Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

S. oldal. (Trianon 24.) 1944 február 5. Ahol a népi irodalom parányi kis tábort ütött, ott mintha kicserélték volna az embereket — mondotta Juhász Géza íré, a Turul délutánján, a városháza nagytermében a zsúfolt hőzftnség előtt Ma sokan furcsának találják irodal­mi kérdésekről beszélgetni akkor, ami­kor milliók harcolnak a belső front bé­kéjéért. Különös is az irodalom s mégis kell az irodalom. Igaz, hogy külsőleg íalán sokakat gátol, s ma nincs idő er­re, mégis azt kell mondanunk. Iroda­lom nélkül el sem képzelhető egy nem­zet. Kell bátorítás, kell példakép, mert akkor elfáradunk hamar. Mert az iro­dalom a nemzet igéje — mondja dr. Merényi Oszkár —, amelyből alkotó­ereje teljességéből bontakozik ki és «torstudata, sorsérzése a legőszintébb ki­fejezésre jut... Az irodalom út, előre- iörés és visszatalálás ahhoz a mély kö­zösséghez, amelyből létünk támadt, __ a mely életünk alapja és rendeltetése.“ Ezért van szükség irodalomra, s ezért rendezi meg minden hónapban a Turul Bajtársi Szövetség a nyilvános táboro­zását, hogy Nyíregyháza közönsége is részt vegyen ezáltal a nemzetépítésben a költővel karöltve. A városháza nagytermét megtöltötte * nemzet élniakaró közössége. Élükön az ifjúság. Vityi László megnyitójában a múlt­ban e lhangzott Féja Géza előadásra •lalt, aki azt mondotta a magyar íróról, hogy nem vonulhat vissza elefántcsont tornyába, hanem feladata a nemzet sor- •a. A népíróink ma ezt a sorsot vállal­ják. Ezután emelkedett szólásra Juhász Géza, hogy az „Uj magyar irodalom“ címen előadását megtartsa. Rövid idő áll rendelkezésemre s mert megszabták, hogy a népi írókról beszél- kezdte előadását, —• úgy gondo­lom, inkább a megoldást, az egész moz­galomnak főirányait jelölöm meg. Csak térképvázlatot akarok nyújtani. Mikor először kerültem leányiskolá­ba, az első órán Toldi első énekét ta­nultuk. Valahogy előkerült Ady neve. S mikor kérdeztem tőlük, így felelt az «gyik: Egészen másképpen ír. Egy má- «ik pedig így szólt: A csuda vigye el, hát mért nem volt neki jó úgy, ahogy Arany írt. Azután tudtam meg, hogy apja tanár. Később azután rájött, s mondta, azért, mert Ady vállalkozása tökéletesen más. Petőfi és Arany 100 évvel ezelőtt hir­dették a népköltészetet. petőíi a magyar dalban, Arany a magyai bálidéban, Jókai a magyar regényben kezdte az utat a nép felé Akkor ők a nappalnak a költészetét vál- ^Iták. Ezen az ebben a világban lát­ható, reális, anyagiakat értem, amely­nek kiferjedési forrása a tér. Ezzel meg nem merült ki a magyar ház Az est, ami rejtelem, megfoghatatlan, transzcendentális, metafizikai, szellemi.’ Ennek kifejezésére tökéletesen más módszert kellett kiforrasztani. Arany Jánost abban az időben fel­szólítják az új énekeskönyvbe való énekverskészítésre, elhárította magától. eri ő realista. Nincsen hatalmában ▼állásos tárgyak írása. Tompának, a papköltőnek is a leg­több bibliai vonatkozás költeményei­ben majdnem mind hazafias érzések köz­ben található. Ezzel szemben Makkay Sándor, Er­dély volt református püspökének meg­állapítása szerint: „a legngyobb ma­gyar vallásos költő Ady. Ő a kevesek költője lesz. Az az író, aki a Nyugat mozgalmához, s a dekadensekhez húz, amikor írja: finom remegések az erőm, eleinte az a? író odasodródik, ahol baj van, Ady ezzel a magyar faj jajkiáltá­sainak, a nagyar munkásoknak, sőt az értelmiségnek is irányítója. Meglátta és kifejezte a bajokat. Szabó Dezsőnek jutott az a szerep, amit Ady meglátott, gyakorlatilag in­tézmények megoldása. Amire vállalko­zott, nem sikerült. A maga eszközeivel át tudta gyúrni a fiatalságot. Regényeiben az idegenek úgy jelen­nek meg, akik a magyarságot szervezett összeesküdött életformájukkal akarták hódítani. Enélkül a szabódezsői kis ideológia nélkül nem tudtuk volna a Dunamedencét biztosítani. Érdeme, hogy volt bátorsága levonni a tanulságot az országra nézve a nyuga­ti demokráciából. Visszamenekült a faluhoz. Bartók és Kodály csakugyan igazolták, hogy a magyar falu kultúr- tartalmakt őriz. Amit Szabó Dezső a regényeiben bo­nyolultan írt, azt Erdélyi József, te­hát a magyar nép életének ábrázolását valósította meg. Mikor megkezdte nép­dalszerű költészetét. Pest hahotával fo­gadta, elkésett Pósa bácsinak mondotta. Sokkal nehezebb volt az útja, mint Pe­tőfinek. Mert az egész ország még bo­nyolultabb dolgokat várt. A fiatalok las­san köréja csoportosultak. Az elszakí­tott területen élő írók is kénytelenek voltak egyre több népi tárgyat válasz­tani alkotásaikhoz. Nyíró, Tamási. A 20-as évek végére Erdélyi mellett talál­juk Kodolányit. Jelenlkezik a szellemi élet megszervezője: Németh László. Azt eredményezik, hogy nemcsak a középosztály szólal meg, egyre-másra jelentkeznek a parasztírók. Nekibáto­rodnak, olvasnak, mert könyvekhez ju­tottak. Szabó Pál, af* regényíró, a pssti aszfalt ölte meg fiatalon Sértői. Főleg a tanulmányokban van a főereje Veres Péternek, Sinka, a bihari juhászbojtár évtizedes magányában kifejlődött tehe* ség. A belső titokzatos lélek megrendü­léseit vetíti papírra. Asztalos István nyomorúságosán kezd­te. Négy középiskolát végzett. Volt ő munkás, faírt ó. Gazdag írói együttes. A legmélyebb magyar valóságot tárják fel. Ezeknek a nyomán fölébred a szociális feléledé­si tudat. Az, ami városi mozgalom Ady- ban, azután népi mozgalommá lesz. — Ezek az írók annyira föltárták a nép óhajtását, sok tekintetben már ezek kormányprogramok. Egyetemi egység mozgalmak, Sinka irodalmi est... Az egész népi ügy átalakította a ma­gyar értelmiség gondolkodásmódját. ÉpSIét iskütog, rassz érkézét, vízvezeték javítást munkálatokat és auto­génhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal KISS Simla ft» ItöW. Ö Wl ***** TELEFON • j Sokan azt- képzelik, hogy a gyökeres | magyar szellem hatalmi pozíciókat is el. ; dönt. Adyék ellen az volt a kifogás, hogy szakítottak a nemzeti hagyománnyal. Most, ugyanazok az eleipek Európát kiabálnak. a • A népi irodalommal szemben ott van ! az urbán-irodalom. Nekem az urbánizmus ellen az a ki­fogásom — mondotta, — hogy nem eléggé urbánusok. Nem a valóságos vá­rosi életet írják, Márai rendkívül művelt, kulturált. — Egyik regényében a budai polgári mi­liői. festi. Állítólag br. Hatvanit írja, aki zsidószármazású. Ezt árulja a ke­resztyén Buda... Bessenyei Györgynek, Szabolcs nagy fiának, a legnagyobb munkája Tarime- nes utazása c. Szerepel egy bölcs, bi­hari remete (saját magát írja), így nyilatkozik: Uram, az egész teremtett mindeaség ellenvetéssé változott ben­nem. Látom ezt az iránytalanságot. Ahol a népi irodalom parányi kis tá- bort ütött, ott mintha kicserélték volna az embereket. Ezek az emberek megtel­nek magyar reménységgel. Hogy 1848-ban Petőfi mellé állt az ifjúság, annak köszönhető, mert tudta hol a helye költőin keresztül. Ha a mi óránk üt, szeretném, ha Olyan felkészülten találna, mint 1848-ban. Az igazán értékes előadás óriási taps­vihar fogadta. Majd néhány kérdést tett fel a hall­gatóság, amelyekre Juhász Géza vá­laszolt. A kérdések egyike Szabó Dezsőről szólott. Szabó Dezső jelentősége — mondotta Juhász Gyula — csakugyan fú_ loz, egyoldalú. Neki volt bátorsága le­leplezni a társadalmat. Majd a mai költők félrevonulásáról kérdezték meg. _ Németh László hadd csinálja írói rendeltetését, ő állandóan haláltusában él. Ő nem húzódik meg. De minden csatához kell vezérkar is. .^eres Eéter megmutatta, hogy a szo­ciális követelés magyar követelés. Nagy István a parasztot és a munkás réteget egytáborba hozta. S nem várhatjuk a sánta Kodolányhól sem, hogy utazzon, amikor középkori könyvein dolgozik. Majd a szárszói konferenciáról volt szó. (Megjelent az Egyedül vagyunk legutóbbi számában néhány sor.) Kellett ez az előadás. Öntudatos ma­gyar nem lehet valaki, aki nem ismeri magyar költő testvéreit, akiknek gon­dot okoz hazájuk sorsa, dolgoznak, ve­rejtékeznek szebb jövőnkért. óh, ak­kor ne rágjuk egymást. Tegyük égyült a nemzetépíétst. Mert mindenki ott tegye munkáját, s a légiokéletesebben, ahová állíttatott. Botdog az az ország, ahol teremnek ilyen önfeláldozó emberek. S jaj ne­künk, ha gátoljuk a munkájukban. DobányaSvéayből olaj Kevesek előtt ismeretes, hogy a do­hánynövény nem csupán a dohány elő­állására alkalmas nyersanyag, hanem gazdag magtermése következtében igen hasznos olajosnövénynek is számít. A dohánynövényből nyert olaj ugyanis na­gyon jó minőségű és nemcsak ipari cé­lokra, hanem mint étolaj is kiválóan al­kalmas. E növény aránylag magas olaj­tartalma most a német gazdákat arra ’ késztette, hogy egy bizonyos faját, — amely e célra különösen alkalmas, a jö~ j vőben mintaolajnövényt termesztik. A ßaross | Ssö vétség | tagjainál vásároljunk Slibi Cipohaz 'msm HonraHaHi Sylregyháza, Zrínyi liras i. í alól ZRÍNYI ILONA utca 1 sz alá a Róm kát. palotába költözött. ŰHiííHf, StllBiB! 6S $?e*Blí> j vásároljunk Mayer ágostai diTatám üzletében. Tel.28-88 — Külön nagybani osztály. Eöny?, papír, Írószer Fábiánnál t. Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 [ Hogyan keletkezik a rákbetegség f Az orvostudomány beható kutatása ellenére sem sikerült eddig még telje« mértékben fényt deríteni a rák beteg­ség keletkezésére. Ennek ellenére szám- taan olyan jelenségre bukkantak, ame­lyekből a rákbetegség keletkezésére le­het következtetni. Elsősorban a foglal­kozásokból adódó rákos megbetegedése­ket vették vizsgálat alá, mint pl. a röntgenrák, amely főleg e foglalkozást űző orvosok közül szedi áldozatait, to­vábbá a bányászok körében gyakori tüdő rák szintén a foglalkozásban keresen­dő. A röntgenrák bizonyítja, hogy eg yea sugarak nemcsak gyógyítólag hatnak a rákra, hanem ellenkezőleg rákot idéz­hetnek elő. Ezenkívül bizonyos kémiai anyagok is előidézhetik a rákot. Ilye­nek pl. az arzén, anilinfestékek, továb­bá egyes kátrányszerű anyagok, mint a korom, szénpor paraffin és nafta* Ezenkívül az orvostudomány kétféle olyan anyagra bukkant amellyel a kí­sérleti állatokon minden bizonyossággal rosszindulatú daganatokat sikerült elő­idézni. Ezek az anyagok azonban köze­li rokonságban állanak az emberi szer­vezetben előforduló anyagokkal, ame­lyek pl. az epesavban, a mellékvese kérgében és egyéb mirigyekben fordul­nak elő. Felmerül tehát az a kérdés hogy ezek az anyagok bizonyos körülmények ha­tása alatt talán magában a szervezetben is rákokozóvá változhatnak át. Az or­vostudomány kutatásait tehát újabban ebben az irányban is folytatja. (MNK.) * —itti‘rmi~"nftn>íwHmiHi nrfUlMim* EÉLYEGGYÜJTÖE FIGYELMÉBE* Magyar Hélycjfsoroz^tok, blcckok, sag? választék JÓBA-paplrSslel, Js Boton megbízhatóan és jól vásárol- hat az évtizedek óta fennálló LEFK0YITS bntorkfilönlegességl lerakatában Kossuth tér 6.

Next

/
Thumbnails
Contents