Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
(Trianon Í'4.) 1544” február 5. ’ tmmmmm wwhtmmu mmsm# StlCESSeffSly^. Mai iölgyeU mngyar földben lénkén él emlékezetünkben a olimpia- Erdélyben idegen volt s csak titkon örvendhettünk a yar színek dicsőségeinek. A nap mden órájában izgatottan ültünka rádió melletti, , vájjon mikor hallak megint magyar győzelemről. Mintha a- dijelentéseket vártunk volna v<.gy_ szabadulásunkat reméltük vo n^> áhítattal ültünk a rádió mel e t, olvastuk az újságokat. __ 1936 augusztusában a világ °s nemzetei között Magyarország harmadik lett. Hatalmas népeket, birodalma kát előzött meg az akkor még 8 milliós Magyarország. Azóta nyolc esztendő telt el A bajnokok belesodródtak mindennapi életbe, a babérkoszorúk elhervadtak, az érmek pihennek, de mi van a tíz tölgyfacsemetével? Ezeket ki-ki saját akarata szerint ültette el. Most az egyik budapesti lap beszámol a csemetékről: hova ültették el okét, élnek-e s ha igen, mennyit fejlődtek. * Öt fát Budapesten ültettek el. A test- nevelési főiskolán, a sport jövő ^ r a inak otthonában buzdító példaként díszeleg a szabadfogású birkózásban olimpiai bajnokságot nyert könnyűsúlyú versenyzőnk, Kárpáii tölgyfája. — _ ^ tölgyfa életében nem olyan nagy idő nyolc esztendő, mint az emberében, de mégis jókorát nőtt a fa. Most körülbelül két és fél méter magas és igen dús lombozató, úgy hogy árnyékában már pihenni lehet. A Hűvösvölgyben, az úgynevezett magyar szentföldön“ találjuk a másik it. Ezt is birkózó szerezte, a légsúly- ar győztes Zombori. Még egy tölgyfa került a budai hegyvidékre: a vízilabda csapaté. Ennek a tölgyfának kalandos története van. Az első évben az úszó szövetség helyiségében várta meg a tavaszt. Hamarosan kizöldüllt és gyönyörű hajtásokat növesztett, úgy hogy a szövetség vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogj kiültessék a Nemzieti Sportuszoda elé Ott a neki nem való, gyep szirmára előkészített talajban rosszul érezte ma gát. Fejlődése megakadt és már pusz tulásától lehetett tartani, amikor azu tán „gyógykezelésre“ a svábhegyi kér tészetbe szántották. Elek Ilona tölgyfája is kertészet ke zelésben részesül. A vívóbajnoknő fővárosi kertészetet kérte meg a cs< mete ideiglenes ápolására. A szakszer kezelésnek köszönhető, hogy a fa m gyón szépen fejlődik. Az ötödik fa, ami Budapesten m: radt, Csák Ibolyáé volt. A nagy megL petésre olimpiai bajnokságot nyert a létahölgy azt először egyesületének, < NTE-nek ajándékozta. A csemete val ban a tornacsarnokba került. Az egy sülét nem tudta a fácskát hol elhelye ni és visszajuttatta azt Csák Iboly nak. Ekkor a bajnoknő szülei kery ben ültette el a fát. Az azonban, úg látszik, nagyon megsínylette a szer királyutcai (artózkodlást, mert leve száradni kezdtek és hamarosan elpu; tűit. * A Dunántúlra csak egy fa kerü Csík Ferencé. Gyorsúszóbajnokunk ! játkezüleg ültette el azt fényes ünne^ ség keretében szülővárosában, Kaposvárott. Magassága most már meghaladja a három métert, a korona szélessége pedig körülbelül két és fél métei\ Érdekes, hogy a fa sokkal ritkább aga- zatú, mint hazai tölgyeink. Az ágak azonban tele vannak szürkés levellel, úgy, hogy a tölgy mint díszfa is megállja a helyét. Négy fa került az Alföldre. Mintha versenyzőink is részt akartak volna venni a nem régi mozgalomban, az Alföld befásításában. Szentesen becézgeti a Tisza felől fújó magyar szél az egyik messziről idekerült fát, Lőrincznek, a görög-római birkózásban bajnokságot nyert lég&úlyú versenyzőnknek tölgyétA legértékesebb tálán harangi, a könnyűsúlyú olimpiai ökölvívóbajnok tölgyfájának története. Harangi ugyanis először szülőfalujának, Nyírabonynak 1 ajándékozta a fácskát. Ugylátszík, hogy « i Hajdusámson is pályázott a tölgyfára, j; mert az a község, ahol Harangi gyermekéveit töltötte, utcát nevezett el róla Két község versenyzett tehát az ökölvívó bajnokért és tölgyfájáért éa titkon mindkettő remélte, hogy ő kap- ia meg a tölgyfát. Harangi így egy nehéz kérdés előtt állt: választania kellett a két község között. A sors azon- . ban közbelépett és választásra mégsem , került sor, mert a csemete tüzetesebb j megvizsgálása után kiderült, hogy Ha- j rangi ikercsemietéit kapott, ami kelte- választható anélkül, hogy ^ bármelyik rész elpusztulna. így aztán mindkét , községnek jutott «gy-egy csemete, úgyhogy nemcsak Hajdusámsonon, hanem { a nyírabonyi hősi emlékmű mellett is olimpiai tölgyfa díszük. A kardvívásban első Kabos Endre is j szüli-falujának ajándékozta a itölgyfájí. így került az Berettyóújfalura. Végül oda is jutott egy fa, ahol az Alföld simasága a Felvidék hegyei felé kezd púposodni: a kardcsapat tölgye Miskolcon van, a Gerevichek városában. . Székelyföldi. Az evangélikus Nőegylet Láthatatlan Bálja Február elsején az Evangélikus Nőegylet bekopogtatott sok hajlékba, azoknak a hajlékába, akik még a mai nehéz időkben is tudnak másokra gondolni és áldozni tódnak másokért. Február ho elsején volt a Láthatatlan Bál. Nem szólt a zene, de mégis öröm gyűlt ki az arcokon. Ez az öröm azonban sokkal mélyebb és értékesebb volt, mint békeidők vidám farsangjának minden öröme. Ezen a Láthatatlan Bálon a lélek örült, mert a bálra szánt fillérek gyűllek és gyűlnek azóta is. hogy letöröljék a soksok nyomorúságnak legalább egy kis részét Erre emlékeztetünk ezekkel a sorokkal is. Akik megkapták az Evangélikus Nőegyle^ Láthatatlan Báljának meghívóit, ne dobják félre a befizetési lapot, hanem amit a szívük mond, azt cselekedjék meg, adják oda a jótékonyság oltárára filléreiket, hogy öröm pírja gyűljön ki azokon az arcokon :s, amelyekre nagyon sok redőt szántott az élet kemény ekéje. Ne feledkezzünk meg az Evangélikus Nőegylet Láthatatlan Báljáról! Begtfiryefeet olvasott csépié«, ktaazftMs helyett — internÄltÄk Horváth József 45 éves, zalaujlaki lakos, hatholdas kisgazda, az elmúlt évben ahelyett, hogy a komoljy időkkel; járó munkáját elvégeztqe volna és családjának a mindennapi kenyeret biztosította volna, még a nyári szénáját ezideig sem kaszálta le, termését a mai napig nem csépelte el, hanem ehelyett állandóan regényeket olvasott. A gazda magatartásának, természetes következménye az lett, hogy a család portáján állandó volt a per-patvar. A csendőrség először figyelmeztette munkájának pontos és rendes elvégzésére, miután azonban ezt a figyelmeztetést sem vette komolyan, * a csendőr járőr letartóztatta és bekísérte a nagykanizsai járási f őszol - gabíróságra. Horváth még a csendőrjárőrrel szemBotor külön iegességek na^y választékban SUHANESZ iitarcsaraikába« VAY ADAM UTCA 4. A kálók, «bódlók és ««Ionian,lturfik olcsó árka« ben is erőszakosan lépett fel, miért kénytelenek voltak megvasalni. Dr. Sebestyén József főszolgabíró a* ügy részletes kivizsgálása után Horváth Józsefet, mint a közgazdasági életre ártalmas egynt internálta. A végzés ellen az elitéit fellebbezést jelentett be. de továbbra is a rendőrség őrizetében maradt. Télen gyorsabb azt ember bajnövése Az emberi test szaruképződésének, vagjűs a hajnak és a körömnek tudományos vizsgálata közben igen érdekes megállapításokra jutottak. Figyelemreméltó többek között az a tény, hogy az emberi haj télen, éspedig januárban és februárban nő a leggyorsabban, az őszi Keréhpárob Szakszerű ja vitása, alkatrészek raktáron. Legújabb Grataafaml emezek villany és RADIÖ cikkek kaphatókHasznált és törölt grama- fonlemeze&ef veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletébe«. Luther-«?. S Ma már mindenki ftudja, hogy a legízletesebbei és legjobban Vessl&ös Étteremben étkezhet* Kitűnő s olcsó menürendsEcr lapokban pedig a természetes hajból a legerősebb. Azt is megfigyelték ■ábbá, hogy a téli hónapokban az. em«. ri haj. óránként, átlag 0.08 nun-l csak a nappali órákban, mert éjjcÉ a növekedés csökken és óránkéért ipán 0.01-től 0.02 mm-re: tehető- — jyszintén az emberi- körömnö— iely szintén szaruképződmény? — társén hasonló, jelenségeket naitat furánk énti növekedése. 0.002 és 0.006 m. között ingadozik. Érdekes: azoßhas, )gy a körömnövés éjjel t<s£jies^A 8St^ tel. (MNK.) A Ffistmesier A frankfurti Bauer-kávéké* fialfe^U lényeit Hans Thoma készítette an, azonban mivel a vendégek nesQt<^’-- zésüket nyilvánították, elfedték ŐJte^ s hosszú éveken keresztül így voíígkh. imikor évek múltán a képeket eltárták, a kis kávéház nagy művész? :semény színhelyévé vált, mely alka- ommal maga Thoma mester i% ellátogató lt a kávéházba, hogy megöéttogassa . :épeit. „Rendkívül élveztem a képek harmonikus színeit, melyeket a kávéké* füstös levegőjének kösjpnhettek“, nondja a mester emlékirataiban: képek most sokkal jobban teN szettek nekem, mint akkor, amikor meg-, festettem őket. Nemsokára hozzám 14K petf egy hírlapíró és benyomásai«* iránt érdeklődött.', „Hja, kérem — feleltem — a képefe nem sikerültek volna olyan jól, ha Füstmester nem segített volna. ‘ Másnap a következő hírt olvastam az *j- 3ágban; „Mint ismeretes, azon emlékezete* képeket Thoma mester nem egyedül festette, hanem a híres festőprofesszor Füst segítségéra volt azok megfestésénél “
