Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-26 / 20. szám
4. oldal. rmmmm (Trianon 24.) 1944 január 26. & magyar nép és a magyar föld rajza Kállay Miklós miniszter elnök füredi beszédében egy előkelő külföldi vízügyi ^szakemberről emlékezett meg, aki annakidején nálunk az öntözésügyet tanulmányozta. Ez a szakember megcsodálta a magyar 'földet s azt mondotta, hogy ő még ilyen földet sehol nem látott, hiszen ennek minden kőhajiíás- nyira más és más a talajtani képe. A sziket homok váltja fel, majd megint agyagos, a vizet áteresztő talaj pedig vizet át nem ereszjővel váltakozik. De méginkább csodálkozott, mikor megszemlélte az alföldi tanyarendszert. Azt mondotta, hogy ő még ilyen individualizmust nem látott. Nem is értette.. hogyan akarják ezt a tanyai népet tömö- rí.eni, társulatokban, szövetkezetekben összefogni, egyéges termelésre szoktatni, hiszen itt minden egyes külön kis világ külön autarchia. Amikor a külföldi szakember ezt mondotta Kállay Miklósnak, — amint lillafüredi beszédében is kijelentette —, az volt az érzése, hogy ez az idegen a magyar nép és a magyar föld híí rajzát adta meg, megrajzolta a magyar föld sajátságos képét és a magyar embernek minden más nemzeibelitől elütő különleges lelki habitusát. Olyan képét vázolt tehát, amilyent a miniszterelnöknél jobban és alaposabban aligha ismerhet valaki. Hiszen ennek tökéletes megismeréséhez olyan családfa kell, amely mélyen gyökerezik ebben a különös magyar földben, sarjai pedig ugyancsak ezen a földön élték a maguk sajátosan magyar életét, amely bizonyos mértékig csakugyan ma is külön kis világ, külön autarchia. Ám ennek a külön kis egyéni világnak zártságát már a nemzet történetének kezdetén, a honfoglalás idején megbontotta és ha le nem is rombolta, de kapukat nyitott rajta a nemzeti egységnek az a felismerése, amely évszázadok során kötelességtudattá izmosodott. Az egyéni elzárkózottság kőfalán az első kaput tulajdoniképpen még a vérszerződés nyitotta, az a történelmi esemény, amikor a hét vezérek Árpádot pajzsukra emelték és egy v ezért állítottak a hét törzsből álló nemzet élére, hogy azt egységessé kovácsolják össze. Ma már nincsenek is büszke törpe királyok, akik fügét mutató, hatalmas kőkezet faragtatnak portájuk ormára, alá pedig felíratják, hogy fütyülnek az egész világra. Nincsenek ilyenek, hi- szen minden elemi veszély, a portási kiütő te;őtűz, vagy más egyéb bebizo- nyí{ja, hogy azoknak segítségére vagyunk utalva, akikkel sorsközösségben elünk, azokkal komoly időkben vállvetve kell kiizdenünk, hogy eredményt ér. Jünk el. Ott van az egyéni elzárkózott- sag buszke birodalmának határa, ahol a közösség érdekköre kezdőődik. Igaz, hogy erről sokszor megfelid- keze,t a magyar. De valahányszor megfeledkezett, meg is bűnhődött érte. — Megbünhődött Muhinál, meri nem állott egységesen Béla király oldalán a tatárok ellen, megbünhődött Mohácsnál és megbünhődött 1818-ban. Az utóbbi keserű ízét még érezzük, akkor szerzett sebeink még nem gyógyultak be. Nincs 1S ,ma mai józanul gondolkodó magyar, aki ne tudná, hogy egyéni kü’ön kis világunkat csak addig élhetjük, míg onnan a közzel szemben tartozó kötelesség el nem szólít. De tudja mindenki azt is, hogy ez a külön kis világ egy nagyobbnak, egy hatalmasabbnak szerény alkotó része. Része az egyetemes magyar világnak. Része és sorsában osztozó függvénye. Saját portákon akkor élhetünk magyar életet, ha saját hazánkban biztosítva van a magyar nem. zeü élet. Ezért siet minden magyar a gátra akkor, amikor hazáját fenyegeti akár külső, akár belső veszedelem. Nagy érdeklődés előzi meg a színtársulat érkezését Febrsár hatodíkán kezds iseg kéihefis v&ndég- szersplését kle Rezső szinészegyüttese ütött meg, sehogysem akarták vállalni. Végül is a törvényszék mindhárom vádlottat elítélte 2—2 hónapi fogházra, az ítélet végrehajtását azonban, a bün- íetőcöttvény első szakaszának alkalmazásával háromévi próbaidőre felfüggesztették. Már jeleztük, hogy Nyíregyháza új szín-i társulatot kap. Kéthetes vendégszereplés re városunkba érkezik Inke Rezső kitűnő síag'one társulata, amely zenés darabokkal szórakoztatja közönégünket. A -színtársulat tagjai ismert, kitűnő ne« vű színészek, kaiknek itteni szereplése biztos sikert jelent. A társulat titkára már megkezdte bérlet gyű j iési munkáját, amely az előjelekből ítélve, — páratlan sikerűnek ígérkezik. Nem lesz egyetlen olyan nap sem a színházban, amely nem telt házai jelentene az igazgatónak. A kéthetes sziniévad alatt népszínművekéi és zenés darabokat mutatnak be, — bizonyára óriási siker mellett. A színház igazgatósága lapunk útján kéri a közönséget, hogy akinek volna k’adó bútorozott szobája a színészek részére, jelentse azt be kiadóhivatalunkba. 1 1 A legkellemesebb u^somússú Hely & S26V B acsiU cu Luther palota. Sütemény különlegességek nagv választékban, Egy „kedélyes“ kocsmai délután következményei s ■A-« öreg h^láüiz karfát eltörték, Sebsége fogait kiverték, {iának a lejét beverték Egy ,/vidám“ kocsmai délután zajlott le nemrégen az egyik nagykállói kocsmában. A nagy kavarodásban ütoHék- v er lék egymást a vendégek, jó példával azonban a vendéglős járt elől, mert ő lábtörlővassaJ hadakozott. A törvény- széki tárgyaláson a felvonultatott tanuk és sértettek vallomásaiból igen nehéz volt a tényállást megállapítani, végül az összes vádlottakat elitélték. ■ Rácz János halászmester a kérdéses napon betért Nagykállóban Margitai Gyula vendéglőjébe. Itt összetalálkozott Bura Ferenc nagykállói lakossal, akire régen haragudott, mert egyízben Bura halat lopott tőle. Az öreg halászmester azonnal kérdőre is vonta Burát: — Te loptad el tőlem a halat? Egy hatalmas pofon volt a válasz, — emlyet a halászmester kapott Burától. A pofon felkavarta a kocsma rendjét s mint egy megbolygatott hangyaboly, — mindenki verekedni kezdett. Rácz János állott az „érdeklődés“ központjában, ezért felesége berohant a kocsmába és igyekezett férjét kifelé húzni. — Ekkorra azonban Margitai Gyula kocs- máros mindenképpen „rendet“ akart teremteni, a tömeg közé rohant, amelyben ott haroclt Rácz János fia is, Rácz Mihály. A ko>csmáros felesége látva a „veszedelmet““ gyors megoldással beszaladt a lakasba és kihozta a lábtörlő1 különlegesssóge k nagy választókban UTOR SUHSNESZ balwcsaraakibat VAY ADAM UTCA 4. A Íriszei Wók, aUM és azsíoaasrslturás olcsó árba». vasat és azt a férje kezébe nyomta. — Hogy a kavarodás tökéletes legyen, az utcáról beszaladt a kocsmába Vas János nagykállói lakos is, aki kezében egy karóval indult a „csatába“. Mire a társaságot kiszorították a kocsmából, három súlyos sérültje volta verekedésnek. Az öreg halász, Rácz János karját eltörték, felesége fogait kiverték, fiának, Rácz Mihálynak pedig a fejét verték be. A sérültek kórházba kerültek, a verekedők ellen pedig megindult a vizsgálat.1 Ebben az ügyben a nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró tartott főtárgyalást, a vádat dr. Zsivora Sámuel kir. ügyész képviselte. A sértetteket dr. Bálint István ügyvéd képviselte. A tárgyaláson a sértettek és tanuk ellentétes vallomásából igen nehéz volt a való tényállást megállapítani. Nem lehetett pontosan megállapítani, hogy Ráci János karját a kocsmáros a láb- törlcwassal törte--e el, vagy azt Vas János karóval törte-e ketté. Azt pedig egyáltalán nem lehetett tisztázni, hogy ki verte ki az öregasszony fogait és ki verte be Rácz Mihály fejét? A vádlottak Margitai Gyula kocsmáros, Bura Ferenc és Vas János, nem tagadták, hogy résztveftek a verekedésben, azt azonban, hogy melyikük kit Angol katonai.rendelet i a házasság ellen Róma. (TP): A Sangro-arcvonalon elfogott egyik angol katonánál angol hadseregparanscot kaptak, amely az öt és nyolc hadsereg tagjainak elvileg megtiltja az olasz nővel való házasság- kötést. A rendelet kifejti, hogy Olaszország három évnél hoszabb ideig harcol Angliával és Anglia ezt nem felejti el. A rendelet azonban megérteti a brit katonákkal, hogy „természetesei nincs elene a zolasz lányokkal és asz- szonyokkal való kapcsolatuknak, ameny- nyiben az illetők egészségesek és nem tanusítank ellenséges érzületet az angolszászok irányában, ««MaBBMagaaaaMMs---WBtaamHSBBMBäBBO—— N yíregyháza negyei város polgármesteri hivatalától. K: 1759/1944~~” Hirdetmény A közellátási mínisztur 742.200— 1943 szám alatt kiadott utasiása é?leimében a beszolgáltatási köte- ességrek a hidbavonultak részire engedélyezett csökkentését 194J, évi január hó 1 tői kezdődő hatállyal, bezárólag az 1943. évi december hó 31 íg kell alkalmazni. Az 1943—44. évi beszolgáltatási Kötelességet tehat csak az olyan katonai szolgálat a’apján lehet csökkentetni, amelyet az 1943, évi január hó 1. és december hó 31 napja közötti időben te'jesítettek. Felhívom a város lakosságát, hogy azok a beszolgáltatásra kö telezettek, akik az 1943 évben teljesített katonai szolgálatuk címén besz< Jg'áltatásí kötelességük csökkentésére tartanak igényt, gazda* kőnvvükkel és katonai okmányukkal 1944. évi február bó 29 napjáig a város közellátási hiya faiánál jelentkezzenek A beszolgáltatási kötelességet az 1913 év folyamán teljesített ka- onaí szolgálat minden hónapja után 50 buzaegységgel csökkentjük és pedig a kenyérgabonára és a" zsírra vonatkozó beszolgáltatási kötelességet 10 10. a sza- badvá'asztásu beszolgáltatási kötelességet 30 buzaegységgel. Nyíregyháza, 1944 január 25. Nyiregyházy 'Pál s. k. polgármester. Villanymotorok és dir a- mók tekercsedét és javítását garanciával végzi Menyhért Horthy Miklós tér 8. Telefon 27—64. Vétel, csere, eladás. KálypáK, háztartási cikkek, mezőgazdasági áruk. Ródlik és gyermekszánkók nagy választékban Zinkcri iiiris yaskfereskefiőEél NViRhOVHÁZA Bessenyei tér 6. sz — Telefonszám : 3142
