 14.00: Művészlemezek. 14.55: Anyák ötperce. 15.00: A földmívelésügyi minisztérium előadássorozatának közvetítése. 15.45: Tánczene a javából. 16.25: Zeenedélután a Hubay-palotában. 17.05; Hírek. 17.10: Rendőri őrjárat. Előadás. 17.35: Magyar művészek a magyar Vöröskeresztért. 18.50: Hírek. 20.00: Hangképek a vasárnap sportjáról. —( 20.20: „Csárdás“. Részletek Buday Dénes operettjéből. 21.30: Négyszemközt Ignácz Rózsával a könyvtárszobában. 21.40: Hírek, sporteredmenyek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Magyar nóták. 23.20: Táncoló billentyűk. 23.45: Hírek. Budapest II. 8.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 9.00: Jó reggelt! 12.15: Rádiózenekar. 15.00: Filmdalok. 15.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 16.00: Hangverseny. 16.50: Elbeszélés. 17.15: Dorita Bonévá énekel. __ 1 7.35: Zenedelutan. 18.10: A magyar építészet beszédes kövei. 18.30: Tánczene. 20.30: Latin költő magyar mez- ben. „Horátius“. 20.50: A rádió hang- versenydobgogóján. 21.50: Szórakoztató 22.40: Hírek. HÉTFŐ, február 7. ■ Budapest I. 15.00: Melles BéLa-ezzn- fcar. 15.30: A világ legtökéletesebb repülőművésze. 16.20: Tabányi Mihály tánczenekara játlszik. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Előadás. 17.15: Se szó, ®e beszéd — muzsika. 18.00: Négyszemközt Erdélyi Józseffel a könyvtárszobában. 18.10: Suki Tóni cigányzenekara muzsikál. 18.50: Hírek. 19.00: A 25. Nemzetvédelmi Akadémia megnyitása. 20.00: A mi vendégeink. 21.15: Roósz Emil szalonegyültese játszik. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német, angol és Az új társadalmi törekvések első gondja a munkásság szociális és anyagi színvonalának fokozása. Ezt a törekvést szolgálják a legnemesebb magyar erők és intézmények. Nyíregyházán a szolidaritási hirdető szavak helyett tettek beszélnek a munkásokkal való, szeretettől áthatott foglakozásáról. A hivatásszervezet meggyőződéssel hirdeti: — Munkásjólét nélkül nincs munkáskultúra és ennek az elvi kijelentésnek jegyében Nyíregyházán munkásnépfőiskolát szervezett meg. Ezen a munkásnépfőiskolán nincsen tandíj. B siratási díj 2 pengő. Az előaA Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a mai nehéz időkben az élemiszerbeszerzés problémáival kapcsolatosan óriási jelem őségre tett szert a vadászat a nemzet élelmezése szempontjából. A boldog békeévekben, amikor élelmezési nehézségek nem állanak fenn, a vadászatot csak mint sportot veszik számításba, — ma azonban jelentősége kiszámíthatatlanul megnövekedett, éppen mert a legszélesebb néprétegek táplálkozásánál jutott olyan szerephez, aminek következtében a 'vadászatot még az iránta közömbösek, vagy ellenséges magtartást tanúsítók is elismerik nagy hasznothajtó sportnak. Magyarországon évente három—négy millió vadat ejtenek el a magyar vadászok. Ec a hatalmas szám most, hogy az isteni gondviselés segtségével Erdély és a Délvidék részben visszatért az anyaországhoz, jelentőesen megnő*- vekedett, mert ezeken a területeken hatalmas vadállomány él. A milliós szám tehát magasra fog emelkedni, ami még örvendetesebben javítja majd az ország élelmezési lehetőségeit. Különösen nagy jelentősége van a vadászat folytán közélelmezésre került vadak között a kérődző vadaknak. Ezeket úgy fel lehet használni, mint a közönséges szarvasmarhákat és a magyar vadászok jóvoltából ezeknek húsa ma már nemcsak a kiváltságosak asztalára való csemege, hanem bárki által megszerezhető és fogyasztható népélelmezési cikk. A magyar őz és szarvas- marha húsa ma már megtalálható és elfogadható áron fogyasztható minden rendesebb vendéglőben, sőt filléres menük keretében is. A kérődző vadak húsa mellett azonban bőrük is ugyanúgy |felhasználható, mint a szarvasmarháé, így jelentőségük még nagyobb, mert a finomabb bőripart állandóan kitűnő nyersanyaggal látják el vadászaink. Most összeállították hivatalos helyen Magyarország vadászati számadatait, —■ Rendkívül érdekes és tanulságos ezt a statisztikát áttanulmányozni. Megitudtdásokat a munkások «életét és kérdéseit ismertető szakemberek tartják. — Az előadások ideje hétfőn és csütörtökön este 6—fél 8 óráig; helye a kir. kát. gimnázium (Kófaji-utca 16.) tanácsterme. Bér atkozni lehet a Hivatásszervezet Iskola-utca 4. szám alatti helyiségében (Énekes János elemi iskola). Szombaton délután 6—8-ig (íebruár hó 5-én és 12-én) és vasárnap délelőtt 11—13 óráig (6-án és 13-án.) ‘ A munkásuépföisko 1 ált február (hó 14-én, hétfőn este 6 órakor nyitják meg ünnepélyesen a városháza tanácstermében. juk belőle, hogy Magyarországon meny. nyi vad van, és hogy úgylátszik, hazánk kimeríthetetlen ilyen vadakban, noha vadászaink ugyancsak kitesznek magukért, hogy minél többet ejthessenek el ezek közül a vadak közül. Három esztendő vadászéadjában hazánkban összesen 3511 dámvadat, 20140 szarvast, és 41.031 darab őzet ejtettek el. Ha ezt arányosan elosztjuk az évek között, akkor évi átlagul 1170 dámvadat, közel 7000 szarvast és közel 14000 őzet kapunk. Ezeken kívül terítékre került a három év alatt 250 drb. muflon, mely tudvalévőén igen ritka vad és kilövése csak a fölmívelésügyi miniszter külön engedélyével lehetséges- Ebből az évi átlag 83 darab volna. Az évente elejtett kérődző vad száma tehát körülbelül 25.000 darab. — Ennyi vadat; tisztára a közfogyasztás céljára fordítanak, ami nagymértékben segíti megoldani a halóságok élelmezési gondjait. Már hatalmasabb számot kapunk, ha a nyulak vadászati statisztikáját nézzük a három évre vonatkozóan. De ez természetes is, hiszen köztudomású, hogy a nyúlfélók a legszaporább állatok, közülük pedig a leggyorsabban szaporodik el a mezei nyúl, míg az üregi nyúl csak ritkábban ellik és ritkábban található is. Ennek ellenére azonban mégis sokkal szaporább ez a nyúlfajta is, mint bármelyik szőrmés vadunk. Nyulat három év alatt már összesen 3.009,619 darabot lőttek a magyar vadászok, üregi nyulat 939.103 darabot, Az évi átlag .lyúlban tehát egymillió mezei nyúl és 313.000 darab üreli nyúl. ■g—a——ifawaiww-TiTniWTa—E——m Villanymotorok és dinamók tekercseié,*ét és javi'ását garanciával végzi S&iKsszay Menyhért Horthy Miklós tér 8. Telelőn 27—64. Vétel, csere, eladás. nyulak jönnek számításba, mert ezt* az aránylag olcsó árban árusított állatot, a szegényebb néposztályok is köny- nyű szerrel megszerezhetik, ezenfelül pedig a vendéglők és éttermek étlapjain, ezek szerepelnek a leggyakrabban valamennyi vadunk közül. A haszon annál nagyobb, mert a nyulak prémjét is feldolgozzák. A többi prémes állat közül vaddisznót évi átlagban 2000 darabot, vad- macskát 700 darabot, rókát 5000 darabot és borzot 1200 darabot lőttek Magyarországon. Ezek közül a közélelmezésnél egyedül a vaddisznónak van jelentősége, a többieknél azonban a prémellátás szempontjából fontos feladat minél nagyobb számú vadnak az elejtése. Általában az tapasztalható, hogy az | utóbbi években alaposan emelkedő irányzatot mutat a hazai prémes vadak vadászata, ami azt ígéri, hogy néhánjr éven belül ezen a téren is nagyon komoly hasznot hajlanak a magyar vadászok az ország közgazdasági életének. A hazai prémszükségletet máris nagymértékben el tudják látni vadászaink,, ami a jövőben méginkább meg fog történni. Nagyszámban kerülnek terítékre szárnyas vadjaink is, ami egyedül az élelmiszerellátás szempontjából jelentős- Köztük első helyen vannak a foglyok, utánuk sorrendben a fácánok következnek és végül megfelelő sorrendben a szárnyasvad. Évi átlagban hazánkban foglyot 6.503.000 darabot lőttek vadászaink, fácánt közel 20.000 darabot, — vadrucát 20.000 darabot, vadlibát 6000 darabot, erdei szalonkát 14.000 darabot és sárszalonkát 4200 darabot. A szárnyasok közül — mint a kérődző vadaknál a muflon — a legritkább vad volt a siketfajd és a nyírfajd, nemkülönben a túzok is. Ebből évente átlag 340 darabot lőttek, míg a két fájd féléből összesen — három év alatt __ c supán 43 darabot, ami évi 14 darabnak felel meg. A kimutatásban szerepelnek még egyéb nágylábú vadak is, így farkasok^ nyestek, nyércek és egyéb prémállatok, ezek azonban olyan alacsony számmal vesznek részt a három év vadászati eredményében, hogy a többi hatalmas szám mellett nem tartottuk érdemesnek lejegyezni. Mindenfajta nyomtatva*^ ízléses kivitelben késül* I Orosz Károly nyomdaüzemet NYÍREGYHÁZA. Berciéarl-« 3 Szükségre van szappanra? pjMf: iiisiiaöéusíradéKPf, mer! SZAPPäkha cserén ál SAROK GYULA WiiefőH köríti ffvy/ji K-Sfnií iif fnf>«r 38 A közélelmezés kapcsán elsősorban a Országszerte ismert nevű koníekcíokereskedö hasonló üzlet céljaira főútvonal mentén társulás is lehetséges. Közvetítőt díjazok. Válaszokat „1903“ jeligére a kiadóba kérek I Több millió vadat lőttek a magyar vadászok az ország élelmiszerellátásnak megjavítására
