Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-21 / 16. szám
a, oldal. /frllWIDÉK „ SZAbolcsi HißlAr (Trianon 24.) 1944 január 21. Az olasz lapok Árpádházi Boldog Margit szenttéavatásáról Velencéből jelentik: A felsőolaszországi lapok a jelenleg Itáliát súlyosan dúló háborús események közepette is kiemelik azt a tényt, hogy 1944 január 19-én történt meg Árpádházi Boldog Margitnak, IV. Béla nagy ar király leányának a szenttéavatása. A lapok kiemelik, hogy mekkora nagy örömmel fogadta XII. Pius pápának erre vonatkozó döntését nemcsak a katolikus, hanem az egész ma. gyár keresztény nemzeti társadalom is, hiszen Árpádházi Boldog Margit nemcsak a katolikus egyház szentje, hanem emellett a hitért és a nyugati jlatin kultúráért hozott magyar áldozat mindenkori szimbóluma is. A lapok megállapítják, hogy ez a szenttéavatás egy szállal újra szorosabbra fűzi a magyar nemzetet Rómához s egyben összehasonlítást tesznek a XIII század sé a ma között. Akkor a mongolizmus Keletről jövő áradata fenyegette elsepréssel az egész keresztény Európát és ennek a borzasztó viharnak teljes vállal feszült neki a magyarság. A muhi csata után elpusztult az ország, magának IV. Béla királynak is menekülnie kellett a virágzó magyar földet sivataggá tevő hordák elől. a vészt azonban, amely az egész nyugati keresztény közösséget elsepréssel fenyegette, sikerült visszaszorítani. — VI. Béla erős akarattal feltámasztotta az országot, amelyet a nyugíti krónikások már elsirattak és fogadalomból a rettentő veszedelem evirágzása után született leányát: szent Margitot az Úr szolgálatára adta. S ezt a szolgálatot a jámboréletű magyar királyi hercegnő önként vállalta akkor is, anrkor a fogadalomból szülei kívánságára felmentették, sőt a visszautasított királyi vő miatt még atyja haragját is magára vonta. Az olasz lapok, főként z „Italia“ című tekintélyes és katolikus irányú orgánum meglehetős részletességgel foglalkozik Árpádházi Boldog Margitnak életével s adatokat sorol fel arra vonatkozólag, hogy a szent magyr királyleányt olasz földön is mennyire ismerik és tisztelik, aminek a bizonyítékai az Olaszországban ma is látható művészi Szent Margit ábrázolások. 40 mázsa követ lopott, 6 hónapi börtönt kapott Lakatos István 30 éves tiszaszentmár- ioni cigány 40 mázsa követ lopott Kapás Józseftől. A nagymennyiségű követ házépítésre akarta felhasználni. A nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró tárgyala a kőlopás ügyét. Lakatos Istjváin beismerte hogy Kapás Józseftől mázsaszámra hordta el a követ. A vádlott már többször volt lopásért büntetve. A nyíregyházi törvényszék jogerősen hat hónapi börtönre ítélte. Káilay miniszterelnök a természeti és politikai árvizek elleni felkészülésről beszélt Lilafüreden Ha közeleg’ az ár, nincs mám mottó, mint „minden ember a gátra“ — hangoztatta a miniszterelnök - A magyar f amnnaradás titka nem idegen példák követése, hanem a magunk módján keli az eredményeket elérni A Magyar Élet Pártja ebben az évben is szemináriumi előadásokat tartott Lillafüreden azzal a céllal, hogy a párt felsőházi tagjai és országgyűlési képviselői szakszerű előadások és eszme- i cserék útján is behatóan foglalkozza- j nak azokkal a kérdésekkel, amelyeket mind a magyar országgyűlésnek mind a kormánypártnak szolgálnia kell. Káilay Miklós miniszterelnök szerdán ■ délután Tasnádi Nagy András, a képvi- j selőház elnöke, Ghyczy Jenő külügymi- | niezter, Antal István nemzetvédelmi pro. ' pagandaminiszter és vitéz Thuránszky j László miniszterelnökségi államtitkár j társaságában utazott Lillafüredre a ■ szerda délutáni előadások meghallgatá- ' sára. j Dr. Bauer Sándor miniszteri tanácsos ! a magyar vízgazdálkodásról, majd dr. j Lampel Hugó ny. miniszteri osztályfő- j nők, az Országos Öntözési Hivatal el- j nöke a tiszántúli öniözőművekről és | öntözőgazdálkod'ásról tartott előadást, j Mindkét előadó nagy érdeklődéssel hallgatott előadásához Káilay Miklós j miniszterelnök szólt hozzá. — Mi más feladata lehet egy or- J szágnak — mondotta —, mint védekez- j ni a kívülről jövő árvizek ellen, óva- j tosnak lenni és résen állni, hogy a bel- j ső ártalmas vizek fel ne támadjanak. Mert — miként a természetben is — egyszerre szoktak jönni az árvizek, a belvizek és a talajvizek a politikában is. A történelemben csaknem mindig egyidőben jelentkeznek a külső és beiső veszedelmek. — Hallottuk az előadóktól, hogy a veszedelmek ellen védekezni kell. Az árvizek ellen úgy, hogy töltések közé szO‘ ■rítjük folyását. A politikában is meg kell tenni ezt. Az ártalmas vizeket töltések közé szorítjuk és lecsapoljuk. De — mint a x izek elleni védekezésben is — csak félmunka az, ha csak levezetni akarjuk a feltörő természeti erőket, ugyanúgy ugyanaz a politikában, történelemben és az eszmeáramlatok történelmében is. Csak védekezni ezek ellen az áramlatok ellen, csak levezetni akarni azokat még nem jelent megoldást. Mindig fel kell készülnünk arra, hogy ezekből az áramlatokból lecsapód k, visszamarad valami és ami visszamaradt, azt a nemzet érdekében hasznosítani kell, hogy termékenyebbé tegyük vele a magyar talajt. — így kell nézni minden idők vízügyi problémáit, így kell nézni minden idők politikai problémáit is. — Mielőtt az öntözési terv megvalósításába kezdtünk, meghívtunk egy híres angol szakembert, Me Gregory __ M egmutogattuk neki az országot, a magyar földet. Nagyon csóválta a fejét, s azt mondotta, hogy ilyen földet még nem látott. Ennek minden isőhajításnyi- ra más és más a talajtani képe, szikesek, folyók váltják fel, majd pedig agyagos, a vízáteresztő talaj pedig vizet át nem ereszlővel váltakozik. Megmutattuk neki a Körös-folyót, amelynek a legkisebb vízhozama 6, a legnagyobb pedig 1000—1200 köbméter McGregor csodálkozva kérdezte mit aakrunk kezdeni ezzel a folyóval, amely ennyire szeszélyes. Megnézte az alföldi tanya- rendszertl is és megint csak azt mondotta, ő még ilyen individual izmust nem látott, hogyan akarjuk ezt a tanyai népet tömöríteni, társulatokba, szövetkezetekbe összefogni, egységes termelésre szoktatni, hiszen itt minden egyes tanya külön kis világ, külön autarchia. Az a terület is, amelyet ő a Nílus mel. lett látott, egyetlen nagy sivatag,, ahol nem kellett számolni a talaj különbözőségeivel a különbözőképpen kifejlődött népi és gazdasági adottságokkal, arra a végig egyforma pusztaságra azonos, egy tervet kellett felállítani. — Ha visszagondolik ezekre a beszélgetésekre, a magyar nép és a magyar föld gazdag, különös, változó összetétele jut eszembe, amelyet nem lehet egyszerűen kezelni, hanem alkalmazkodni kell hozzá. így van ez a politikában, az államvezetésben is. Azok a tervek, amelyek jók a Nílusra, nem jók az itteni vizekre. Ma is azt az elvet követem, hogy ebben az országban jó vezetés csak úgy lehetséges, ha minden tettünk, szándékunk és elhatározásunk ennek az országnak az adottságait, lehetőségeit különlegességeit, egyéni karakterét ‘ükrö- zi. Ugyanazt a célt, amelyet másutt az egységes adottságok folytán sokkal könnyebben lehet elérni és el kell érnünk nekünk is — a különleges magyar viszonyok miatt több munkával, több fejtöréssel és mindenekfclett csak önmagunk adottságainak ismeretében, önmagunkhoz való alkalmazkodással érhetjük el. — A magyar fennmaradás titka nem az idegen példák követése, hanem az, hogy a magunk módja szerint, önmagunk eszközeivel és lehetőségeivel igyekezzünk elérni ugyanazokat az eredményeket, amelyeket másutt, más adottságok között, nagyobb lehetőségek mellett sokszor könnyebben érnek el. —- Különösen vonatkozik ez a mára, amikor nagy hullám közeledik országunk határához, S ha közeleg az ár, — nincs más mottó mint: minden ember a gátra! Ha nincsenek előre elkészített, nagy műszaki lehetőségek, akkor, mint régen, ha jött a Tisza árja, ásóval, kapával kell a gátra állni nyúlgátakat húzni és védekezni úgy, ahogy tudunk. De védekezni kell, mert különben elönt az árvíz, amelynek az a tulajdonsága, hogy mindig a legkisebb ellenállás vonaiát keresi. — Ezek azok a politikai tanulságok, amelyeket én a mai előadásokból levonok. Gáton kell lennünk, védekeznünk kell minden erővel, de ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy a talajvíz fel ne törjön, a belső vizek termelésünket, munkánkat, életünket tönkre ne tegyék. De ne csak az egyik oldalon védekezzünk, emeljük a töltést, mert akkor a víz a másik oldal felé talál utat, hanem egységes elgondolás szerint minden oldalt védtünk a veszedelem ellen. — És, ha a belvizek levezetésére a meglévő csatornarendszer 'aem elég, őrködve vigyázzunk, hogy ne keressen magának lefolyást olyan utakon, amerre mgég szűz és érintetlen területet önt el. Igyekezzünk lokalizálni, míg elérkezik a levezetés ideje, vagy magától elpárolog hogy kárt ne csináljon, sőt még hasznosítható is legyen. Nincs olyan krídés, amelyből a nemzeti célok szolgálatában ne lehetne egyetemes értékű tanulságokat levonni. — A mai nehéz időkben mindent aszerint értékelünk, hogy mennyire áll az egység, egyetemesség, az ország megmentése szolgálatában. Egyoldalúsággal impulzusokkal az egység megbontásával nem lehet vizeket szabályozni, nem lehet az árhullámokat feltartóztatni. -- Meg kell találnunk a módját annak, hogyan dolgozzon össze ezer és ezer, millió és millió magyar, mert ha min. denki ott áll a gáton, még az árvizeket is meg tudjuk akadályozni. — De csak akkor ! Dr. SzBszftay András előadása a MEMSz-ben A Magyar Evangéliumi Munkásszövetség nagy körültekintéssel és változatos összeállításban megszervezett elő- adáai állandóan folynak. Az elmúlt hét szombatján az e hónapi program keretében, amelynek összefoglaló címe: ,,Társadalmunk az Ige mérlegén“, tartotta meg előadását Kiss István református lelkész „Kenyér- irigység és osztályharc“ címen. Ez a színvonalas előadás drámai erővel doin- borította ki a címben foglalt társadalmi megbetegedések legbenső, gyökérnél rejlő okait: az ember bűnösségét és a bűnből számozó egyenetlenségi hajlamot. Mint egyetlen megoldási lehetőséget mutatta meg azt, hogy társadalmunknak Istenhez kell fordulnia és akkor és csakis akkor van remény ennek a kérdésnek mélyreható megváltoztatására. , ! APOLLO fHntszm&áz Telelőn 25-24 Január 21—24. Péntektől-hétfóig. Gróf Monte Christo A. Dumas regénye uj fel dől ti óvásban. I. RÉSZE : Az II vár foglya Előadások Vi4, 7*6 ás 7>8 órakor. E heti — folyó hó 22-én. szombaton este 7 órakor a református Gyülekezeti Házban — megtartandó összejövetelén pedig dr. Szesztay András vármegyei tisztifőügyész tart előadást „A társadalmi kérdés megóvásának Isten-nélküli kísérletei“ címen. A sokatígérő előadásra mindenkit szeretettel vár el a Szövetség. Szülői értekezlet I Az vangélikus Kossuth Lajos-gim- názium tanári kara szombaton délután fél 6 órai kezdettel az evangélikus leánygimnázium épületében szülői értekezletet tart, Az értekezleten Zsolnai Vilmos igazgató megnyitója után Máczay Lajos tanár „Apák és fiák“ címen tart előadási, majd a tanárok feL világosítással szolgálnak a szülőknek fiaik előmenetelére vonatkozóan. Az értekezletre az iskola igazgatósága ezen az úton is meghívja a szülőket. | ,-rrrr tv rmr r. u v — ILLETMÉNY JEGYZÉK a* alkalmazottak kereseti adójához, leg. újabb rendelet szerinti nyomtatvány elkészült és kapható JÓBA-papírüzlet- ben.
