Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-22 / 17. szám

6. oléal. M JWinvidkk Szabolcsi hirlAF (Trianon 24.) 1944 január 22. Fékért tojássárgája a reménytelen szeretem gyógyszere Csalhatatlan rscsp’ek a g?ó?yithatatlan betegségre Külföldi lapjelentések komolynak látszó felfedezésről adnak hírt, amely a magyaroszági gyengébb nem körében is kétségtelenül érdeklődésre tarthat szá­mot. Leebih asszony ,egy húsz éve fenn­álló lélekkutató intézet igazgatónője a jelentés szerint arra specializába ma­gát, fhogy olyan asszonyokat és leányo­kat gyógyítson, akik a szerelem bete­gei. Azok részére, akik elf aglaUságuk vagy egyéb családi ólánál fogva nem tölthenek el három hónapot a szóban- forgó gyógyintézetben, az igazgatónő röviden a következőkben foglalja össze a hűtlen szerelmese után epekedő nő gyógyulási kiskátéját: Mindenekelőtt vésse agyába a szén. védő, hogy szerelme nem volt sem a leggyönkébb, sem a le jobb, sem a leg­szebb, de még csak a legszellemesebb sem. A jó tanácsok azonban nemcsak a jellembeli tulajdonságoKra térnek ki, hanem arra is felhívják a csalódat nő figyelmét, hogy szakadtlanul gondiljon ara, hogy nem a hűtlen férfi csókja volt a legédesebb, ölelése a legringa. tóbb, tekintete férfias, hanem hitesse el saját magával, hogy — senki sem tu­dott úgy hazudni, mint a fájdalmat okozó csalfa férfi. Legfontosabb tanács, hogy a szenve­dő nő ne maradjon egyedül és még ab­ban az esetben is keresse íitalabbak tár­saságát, ha ő maga idősebb. Bármilyen munka kitűnő gyógyszer, amit kötelességből kénytelen végezni az összetört szívű nő, sőt, minél szigo­rúbb főnök hajtja a női alkalmazottat, annál hamarabb felejti el lelki bajait. A felejteni akaró nő sokat és jól táp­lálkozzon és igyon felvert tojássárgáját jól megcukrozva, továbbá mogyorót és mandulát rágicsáljon — nehéz órái alatt. Mindent egybevetve, nekünk csak egy régi mondás jár eszünkbe, amely sze­rint: ,,Szerelmes nő csak akkor felej­tette el első szerelmét, amikor már a második után sír“. Hogy juthat a gazda a háború után legkönnyebben a forgótőkéhez? Ma még senki sem tudja, hogy mi­lyen messze vagyunk a most dúló há­ború végétől, ám az bizonyos, hogy már nem túl hosszú idő választja el a vilá­got a békétől. S ha egyszer a béke fe­hér galambja megjelenik a láthatáron az eljövendő új viszonyok alapos pró­bára teszik majd a gazdasági életet. Ma ugyanis a gazdasági élet szinte teljes egészében a háborúhoz alkalmazkodik, viszont a háborús gazdálkodás és a bé­kegazdálkodás közölt egy bizonyos időt — s talán nem is nagyon rövid időt — igénybevesz majd az úgynevezett át­menet gazdálkodás. Erre az átmenet­időre jól teszi mindenki: üzem, válla­lat, háztartás, sőt minden előrelátó ma­gánember, ha igyekszik tőkét. gyűjteni, tartalékolni. Ez érthető hiszen a háború végén sok mindent meg kell majd újíta­nunk olyan dolgokat, amelyek ma alig, vagy egyáltalán nem pótolhatók Cél­szerű tehát ma olyan értékekbe mente­ni azokat a pénzeket, amelyekkel most bizonyos holmikat nem tudunk vásá­rolni — amelyek annakidején majd megint- vásárlóképes tőkéül szolgálhat­nak. Ahoz, hogy a mai tőke ne váljék holt­tőkévé -:a legrövidebb és iegegyenesebh út, ha búzakötvényt vásárolunk, mert az állandóan kamatozik és a névértéken alulra soha nem esik. S hogy ez így lesz, azt maga az állam garantálja. Érdekes, de nem véletlen, hogy a falusi magyarok értették meg legjobban a búzakötvény nagy hasznát és jelentő­ségét. Arra a kérdésre, hogy a gazdák miért vásároljk oly szvesen a búzaköt- venyt, hiszen búzájuk mindig volt, van is, lesz is, azt válaszolják hogy búza­kötvénybe olyan búzát raktároznak el, amelynek métermázsánkénti ára 40 pen­gőn alulra nem szállhat le, tehát leg­alább olyan értékű mard, mint amilyen értékben vásárolták. És így biztosítják magukat, hogy a háború végén a gazda­ságuk továbbvteléhez és modernizálá­sához szükséges forgótőkék rendelke­zésükre állnak majd. mítási kulcs alapján 23.557, mely azém — a múllak példájához hasonlóan — minden valószínűség szerint növekedni fog. Újévi körlevelünkben különösen fel­hívtuk összes munkatársaink figyel­mét a népünkkel való fokozottabb és felelősségteljesebb foglalkozásra. Az 1944. év sorsdöntőnek látszik az égsz világ s a magyarság életében is. És ebben az évben különösen óriási jelentőségűvé nő a magyar falu vezető, falunevelő szerepe. Mert * a náború e kritikus esztendejében dől talán el, hogy elég erős és eléggé magyar volt-e a mi népünk s tudott-e egyik kezével az örök Isten gondolatába kapaszkodnia másik kezével pedig az örök magyarság múltjához tapadni, s ki segíthetné át az Isten felé s ki mélyíthetné el lelkét « magyarság száz színű kultúrájában, ha nem a faluvezető, a falunevelő. Ennek a sorsdöntő jelentőségét át­érezve igyekszünk ma a népművelési munkát végezni Szabolcs megye 129 községében és 118 tanyáján. Hirdetmény A magyarságunkban való megerősödést tűzte ki céljául ebben az évben a vármegye népművelési bizottsága Syakorlat teszi a mestert! 20 éve javít irégé« pel, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Műszerész Szem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. az. A szabolcsvármegyei népművelési bi­zottság közgyűlésén Jákváry Kálmán népművelési titkár nagyszabású prog­ramot * terjesztett elő a népművelési munka számára. Ez a munkaterv a kö­vetkezőket jelentette bp a bizottság közgyűlésének: 1943—44. évi népművelési munkánk tengelyévé magyarságunkban való meg­erősítés} tűzte ki célul Bizottságunk. .„Magyarok vagyunk“ alapgondolat­tal indult meg minden népművelési munkánk célunk, hogy a magyar lelket, magyar öntudatot, magyar önbizalmat, a magyar kötelességielje^íllést) megerősítsük, mert nagy viharokat csak az ép lelkű, fele­lősségét átérző nemzet bírja el. Bármi­lyen irányú előadások, tanfolyamok folynak is a népművelés keretében, szó­ban, dalban, szemléltetésben, színját­szásban a magyarsághoz tartozás fel­emelő. de kötelességeket is előíró érzé­sét igyekszünk elmélyíteni. Erre a munkára részletes útmutatással még szeptemberben körlevélben hívtuk fel helyi szerveink figyelmét, kihangsú­lyozva, hogy ahol lehet, használják fel és újítsák fel a helyi népszokásokai, meséket, játékokat, ahol pedig nem lel­hető fel ilyen érték, ott Voly, Kodály, Kiss magyar népi jáiékok, mondókák, dalok bemutatását ajánlottuk A hadigondozás munkáját és az erdé- yi szórvány magyar gyermekek nya- raltatási akcióját tovább fejlesztjük és végezzük. Ma már mindenki úudpa, hogy a legideltstklei és legjobb«* Vcssxös Éen étkezhet. Kitűnő ü olcsó menürendszer Nyíregyházán a különböze^ kultúr- munkát végző egyesületek vezetőségét hívjuk össze, közös munkaprogramra megbeszélésére, munkakör kibővítésére s különböző munkák egységes elindítá­sára. A háború ötödik évében a népműve­lés elé a már ismert akdályok fokozot­tabb mértékben vetettek gátat. A ta­nítóhiány, különösen a fűtőanyag hiá­nya, esti munkánknál az elsötétítés, a ruha- és lábbeli hiány, mely a hallgatók megjelenését gátolja, s bizonyos tanfo­lyamoknál — főző, varró-szabó, szövő sfh. — az anyag- és előadó hiánya oko­zott sokszor leküzdhetetlennek látszó akadályt. Mindezek ellenére bizottságunk évi munkapro grammja nem csökkent jelentősen az elmúlt év munka- programjához képest. Beszerveztünk 5325 közismereti elő­adást, 1750 műsoros-estet és 510 mű­kedvelői színjátékot, dalárdák szerepel­tetése 103 esetben biztosítottuk, gyer­mekfoglalkoztató félnapok száma csök­kent, de így is 1.511 mesedélután van tervbe véve. Helyi tanulmányi kirándu­lások száma 237. Közrádióval leadott rádióelőadások száma 690. Irodalmi es­tet 75-öt szerveztünk meg, vetítőgépes és filmelőadásaink száma 329. Tanfolyamaink közül csökkent az alapismeretterjesztő és nőnevelési tan­folyamok szama, növekedtek az egész­ségügyi és magyar öntudatosító tanfo­lyamaink. Összesen 123 tanfolyamot szerveztünk be 11.855 munkaórával. Összes munkaegységeink szánra, az előbbi jelentésemben ismertetett kiszá­Értesítjűk a t. utazóközönséget, hoi?v igazgatóságunk f. év ianuár hó 20 tói kezdve Ungvár-Dareg« nyő állomások között az uj 4932 és 4925 számú motorvonatot for­galomba helyezte. Ezen forgalomba helyezett mo­torvonatok menetrendjét az aláb­biakba közö jük : A 4932 s/ámu motorvonat Ung- várróí indul 8 35-kor, Deregnyére érk. 9 48 kor. A 4925 számé motorvonat Da- regnyérőt indul U'27 kor, Ung- várra érkezik 12 35 kor. ÜZLE rVEZETŐSÉG. Nyíregyháza m. város hivatalától. polgármesteri K : 25/1944. Hirdetmény Értesítem a város lakosságát, hogy szállítási, valamint szállí­tási eszközökben mutatkozó ne­hézségek miatt a hatósági zsir- gvüjtőnél a beszolgáltatásra köte­lezett zsírok átvetele 1944 évi feb uar hó 1. napjáig szünetel. Felhívom a lakosságot, hogy a beszolgáltatásra kötelezett zsírokat csak február hó 1. után hoznák be ifj. Hegedűs András zsírgyüjtő- nöz Nyíregyháza, 1944 január 21. SZOHOR PÁL a. i. 3x polgármester, r|| i M |||M| | ll>TimiH«TlTTT Villanymotorok és dina­mók tekercse é^ét és ja­vítását garanciával végzi Afeuy^ér/ Horthy Miklós tér 8. Telefon 27—64. Vétel, csere, eladás. SjMet. lakatos, vasszerként,vízvezeték szerelési­javítási munkálatokat és auto­génhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal Kiss (■Villái ,al(lt9SŰZ8nB tof idia-u. 45 _________________TELEFON: 28-72

Next

/
Thumbnails
Contents