Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-22 / 17. szám

10. oldal. /ftHWIDEK „ SZabolcsi hirlAP (Trianon 24.) 1944 január 22. Adó: 17—1944 Hirdetmény az 1944 évben elnyerhető házadó ked vezmény ékről. Közhírré teszem, hogy az 1944 évben a 139800/1940 P. M. számú rendelet alapján adókedvezmény­ben részesülnek azok a háztulaj­donosok. akik bérházukat kizáró­lag többgyermekes családodnak adják bérbe, ha ezt az elhatáro­zásukat a nyíregyházi m. kir. adó hivatalnál legkésőbb 1944 évi ja­nuár hó 31 ig előzetesen nyilván tartásba vétetik. Ezen háztulajdo­nosok javára a kivetett házadóból minden lakás után külön külön kiszámolva egy-egy gyermek után 5-5 százalékot kell mindaddig tö­röl oi, míg a kedvezmény feltételei fennállanak. Bérháznak csak olyan épületet lehet teltinteni, amely­ben a lakás céljára szolgáló he­lyiségeknek több mint a fele bér­beadás utján van hasznosítva. A kedvezményre való igény be­jelentését írásban kell megtenni és ahhoz csatolni kell a föbérlők névjegyzékét, valamint a főbérlők nyilatkozatát arról, hogy a lakás­ban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és hogy ezek mikor (év. hó és nap) születtek. Ugyancsak adókedvezményben részesülnek azok a házbirtokesok is, kittnek a bérházában lakó csa­ladok gyermekeinek száma az ott lakók összes lélekszámának lega lább felét teszik ki, ha a kedvez ményre vonatkozó igényüket leg­később 1944 évi január hó 31-ig a városi adóhivatalhoz írásban bejelentik. Az írásbeli bejelentés­hez csatolni kell: a) a főbérlők névjegyzékét, b) lakásonként azoknak a név­sorát, akik állandóan a lakásban laknak, c) a főbérlö nyilatkozatát, hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermeke van és ezek mikor (év, hó és nap) születtek. A kedvezmény mérve: ha a gyermekek saáma a hásban lakó összes lélekszámnak legalább 50 százalékát teszi ki, a házadónak és járulékainak 5 százaléka, ha a gyermekek száma az összes lélek - számnak 60 százalékát teszi ki, a házadónak és járulekainak 6 szá zaléka, ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak a 70 százaié kát is meghaladja, a házadónak és járulékainak 10 százaléka. Mindkét kedvezménynél gyer­mekek alatt azokat a házban lakó gyermekeket kell értem, akik 1944 évi január hó 1 én é’etük 18. évét még nem töltötték be. Az a háztulajdonos, aki a ked vezményre való igényét 1944 évi január hó 31 ig írásban a szüksé­ges mellékletekkel elő nem tér jeszti, 1944 évben adókedvezmény­ben nem részeeithsiő. Nyíregyháza, 1944 évi január 3. RAJTIK sk. tanácsnok. Moszkva Lengyelország: bolsévizálásál akarja Moszkva határozóiján visszautasítja c londoni száműzött lengyel kormány javaslatát; ezt a javaslatot angol—ame­rikai közvetítéssel adták be az orosz —lengyel határkérdés tisztázására. — A j német kormánykörökben Moszkva lépé­sét azzal magyarázzák, hogy tervük Lengyelország bols|evizálása. A Tass- iroda jelentéseiből az tűnik ki, hogy Moszkva visszautasítja még az angol— amerikai közvetítő ajánlatokat is. Ber­lini vélemény szerint Moszkva csak az Oroszországban tartózkodó lengyel— orosz emigránsokkal hajlandó a lengyel problémák megtárgyalásába, bocsát- íkozni. Mivel Moszkva a lengyel száműzött kormány illetékességét kétségbevonja, i valószínű, hogy az angol közbenjárás visszautasításával együtt elhatározta, hogy az orosz hadsereg bevonulásával lengyel bolsevista elemeket küld az or­szágba és csak egy# Szovjet—Lengyel- országgal hajlandó a határkérdéseket megvitatni. Német hivatalos helyen úgy vélik, hogy ezzel bebizonyosodott az a rég hangoztatott tétel, mely szerint Moszkvának a határkérdések nem is annyira fontosak, hanem minden tette azt bizonyítja, hogy expanzív szándékai Európa bolsevizálását óhaj;ják előké­szíteni. A német sajtó nyomatékosan hangoztatja, hogy a lengyel lakosság 1939 óta a német fegyverek védelme alatt áll és továbbra is ezek a csapatok fogják a bolsevizmustól megóvni. Kifosztotta a templomi perselyt, tettét később megbánta, a pénzt visszavitte Speciális rádiótechnikai műnk- kákat vállal Hook Kálmán rádiólaboratCriuroa, Bethlen u ca 10 Te'efon 29—27. Nagy László mezőladányi református lelkész feljelentést tett a csendőrségen, hogy a templomi perselyt kifosztották, a tolvaj tettét megbánva, később vissza- vifite a lopott pénzt A délelőtti istentisztelet után Megye- si Zoltán mezőladányi lakos, a padok közé bújva, megvárta, amíg a templom teljesen kiürül majd álkuiccsal kinyi­totta a perselyt és azt kifosztotta. A lopás után eltávozott a templomból, ké­sőbb azonban visszajött és Nagy Lász­ló lelkésznek beszolgáltatta a pénzt, amit a perselyből elyitt. A tolvaj megbánta, hogy templomi perselyt fosztott ki, ezért határozta el magát arra, hogy a íopott pénzt vissza­adja. Megyesi Zoltán ellen folyik a büntető eljárás. A. fehér rém és a fojtogató gyermek hal A1 orvosainak jnbilenma Két orvosi jubileum esztendejéhez érkezett el az emb 'iriség. Koch Alben, a tüdőbaj és kolera bacilusának felfe­dezője száz évvel ezelőtt született. — Emil Behring a diftéria szt'um világ­hírű feltalálója pedig ötven esztendő­vel adta át találmányát a világnak. Azt a találmányt, amely a fojtogató gyer­mekhalál, a diftéria püszlíiásának gá­tat vetett és lecsökkentette a gyermek­halandóság számát... Két alkotásban gazdag, kincses élet emlékezetes dátuma mellett áll meg az emberiség ... Mindkét élet tele küzde­lemmel, tragédiákkal. Koch Róbert hosszú évtizedeken küzd át, amig mun- Ikájának értékét felismerik... Behring pedig ezrek életének megmentője, ak- kir fedezi fel a szérumát, amikor már nem tudja megmenteni azt a lényt, aki­nek élete legkedvesebb számára... A nevezetes évfordulók alkalmából nem érdektelen elmondani a két tudós­ról egyet-mást. - • Koch Róbert, a modern bakteorológ'.a egyik megalapítja száz esztendővel ez­Termeljünk borsét! Termelési szerződést köt, vetőmagot ad Kúlnay Sándor BORSÓHÁNTOLÓ ÜZEME Btdhien-u 93 Telefon : 3o—63 előtt Klausthalban látta meg a napvilá­got. Orvosi tudományait Göttingenben végezne, általános gyakorlattal foglal­kozott. Előbb a Honver melletti La- genhagenben telepedett le. 1872-ben ke­rületi orvos lett Wolltesinben. Szabad­idejét bakteorológiai tanulmányoknak szentelte: foglalkozott szeptikémiával, lépfenével és bebizonyította, hogy a sebfertőzést okozó baktériumok egyik állatról a másikra átolthatók. 1880-ban meghívták a császári egészégügyi hiva­talba. Itt rövid időközökben követték egymást legjelentősebb felfedezései: a baktériumok különválasztása s tiszta tenyészete folyékony és hamar megol­vadó zselatin-táptalajon, festési móddal láthatóvá tételük, mikrofotografia, majd a dezinficiáló eljárás alapja, áramló vízgőz felhasználása. A górcsövi tech­nika fejlesztésével 1882. fedezte fel a tuberkulózis bacilusát és 1884-ben mint a kalkuttai német kolera bizottság ve­zetője, a kolera okozóját: a komiha- baciust: ez alapon kidolgozva a véde­kezés módszerét is, mely kitűnően be­vált. Még az első világháború alatt is az ő előírása szerint sikerült megfékez­ni a többször hurcolt kolerát. A vérhas tífusz és trachoma elleni védekezést is ő alapította meg. Elismerésül 100.000 márka állami tuz- teleldíjban részesült, — 1885-ben pedig berlini rendes egyetemi tanárrá nevez­ték ki. — 1891-ben az ő tervei szerint épült Berlinben az ,.Intézet a fertőző betegségek ellen“, meynek igazgatója lett. Ugyanabban az évben lepte mega berlini nemzetközi X. orvoskongresz- szust azzal a bejelentéssel, hogy sike­rült tisztán előállítani a -uberkulózig bacilusának toxinját, a ,,tuberkulint“.— 1896-ban az angol kormány megbízásá­ból ment Dél-Afrikába a marhapesbis tanulmányozására. Néhány hónap alatt megfékezte a járványt, míg a következő évi ember­pestis elleni tanulmányútja Indiában nem volt eredményes. Dél-Afrikába visszatérve má tropikus betegségek fel­ismerése és leküzdése körül tett több fontos megállapítást. 1906-ban újból ku­tatta Afrikában az álomkór közelebbi körülményeit s sikerült nemcsak a kór­okozót, hanem hatásos gyógyszerét is az atoxilban megtalálnia. Ez volt az utolsó nagyobb felfedezése. Számos ki­tüntetésben részesült! 1905-ben megkap­ta a Nobel-díjat. Munkássága új korsza­kot jelentett a bakteorológiában és az immunitás terén. * Emil Behring, mint kjatonaorvo^ kezdte pályafutását. Később azonban életét teljesen a tudományos kutató­munkának szentelte. Felfedezése előtt a gyermekhalandósági statisztika döb­benetes adatokat mutatott, átlagban a gyermekek 30 százaléka pusztult el 14 éves ktra elejti fertőző betegségben, — nagyrészük diftárában. Felfedezésének híre már 1890. évben foglalkoztatni kezdte a tudományos vi­lágot, gyakorlatilag azonban csak 1894- ben kezdték alkalmazni a diftéria szé­rumot. Ma már minden mvelf állam ko- teezővé tette a diftéria oltását és így sikerült a fojtogató gyermekhalál szá­mát a legcsekélyebbre lecsökkenteni... Behring éleiéről, munkásságáról 50 év-, vei a diftéria szérium felfedezése után könyv készül ,,A gyermekek megmen­tője“ címmel. _ BÉLYEGALBUM: Gobát, Pan­nónia, Cserkész, Globas, cserefüzetek kaphatók JÓBA-papírüzletben. A budapesti vásáron aagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal likőrgyárának „A P O N V A" likörfcülöule- gessége uj ceorasgolásban kapható mindenütt I A gvár: Debreceni u, 2. Telefon: 24-90

Next

/
Thumbnails
Contents