Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-25 / 19. szám
6. •léai. alleg. lHeghiv4, * GÁVAI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNY TÁRSASÁG 1944 február f-én délután 3 órakor Gáván, az intézet helyiségében tartandó XXXVI. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE. A közgyűlés tárgyai: 1. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tag választása. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése a lefolyt üzletévről. 3. Az 1943. évi zárszámadások előterjesztése és a tiszta nyereség felosztására vonatkozó határozat. 4. A felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére. Gáva, 1944 január 18. AZ IGAZGATÓSÁG. Az alapszabályok 15. §-a értelmében a közgyűlésen szavazati joggal csak azon részvényes bír, aki részvényét legalább 30 nappal a közgyűlés megtartása előtt a. társaságnál saját nevére íratta és a közgyűlést megelőző köznap déli 12 órájáig a társaság pénztáránál vagy a Nyíregyházi Takarékpénztár- Egyesületnél Nyíregyházán, le nem járt szelvényeivel együtt letette. MÉRLEG-SZÁMLA. Vagyon; Pénztárkészlet P 12.363.82, Girószámlán és Postatakarékpénztárnál 323.41 P, Érték papír 6.068.85 P. Váltótárea, jelzálogi. lag biztosítva 471.423.20 P, Személyi hitelű és kezességek P 134.495.70, ösz- szesen 605.918.90 P, Adósok P 30.376.20, 20 éves állam; könyvadósság P 13.647.54, 40 éves állami könyvadósság 542.44 P.' Jelzálogos kötelezvény kölcsönök P 1.722, Átalakított törlesztéses kölcsö: nők P 9.332.01, Ingatlanok: intézeti székház 8.880, P ferményraktár 28.200 P, Nagyhalászi malom 130.000 P. ösz- szesen 167.080 P. Berendezés: 3 100 P Átmenő tételek 2.631. Összesen:' 853.106.17 P. Kezesség: 24.000 P. Teher; Részvénytőke 75.000 P Tar Salékalp 101.000 p. Énékcsökkanési tarHaek 26.000 P, Értékpapírok érték- különbözeti tartaléka 314.— p Nyugdíjalap 5.000 p, Takarék és folyószámlabetétek 92.176.25 P, Hitelezők 528 600 J'-d V::SZOntIeSzámií°lt váltók -99-0 P> Kifizetetlen osztalék 32 90 f; Engedményezett átalakított törlesz. eses kölcsönök 9.332.01, Átmenő tételek 9.092.97 P, Nyereség 6.345.06 P Összesen : 853.106.17, Kezessé • 24.000 P. rvezesSvg . VESZTESÉG—NYERESÉG SZÁMLA. Kiadás: Betétkamatok 2.145.61, arn-ji eték 214.57 P, Visszleszámítolt váltok kamata 28.969.43 P, Hitelezői amat .866.51 P, Tisztifizetés 16.726 P Üzleti költség 7.918.62 P, Adó és ille- te 9.909.67 P Leírás: váltóból 522.57, berndezesbo1 280.__ P, inté2eti ház ér l'teÍ°L180- P’ Tei--yraktár értél P’ NagyhaIászi malom érékéből 5.700 P, összesen 7.218 97 P Jótékonyságra 132— p, Nyerésé* 6.345.06 P, öszesen 84.446.44 P. Bevétel: 1942. évről áthozott nyereség 362.72 P, Váltókamat 53.608,94 P, Folyószámla és könyvadóság kamata 496 ^aV‘ meIh keZ- váltókamat 7y0.au p, Kötvénykamat 177.80 P, Jel. zalogkölscönkamat 181.29 P, összesen • -49 P, Ériekpaprr kamat 271.55 P mal0m tÍSZta hérjövedelme’ 5.518.36 P Terményraktár tiszta bér:e^e 1-480- P, Jutalék és egyéb jövedelem 5.672 32 P * $4.446.44 P. • ÓSSzes6n miül■■IMRHiw, — ILLETMÉNY JEGYZÉK az kMl mázott ak kereseti adójához, újabb rendelet szerinti nyomtatvány ^készült is kapható JÓBA-papírüzlef. Mm. Hajdanáiban — danában Katón a-virtus • • • Negyven s néhány esztendeje annak, hogy a híres, derűs, tüzes magyar farsangok lezajlottak. Szép asszoiyok, leányok, daliás katonatisztek, frakkos és magyarruhás urak, kitűnő cigányok világa volt az, amire bizony néha köny- nyes szemmel emlékezünk vissza, A Ferencz József nyugodt békevilága volt az, amikor Radics Béla bandája rázendített a „Nem ütik a jogászt agyon...“ kezdetű csárdásra s ami előkelő família volt az országban, az bizony felhozta eladó leányait a szezónnyitó jogászibálra. Ez a mai sorsforluló időiben csak emlék, édes emlék. Amíg a harctereken a halál farsangol, nem illik itthon a mulatozás. Ebbe bizony bele kell nyugodni. Hiszen néha-napján aztán akad egy kis jó falusi disznótor, borfejtés, pinceszer, téli vadászat, ahol szolidan, csendesen is eltöltheii a nehéz időket az ember. Vigasztaljon a költő szava: „Lesz még szőlő lágy kenyérrel...“ A farsang nálunk mindig társadalmi eseményt jelentett, az udvar is lejött Bécsből s egy-két udvari bál mindig lázba hozta a fővárost. A jegyrendszert és elsötétítést még hírből sem ismerték, igaz, az autókat sem. Az urak vagy saját fogataikon, libériás, kifentbajuszú parádés kocsissal a bakon, hajtottak végig a varoson vagy valamelyik ismert fiakkeiest bérelték föl, aki pompás orosz trappereivel vagy amerikánusai- val úgy röpült pneumatikus gumikerekekkel ellátott cáiglijával a Stefánián végig, hogy a néző szemei is szikráztak bele. Egylovas kocsin, népies néven, konflison nem volt fair dolog járni. Azon a végrehajtók, szenzálok, sze- lelmes masamód kisasszonyok lovagjaikkal, kispénzű jogászfiúk, a régimódi háziorvosok és négyezer holdja ellenére csak Beöthy Ákos, közlekedtek. — Katonatisztek soha, vagy igaz, egyetlen kivétellel. Ez a kivétel ;z akkori bálok kedvenc táncosa, Giffig Vili főhadnagy volt, aki gyalogosan nem tudott e£y éjjel három bálon is megjelenni, ha nincs egy jó konflisa, fiakkerre ugyanis abban az időben nem futotta. A delegációk nagyon takarékoskodtak a közösügyes ^ hadi-kiadások kérdésében s ami az új ágyúkra kellett, azt a sub- alternus tisztek fizetésén spórolták meg. Egy régi jogászbáli megnyitón azt vettük észre, hogy Vili barátunk bizony elmaradt. Akkoriban a székesfővárosi garnizónt ugyanis a székesfehérvárival cserélte föl abban az ezredben, amely későbben az első világháború alatt Hindenburg háziezrede lett- — De azért Vili minden bálra felutazott a : délutáni gyorssal és hajnalba hazatért, i mert amilyen víg fiú s mulatós jó paj. | tás volt, olyan kötelességtudó katona “ is volt egyben. | Hat Vili nem jött föl, a cigány már 5 a Strauss-kermgőnél ta. tott, itt Valami baj lehetett. Harmadnap tudtuk meg, hogy Vili aznap éjjel a székesfehérvári kórházban a halállal viaskodott Ez pedig úgy történt: Laktanya-ügyeletes tiszt volt aznap delik Vili bará.unk, amikor déli harang- szóra megtörtént az őrségváltás. Amint ott állanak a sarzsik és legénység a laktanya udvarán, egyszerre csak feltűnik az egyik emeleti kaszárnyaablakban egy torzonborz baka alakja s a Man- licherrel kezében elkezd lövöldözni. Egymásután sebesíti meg a katonákat s amikor megfékezésére több altiszt felrohan a lépcsőn, a baka sortűzzel fogadta őket. Egyik őrmesternek a lábát, a másiknak a karját találta el, szerencsére a sebesülések nem voltak halálosak. Ellenben két baka életével lakóit- Senki sem mert többé az emeletre menüi, az udvaron is mindenki eltűnt. Ekkor, hogy a további szerencsétlenséget megakadályozza, Vili főhadnagy kilépett a kapu alól s felkiáltott a lövöldöző bakára: „Dobd el a fegyvert s add meg magad !“ örült kacagás és újabb lövöldözés volt a válasz. Erre a daliás főhadnagy feliramodott a lépcsőn s egyenesen a bakának rohant, hogy lefegyverezze. Az válhioz kapta fegyverét s lelőtte főhadnagyát. A sebesült tiszt utolsó erejével ugrott rá a bakára s hatalmas ökölcsapással leütötte, maga is véresen, eszméletlenül terült el. Jöttek a többi tisztek, az ezredorvos és a szanitécek. A bakát kényszerzubbonyba rakták, mert kiderült, hogy ön- és köz- veszélyes őrült, Vili főhadnagy urat pedig^ súlyos tüdőlövéssel kórházba szállították. Hetekig élet-halál közt lebegett, de vasszerkezete megbirkózott a halállal. Ferenc József jelentést tétetett magának a hős magyar tisztről, soron. kívül századossá léptette elő s a katonai érdemkereszttel jutalmazta. A császár-király költségén szanatóriumba ke- ™lt, majd évekig a szükséges fürdőkbe j járhatott. : Ugyanaz év nyarán, a híres balatonI a-mádi Anna-bálon találkoztunk vele is- I ™ét> de tüdeje miatt csínján kellett a táncokkal barrnia. Nemsokára mint őrnagyot a parlamenti őrség parancsnokává nevezték ki s erre a nevét is meg. . magyarosította. Gerő Vilmos őrnagyra még sokan emlékezhetnek a nagy obsfrukciós időkből. Mt régiek megőriztük a daliás és bá- ior magyar katonatisztnek, Gerő Vilmosnak emlékét, aki a világháború alatt ónként jelentkezett rossz tüdejével a harctérre s csapata élén hazáért és királyért Ravaruszkánál hősi halált halt mint a vérbeli magyar katona mintaképé. László Zoltán. Iskolai felszerelések, füzetek, iró- és rajzszer kapható JÓBA-papírüzle. tében. Január Farsangi BUBI HetíŐH Aranyos sy Íren öziias^y íVato a Korona Kávéházbau énekelnek Kedden Szerdán Csütörf. Pénteken Sziíassy K niaiyar nóta estje a Kávéházbas Aranyossy Irén modern dalokat énekel Aranyossy és Szilassy műsoros estélye. Szilas.“y a legszebb magyar dalokat énekli Aranyossy Irén d izőz szám ok a t ad elő Aranvossv Irén a Kavéházban szerepel. ozi!assy_Kató az Étteremben énekel Táncos est a Korona kávéházban, ozilassy és Aranvossv én^kpl. Tánco« est a Korona Kávehazban, Aranvossv és Szilassy énekel. (Trianon 24.) 1944 január U. Ahogy a htmorisfa a látja Az ajándék csikó foga Már.már úgy volt, hogy évtizedes adósságaimat kedvező körülmények foly tán lassanként lekvij telem és anyagilag rendbejövök. Távolbanéző szemeim előtt egy kiegyensúlyozott ciklus körvonalai rajzolódtak a jövő ködös horizontjára es látni véltem a megelégedett öregkort. Mindez most kártyavárként omlott össze- !i'!tiif Az omlás egy ládával kezdődött. Karácsony szent estéjén hozta a postás. Nagy faláda volt, távoli városban adták fel és ez a felírás állt rajia: „Törékeny“. Mellette pedig egy odarajzolt üveg szemléltette a törékenység fogalmátNo. — mondok — Misa barátom meg valami jóféle itókát küldött. A város nevéből ugyanis, ahonnan küldemény jött, rögtön tudtam, hogy a Misa lep meg karácsonyra. Felváltva szoktunk a nagy ünnepre küldeni valamit egymásnak, tavaly én voltam a soros, most a Misa. Nekiállok és bontogatom a ládát, hát gyanúsan sok a forgács. Forgács, forgács, mentül oentebb hatolok a ládába, árúul több forgács. Végül aztán elő kerül a láda magva, egy eléggé terjedelmes papír csomag, de már a súlya elárulja, hogy nem itóka. Könnyű. Tovább bontom, isméi forgács, forgács es középütt műtárgy. Egy arany, penészeszöld és kék színekben játszó, marha nagy ibrik, illetve tál vagy mi. Szélén galamb s a galamb egy kis csiga- bigát fixiroz. Mert az is van a tálban, csigabiga gyere ki. — No, — mondok. Nem így a felségem. Összecsapja a két kezét és asszengya az elragadtatás felső fokán: — Hát nem látja?! — Dehogynem — mondok én __mit? — Hogy euzin! — Mit csinál? — Euzin, Zsolnay-euzin!! — No és az baj? Ugyan — legyint bosszúsan — illenék tudnia, hogy világmárka, specialitás, egy ekkora példány meg egyenesen műkincs! Aztán csak lelkendezik, lelkendezik és aszengya, mit érhet ez? Aj ánd ok csikónak nem nézik a fogát vélem én, de aztán a kérdés szöget üt a fejembe. Akár illik, kaár nem, meg kell tudni az értékét, jövő karácsonyra 'viszonozni^ kell és ha a küldött egy 50__6C peng ős dolgot, én sem válaszolhatok ol-. csóbbal. Merthogy úgy 50-60 pengőre Descültem az ibrikéi, főképp mivel rög- tön „láttam rajta, hogy a festése nem sikerült, se nem arany, se nem zöld. csak ahogy a firnájszból futotta. Elvittem hát a porcellánkereskedőhöz hogy becsülje meg. És azóta se éjjelem, se nappalom. A kereskedő ugyanis ránézett, füftyentett egyet és azt mondta, hogy testvérek közt is megér 800 pengőt, de oda ne adjam annyiért. — Ilyesmit már nem lehet kapni és ai ára hétről-hétre emelkedik. Szédülve indultam haza, illetve hogy szédülni se mertem, hátha elejtem az ibr kei Odafelé csak úgy félkézzel dobálva vittem, visszafelé a két karomba zártám és az utcai torlódásokat messze elkerülve, hazáig a fal mellett mentem. Mivel azóta éjszakánként felriadok megnézni, nincs.e v<Jami baja, tegnap rendőrt állíttattam melléje és ma tárgyaltam a lakatossal. A szekrény ama részéhez ahol a műkincs áll, körbe vas>> rácsot huzatok, hogy védve legyen a járókelőktől. Egyidejűleg bejelentem« Műemlékek Országos Bizottságának hogy vegye katalógusba és valami álla* mi támogatást utaljon M. Mert ha A jövő karácsonyra saját erőmből kelj viszonozni, hajlékunkban beköszön* • nélkülözés. (Kiás fózset.)
