Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-04 / 275. szám
8. •Idái. NYikvtdék ä SZAbolcsi HrgLAP (Trianon 24) 1943 december 4. Nem kell várakoznia és a legszebb dauert, festést és frizurát készítik GUTTMHNNBL Bessenyei-tér 7. Telefon Forradalmi ajitás az építőiparban: Jön a salafatégla A mfsholci építészek már javában használják az új anyagot, mely felére csökkenti az építkezés árát és megoldja a háborús anyaghiányt Országszerte nagy gondot okoz napjainkban a lakásínségekkel kapcsolatban az építőanyag hiánya. A tehetséges magyar építőszakma azonban Igyekszik megküzdeni a válsággal s úgylátszik, hogy máris megtalálta az anyaghiány ellenszerét. A Magyar Vidéki Sajtótudósító miskolci munkatársa szerint az építészek Ózdon, Perecesen és nem utolsó sorban Miskolcon olyan pótanyagokkal dolgoznak már, amelyek nemcsak háborús szükséganyagként váltak be, hanem a háború utáni időkben is komoly építőanyagként jöhetnek számításba. Mérhetetlen tömegben, szinte hegyekké formálódva fekszik Miskolc határában a kísérletekben kitűnően bevált pótanyag, a diósgyőri vasgyár kohóiból kihordott salak, amelynek építési anyagul való felhasználása kitűnően bevált. Amig rá nem jöttek ennek használhatóságára az építkezésnél, addig óriási menyiségű kincs vált semmivé az építészipar szempontjából. A darabos, vasköves troszkát először építésre alkalmas kockákra faragták s mint építőkövet ,alapul használták fel a kísérleti építkezéseknél. Egyenes fal felhúzására is kiválóan alkalmasnak bizonyult és ebben a formában is nagy előnye könnyűsége, ami a leglazább talajon való építést is lehetővé teszi. A további kísérletek rendkívül jó eredményekre vezettek. A vasgyári salak, troszka és a vörössalak mésztejjel keverve téglaformáló segítségével szabványos téglává formálható ,amit égetni nem kell, csupán a készítéstől számított négy-öt napig esőtől kell megóvni. Ezután oly szilárddá válik, mint a legkitűnőbb tégla. Szállítása pedig minden reményt felülmúlt, mert súlya olyan kicsi, hogy egy köbmétert egyetlen ember egyedül taligával elszállíthat. Ma, amikor a pótanyagok világát éljük és azt hisszük, hogy a háborúval a pótanyagok is eltűnnek életünkből, tévedünk. Egyes pótanyagok oly pompásan beváltak, hogy a háború után még szélesebb mértékben kerülnek forgalom ba. Az adott esetben ne éledjük el, hogy azok a gyárak, amelyek hegesztéssel és forrasztással foglalkoznak/ — igen sok karbidmeszet termelnek és — mint értéktelen anyagot 1— nem tudják hová tárolni. A vasgyári salak ezzel a karbidmésszel keverve, s ha még hozzáadunk elenyésző mennyiségű rementet, olyan minőségű táglaanyagot ad, ami minőségben egyesek szerint túlhaladja a közönségesen ismert téglakövetelményt. A salak valóban tehertétele a vasgyárnak, hiszen valóságos hegyekben áll a gyár körül és eddig nem tudtak mit kezdeni vele. A karbidmész is tekintélyes menyiségben fekszik értéktelenül. A kettő együtt hatalmas építkezési kilátásokat jelent. Az új éptíkezési pótanyagokat már kitünően felhasznláták Borsod vármegyében Miskolcon, Perecesen, Ózdon, A háború kötött gazdálkodás érdekes lélketani kísérő jelensége hogy a közönség vad mohósággal és valóságos hörcsög-igyekezettel veti rá magát ar- ra a cikkre, amelyet éppen zárolnak. — Kitűnő példa erre a makói hagyma, főképpen pedig a dughagyma és a hagymamag tündöklése és bukása. Kevés clv<xr. cikk van az országban, amelyről a fogyasztó közönség minden igényét annyira maradék nélkü’ lehelne kielégíteni, mint a hagyma speciálison a makói vöröshagyma. El lehet mondani, hogy ma már az ország minden részében bőségesen ellátja a hagymaegykét, a fogyasztóiéit. A múlt évben is óriási erőfeszítéseket »ettek az illetékes ellátó szervek, hogy a polgári igényeket kielégítsék, mégis az új tömeghisztéria, a hagymaláz meglepett mindenkit, úgyhogy átmeneti zavarok mutatkoztak az igények kielégítésénél. Mindenki hagymát vásárolt, keresett, halmozott. Felvidékről, Erdélyből. Kárpát- aljáról fordultak ismerősök, rokonok hozzánk, kerítsünk nekik pár kiló hagymát, mert'az arra feléjük az ananásznál 's ritkább és értékesebb gyümölcs. Budapesjen zsebből árulták a hagymát, fejenként és olyan áron, hogy a citrom elsápadt az irigységtől, a narancs elpirult szégyenletében. Boldog volt a pesEdenyőn már több ház készült groszká- ból, a lakói nagy megelégedéssel mondják, hogy a lakásuk sokkal kevesebb tüzelőanyagot kíván, mint a tágla, vagy kőházak. A salak mészhabarccsal keverve egyben kiválóan alkalmas úgynevezett vertfal készítésére is, amely kiszáradása után egyetlen széttörhetetlen fallá merevedik. Olcsósága is nagy jövőt jósol a salaktéglának, mert a mai anyagárak mellett is mintegy 40—50 százalékkal csökenti az építkezések költségeit. — A háború befejezése után, amikor majd az épületfa is olcsóbb áron kerül forgalomba, a ma pótanyagnak nevezett si- laktégla-építkezéseknek beláthatatlan jövője ígérkezik. ti háziasszony, aki retiküljében az ii- latszeres üvegecske és puderdoboz mellett egy-két valódi makói vöröshagymát rejtegethetett, hogy otthon avval illatosíthassa háborús konyháját. A hagymalázól megrémült emberek tavasszal, sőt már tél utolján rávetették magukat a hagymatermesztésre. — Tudták, hogy az igazi makói vöröshagymát télen át szárított, gondosan kezelt dughagymáról termesztik. Nosza rávetette magát mindenki, egyetemi tanártól a bankportásig a dughagyma szerzésére. Dughagymáért ostromolták a makói rokonokat, karfásakat, ismerősöket, de voltak oly előbbrelátók is, akik mindjárt fekete hagymamagot kértek, hogy abból maguk termesszenek dughagymát vagy étkezési hagymát, mert pár zseniális ember a puskapor feltalálása után azt is felfedezte, hogy közvetlenül hagymamagról is lehet étkezési hagymát termeszteni. (Lehet, de ez még nem fagyálló, nem tárolható oly huzamos időn át, mint a m*fcói hagyma s nem bírja a hosszú szállítást sem.) Két- háromszáz pengőt is megadtak a valóban dugárúvá előléptetett dughagymáért — a fekete hagymamag meg kilónkint 35—40 pengőért kelt el „feketén“. Ez a valóban „őrült kereslet“ kiváló alkalom volt a könnyebb lelkiismeretű termelőknek arra, hogy az évek hosszú Nagy Tibor. Változatos hitnnő, házias ételek a legfinomabb menük (3*90 P) kiskorona Étteremben Minden szombaton hurka-kolbász vacsorák! Egy speciális „dng*‘-£ru és „fekete cikk** tündöklése és bnkösa Hogy mászott lel a dughagyma és a fekete hagymamag az nborkafára és hogy esett le róla ? során át a padlás zugában, a gerenda mögött száradó minden feketemagot elsüssenek, amiből aztán vagy nem keli ki semmi, ltgfeljebb a becsapott új ter- j mesztő kel ki magából, vagy mindé» más kikelt, csak hagyma nem. A nagy hagymatermesztési láznak a levét most kezdik meginni a termesztők, amikor még Sopronban is akadt földbirtokos, aki nem kevesebb, mint 80 katasztrális holdon tt.-mesztett dughagymát s most 40 vágón dughagymá- ját fűnek-fának, elsősorban pedig a hagymaegykéznek és a földművelésügyi kormányzatnak kínálja. De így jártak a makói termelők is, mert előállott az a különös helyzet ,hogy mig a hagymamag hivatalos maximális ára 14 pengő kilagramonkint, a szabad forgalomba» senki sem ad érte ennyit, sőt boldog a hagymakertész,“aki „feketén“ 5—6 pengőért el tudja sütni fekete hagymamagját. A dughagymát meg akcióval kell felvásárolnia az államnak, hogy ne maradjon a termelők nyakán. Mindebből megállapítható, hogy a vöröshagyma fűszernövény, spekulációs, cikk, amelynek árát és menny ségét aem a tényleges szükséglet, hanem a speku láció szabja meg — főként a sz3b:dfor- galom időjén — tehát, ha valahol, itt in« dokolt az irányítás és az állami szabályozás. Szükség van, erre a speciális, makói hagyma* márkájának védelmére is, mert az ideihez hasonló hagyma dömping e nemes és kiváló minőségű hagymafajta elkorcsosodására vezethet. Tudni kell ugyanis, hogy nem mindem makai hagymamagból és dughagymából terem más földön, más éghajlat alatt, más kertészkedés mellett igazi makai, azaz fagyálló, édesnemes vöröshagyma Hamarabb „elkutyul“ az, mint a híre* hollandi tulipánhagyma. Gyenge Mikiás, 1678-1943. Hirdetmény Nyirpazony község a tulajdonát képező kb. 10 5 kát. hold szőlő és gyümölcsösét, mely a sóstóhegyé állomástól homokuton 400 méterre fekszik 1944 jan. 1-től 6 évre haszonbérbe adja. Az ajánlat zárt borítékban 1943. dec. 8 an déli 12 óráig Nyirpazony község elöljáróságánál „ Ajánlat Nyirpazony Köa- ség Sóstóhegyi Szőlője Bérbevételére" felirattal ellátva adandó be, Felvilágosítással és a feltételek ismertetésével hétköznap délelöttönr kint a vezetőjegyző szolgál. Nyirpazony, 1943. nov. 25. GÁL ISTVÁN sk. BALL^ J. sk biró. v. jegyző ,,burgonyaszállítási könyv", valamint ,.Elszámolási könyv burgonyküldemény*k- ről" kapható Orosz Károly nyom daüzemében, Nyíregyháza, Bercsényi-u Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye" Kertész Antal likőrgyárának „A F O N Y A“ likérküiönle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90,