Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-22 / 17. szám
8, óid si. (Trianon 24.) -1944 január 22. Hogy fetrengne mind-mind, hogy mea kulpázna; ’ Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét, Hogy kiáltaná bőgve: Krisztusom, mi kell még ...! Mi kell még? ... A telj'es győzelem... Enélkül nem lesz béke a földön... És bárki, bármit mond is... mi győzni fogunk! A harcot folytatj'uk ... Itt nem lehet megállni, mert nem szabad félmunkát végezni ... Itt két út van: Vagy győzni, vagy letiporva elveszni... Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak . » Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!? Hogy esküdne mind-mind S hitetlen gőgjében, akit sohsem ismert, Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent: Magyar vérem ellen soha-soha . többet! — Csak egy éjszakára - küldjétek el őket!... Karácsonyi ünnepi ének .. . .Dicsőség a magasságban Istennek,... Békesség a földön a jóakaratú embereknek" .., Harangszó nem kondul, néma minden... Az éjféli misére... a lágyan hulló hóesés közepette indul a Magyar honvéd ...! A búgó orgonaszó mellett. • * szívvel, lélekkel kívánjuk azt, hogy a jövő karácsony a mi karácsonyunk legyen... A szeretet ünnepén honoljon a béke ... És a mi zászlaink hirdessék a győzelmet. Üzenjük mesze a Kárpátokon túlra: ..Bízzatok! Mi nem hagyjuk itt őrhelyünket !“ Az ünnep véget ért és mi új útra indulunk ... A szokásos parancsszavak röpködnek és mi alkalmazkodunk... A berakodás véget ért... Várjuk az indulást ... 31-ike. Éjjel, még mindig nem megyünk sehová sem — türelmesek vagyunk. Az óra rohamosan közeledik az éjfélhez... A rádiónk csendben zengi a szilveszteri muzsikáját. • Hallgatjuk . . Négyen vagyunk egy kocsiban... Mindegyiknek van miért haza gondolni... Éjfél van... Megkondulnak a Magyar harangok... Ugyanekkor eldördülnek az itt lévő összes fegyverek ... Köszönti a harangszó és köszönti a fegyver az újévet... A fegyverek és rakéták ropogása mellett a négy barát kezet fog... Nem hangzik el hangzatos beszédr de mindannyian egyetértenek... A szemet gyönyörködtető látvány közepette hazaszáll a lelkünk... A Bofor- cok hangja, géppuskák ropogása hirdeti azt, hogy a tengely at álmák fegyverei kivívják a győzelmet... Tudom, hogy ez a szilveszteri hangulat másabb lett volna szeretteim köréhen, de ennél szebbet senki sem adhatott volna nekem. Nem... Kalonalel- kem nem ismer szebb ajándékot, mint a győzelmet kivvó fegyverek hangját... Ezt nagyon sokan nem értik meg. de nem baj ... nem fontos ez. Bocsásson meg nekem e levelem j hangjáért, de nem tudok máként írni. I És ha nem így írnék, akkor hűtlen len- j nék eskümhöz. j- Nem csak Magának volt keserű a karácsonyi kalács ... nekem is. Maga ta-* Ián kényelmesebben töltötte volt el ezt, mint én? Kedves levelének minden egyes sora gggrn mvmwmm—wnimmw nwi miin élénken fog emlékezetemben élni nem felejtem el azt. A négyesektől ne féljen... Ezek lesznek, kik megozzák Magának is meg nekünk is a nyugalmat és békét • .• Szeretettel várom további sorait és kezeit csókolja: Pista. Harminc évvel ezelőtt Indult ntj&ra az első magyar tenger« kutató expedíció Dr* Leidenfrost Gyula, &m expedíció tagja elmondja az adriai tengerkuiatások történetéi Október 13-án — 1913-ban — kora reggel mozalmas képet szemlélheteit Fiume, a ,,magyar szent korona gyöngye és boglárja“. Egy szokatlan alakú, furcsa kis hajó futott ki a Molo Longa mellől. Tatján aranyos betűkkel ragyogott a hajó mitológiai neve: S. M. 3. Najade. A zöldesszürke h3jó nekika- nyarodot! a Canale di Maltempe szeszélyes vizeinek s mialatt hosszú kéménye ontotta a koromfekete kőszénfüstöt serényen szelte a kék Adria hullámzó vizét. A fiumei kikötő szájtátói sokáig bámultak utána. A haditengerészet Najade nevű kis gőzöse az első magyar tengerkutató expedíció tagjait vitte. Dr. Leidenfrost Gyula, Lóczy Lajos, Kövesligethy Radó és más számos ismertmagyar tudós vett részt az utazáson. Az expedíció célja volt az Adria természeti viszonyainak, állat- és növényvilágának, főképen pedig a mélytengernek kutatása. A költségeket a Rákosi Jenő által a magyar iskolahajóra gyűjtött pénz átengedésével sikerült előteremteni, a haditengerészet pedig egy hadihajót adott teljesen költségmentesen használatra, végül I. Albert mona- kói fejedelem — a nagy oceanografus — sok műszert ajándékozott eire a célra. Az első expedíció október 13-tól 31-ig tartott, majd a következő évben, újra elindult a Najade az Adrián. Ezúttal április és május hó ínaookban hajózott a tudós társaság a kék Adria kedves vizein húzták a fenékhálót és szedték felszínre a tenger csodálatos szörnyeit és szivárválnytestű lakóit. Az anyagot részben már a Najade laboratóriummá átalakított helyiségeiben dolgozták fel a magyar tudósok, cgy^észe- a Nemzeti Múzeumba került, míg az anyag többi része még napjainkban is feldolgozás alatt áll. Az egész világon nagy feltűnést és elismerést keltett magyar tengerkutató expedíció egyik vezetőjét, d-. Leidenfrost Gyulát, aki a magyar ♦engerkuia- tás megteremtője volt, a harmincéves jubileum alkalmából felkereste budapesti lakásán a Magyar Vidéki Sajtótudósító munkatársa: Dr. Leidenfrost Gyula lakása valóságos kis tengeri múzeum. A falakon kézzel színezett francia rézmetszetek, angol offszetnyomatok, olajfestmények. Valmennyi tengeri hajót és tájképet ábrázol. A könyvszekrények telisteli tengeri könyvekkel, díszes csiga- és kagylóhéjakkal, üvegállatokkal és kitömött tengeri herkentyűkkel. Az egyik szekrény tetejéről a Najade hadihajó modellje néz le a zsúfolt íróasztalra. A legkellemesebb uszsonúxó f>ely a szén Ba csiK cu Luther palota. Súteménv külőnletíessétíek natív választékban. Ezzel a hajóval kutatta a tudós kutató a tengert. Amikor kutatásaira terelődik a szó, a tudós multbarévedező tekintettel kezd beszélni: Bizony, az idén már harminc esztendeje annak, hogy a Najade fedélzetén elindultunk első kutató ulunkra. A második 1914. tavaszán volt. Többet is terveztünk, de az első világháború végezeteit a magyar tengeri kutatásoknak. A két expedíción mintegy négyezer kilométert tettünk meg. Eközben szemem az egyik szekrény üvegablakán nagy cápaállkapacsra té- vgd. Több sorban csúnya fogak rnere- deznek rajta. Mindjárt meg is Kérdezem a tudós professzort, találkozott-e már emberevő cápával? — Egyízben láttam, akkor is csak messziről — feleli. — Értheti, hogy nem is vágytam közelebbi ismeretség után, hiszen könnyű ladikban eveztem, amit a cápa egyetlen farkcsapassal felfordíthatott volna. Csak a felszínt hasító háromszögletes hátúszójáról ismertem fel. A „Kék Adria“ című Könyvemben összegyűjtöttem minden ismertebb adatot, ami cápatamadásokra vonatkozik. Egyik jeles népszerűsítő írónk enyhe szemrehányással is illetett, amiért rossz hírbe kevertem a szegény cápákat. Szerinte nem is annyira veszedelmesek azok. A cápa azonban azóta is többszörösen rácáfolt. Tavaly nyáron például*egy Abbáziában üdülő, 20 éves német tengerészt, Gerhardt Kurtot kapta el, amint Voloszkában a tengerben fürdött és pülanatok alatt magával ragadta a mélységbe. Ajánlom ezt az esetet azoknak figyelmébe, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy a fiumei cápát csak az újságírók találták ki, amikor nyáron eseményszűkében voltak. Irótársamat pedig megkérem, lapozza vég:g Young kapitánynak, a híres , hivatásos cápavadásznak ,,Shark című könyvét. Abban éppen elég fényképet talál a cápák szörnyű harapásairól. A legnagyobb adriai cápa, amelynek hulláját láttam, a lukovói volt. E z meghaladta a hat métert... — Hát az óriási tengeri kígyót látta-« professzor úr? — Soha életemben, legfeljebb rajzban, Gould kapitánynak kitűnő könyvében, amelyben összegyűjtötte a legendás tengeri óriásról szóló adatokat. Kisebb feketesárga tengeri kígyók az In- diai-és Csendes-óceánban vaióban élnek, de ilyeneket sem láttam. A vas- macskák láncán álítólag néha a fedél*«»«««* H9SSaS*8M«älSä és megmarják a zetre is felkúsznak matrózokat... Még a kedves kis hadihajó, a Najade sorsáról kérdezem: — Az összeomlás után a jugoszlávok birtokába kerüli, majd az olasz hadiflotta vette át. Egyébként ne gondoljon valami félelmetes, zord, állig felfegyverzett hadihajószömyre mert a. Najade fedélzetén mindössze csak két Man- licher-puska volt... De annál több tudományos eszköz, háló és civil hajók: amerre csak elfüstölögtünk, óvatosan, kitértek nekünk és siettek üdvözölni a hadihajónak kijáró háromszoros zászlóbevonással... Nekünk pedig jól esett ez a nagy-nagy tekintély és respektus. A harminc év távlatából nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az első ma* gyár tengerkutató expedíció sokat hasznát a tudománynak, de használt a magyar tudományos élet tekintélyének is. Kár, hogy a közbejött nagy események miatt nem lehetett többé folytatni az Adria kutatását. A jó öreg Najade bizonyára ma is szívesen indulna útra egy ilyen útra. Hát még azok, akiH annakidején a fedélzeten utaztak, a kiváló magyar tudósok!... Péchy-Horváth Rezső. í vőrheny és diftéria újfajta gyógyítása A német orvostudomány újabban ragályos betegségeknél nagy sikerrel alkalmazza a sajátvérbefecskendezéseket. A legtöbb esetben már a betegség első napjaiban javulás következik be, a Iá» csökken és a közérzet feltűnően javuL Ezt a módszert- most a német orvostudomány a vörheny és diftériás megbetegedéseknél is alkalmazza éspedig igen szép sikerrel. A vörhennynél már a befecskendezés napján a közérzet rohamosan javul, a diftériánál pedig néhány ilyen injekció a láz teljes csökkenéséhez vezet, míg előzőleg nagymeny- nyiségű szérumadagolássl sem sikerült ilyen rövid idő alatt ezt az eredményt elérni. A gyógyításnak ezt az új módját e két ragályos megbetegedésnél a német orvostudomány most mindenütt sikerrel alkalmazza. keresse fel sürgősen Kertész Antal bornagvkereskedő, minta pincészetét DEBRECENI UTCA 2 sz. alatt Telelőn: 24-90.
