Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-13 / 257. szám

8. oldal. OLCSI (Trianon 24.) 1943 november 13. ezáltal igyekszik a tanulók tökéletes testtartását és kecsességét előidézni, hogy a tanulóknak állandóan nehéz fa­darabot kell fejük felett egyensúlyi helyzetben tartaniok. A Klap-iskola mászó gyakorlatokkal igyekszik kikü­szöbölni a gerincoszlop elferdü'éseit, A fekete rozskenyér és ayerskoszi megör# zik a fogakat és a rágóizomzacot to­vábbá a gyomor és a bél gyengeségének tüneteit megszüntetik. Az olyan szervek, mint aminő a máj, hashártyamirígv és vese állapotára bizonyos növényi táp«* szerek, mint például a retek élvezete kedvező hatással van. A növekedés kérdése is ez erő problé­mája. Olyan asszon vox;, akiknex tjeste •sport és testi munka következtében hí# ánytalanul fejlődött ki, mindig egészsé­ges gyermeket szülnek. Ezért a sport és a testmozgás korunk sürgető parancsa és senki sem öreg. gyenge és beteg ah­hoz, hogy teslónek teljesítőképességét sporttal és testgyakorlással ne növelje és így egészségét a leghathacósabban ne ápolja. mi i mi ...... MiiirnmmrniTiiTni ~n — á né met fegyvergyári mániások a bomba hábornjábán A „Munkásság“ című folyóirat, a né­met munkafront hivatalos lapja, egy be­szélgetést közöl dr. Ley-el, melyben a német munkafront vezetője többek kő# zött a német munkás viselkedéséről az an goi-am erikái terror-úámadásokkal kap­csolatban is nyilatkozik. Részint saját ta# paszlalatai után, részint pedig a veszé­lyeztetett erőietekről rendszeresen érke­ző hírek után állapítja meg dr. Ley, hogy a német munkás ezt a nehéz pró­bát csodálatraméltó módon állja meg. — Terrortámadásokkal zaklatott városok meglátogatásánál a munkások több ízben mondták, hogy főgondjuk mindenekelőtt az, hogy rendszeresen kapják meg fize# lésüket és hogy havi munkájukat teljes méftékben és amilyen jól C9ak tudják, végezhessék el. Valóban mély csodálatot érdemel a bombázott területek munkásainak bátor viselkedése és az. ahogyan Seietörődnek nehéz sorsukba és életükbe. Csodálatos, hogy milyen nagy lelki erővel és biza­lommal dolgoznak akkor is tovább, ami­kor otthonukat teszik tönkre az ellensé­ges bombák, sőt hozzátartozóikat sebe# sítik meg vagy pusztítják el. így tehát igazán nem kell meglepődni azon, hogy a zegyik bombatámadás a másik után csak napról-napra erősebbé és e határo­zottakká teszi a népet, nyilatkozott dr. Ley. A német munkafront birodalmi ve­zetője, ugyanezzel az elismeréssel adózik a munkástelepek vezetőinek is, akikről azt mondja, hogy egészen ritka kivétek DIVATCIKKEK ■ sryemujtíoni^ofc, gyanítsa? kötött *?íjik vAigutAkban Mayer Agoste? setében, Zrirtv? i?oas «stn« . — a német ipar legismertebb sze­mélyiségeitől kezdve egészen a legki- seb üzemek vezetőiig — csodálatos vi­selkedést és bátorságot tanúsítanak, amis kor a légitámadások alatt üzemeikben tartózkodnak ,ho.gy azokat ahogyan csak lehet, megvédjék. Dr. Ley úgy véleke­dett ,hogy érthető okokból a terrortáma­dások anyagi káraiknál fogva romboló hatással lesznek a német lakosságra. A tény ellenben ezzel szemben azt mutat­ja, hogy sem a hangulat rontása nem sikerült az ellenségnek a bombázások á'# tci, sem pedig a német hadiipar fejlődé­sént k és folytatásának megakadályo­zása. Ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, a német munkafront birodalmi vezetője nyilatkozott a Németországban dolgozó külföldi munkások viselkedéséről is a terrortámadásokkal kapcsolatban és meg­állapította, hogy a külföldi munkások vi# selkedése is példás bátorságot mutat. A Németországban dolgozó külföldi mun­kások száma nagyon megnövekedett és dr. Ley számolt azzal, hogy sokan kö­zülük nem komoly munkaszándékkal és kedvvel jött ide és nem is akart komo­lyan segíteni. Ezek viszont csak a kivé­telek. Általában dr. Ley, a német mun­kafront birodalmi vezetője a külföldi munkásokat mint szívesen látott és ugyanakkor szorgalmasan segítő és dol­gozó munkásokat említi meg, akik na­gyon sokban segítenek a németeknek a győzelem elérésében. Változatos kitűnő, házias ■iiiHmmnMaMHMB ———— i ni wmmrnmmmmmmauo ' ^ a legfinomabb menük (»•9« r> ! kiskorona Étteremben Minden szombaton hurka-kolbász vacsorák! Nikolaj valamilor Erdélyben járt... (M. kir, 2. honvéd haditudósító század. Szabó Sándor zis.) Fehéroroszország, október végén. Vörösen és telten kelt fel a hold. Úgy ült a hegygerincen, mint egy furcsa, po­gány korona. Nagy volt. Szokatlanul nagy. Meggyuj tóttá az árnyakat, külö# nős, szűrt ft lyt adott az estnek és min­denki megnéz'e. Boros-Cser Gergely is. Ott állt a drótakadály mögött, a csí­pős szélnek felgyűrt köpenygallérral, most váltották, tizenegy óráig ő állt őrt itt a sztalin#kövesút mellé ragasztott fe~ nyőunker előtt. Másodmagával. Falubeli­vel, — Csipős hideg lesz az éjszaka! Boros-Cser Gergely nem válaszolt rá semmit, csak visszanézett bele a vörös­képű hold kellős közepébe, azután rám tott egyet a vállán lógó puskáján. Mindketten odavalók voltak az erdé­lyi hegyek közé, ott tanultak meg olvas­ni a hold állásából, színéből, a csillago­kat is ismerték, meg neveket is tudtak és legendákat róluk. Bizonyára minek kelten hazagondoltak most a hegyoldal­ra lapult kis szalmatetősházú falura, ahol ugyanígy emelkedik fel a vörösképü hold. Mert ez egyforma itt is, úgy kúszik körbe a feketére besötétített égbolton, odahaza náluk, akárhol ,az erdélyi fa­luk, vagy a Tisza-parrjára szórt tanyák® nál és a Bakony szelíd völgyeibe bujta­tott cseréptetős házak fölött is. Odabent a földerődben nagy est volt | most. Esemény. Szabadságosok érkeztek I vissza délután; és a kis zsákbavarrí cso- j magok, meg a ládák, meg á megtömött kényéríaris-znyák kikerültek a fenyőfa# bó ácsolt asztalra. Az emberek körbeül­ték nem kínáltak senkit, de nem is kí- náltatía magát senki, ettek jóízűen, hosszan és nagyokat azután a kendőbe csavart fiaskót is ..ktdugózták“ és le­öblítették a jóízű hazai vacsorát, — Maradjon a kintieknek is! Felesleges is volt ezt mondani, abba is hagyták, azután szedelöztek, ledőltek í a szalmával borított faágyakra, a fagy# I gyúmécsest is elfújták és megpróbállak aludni. Ruhástól. Ez így ,,szokás“ erre­felé. Níkoláj jelentkezik Amióta idekerült a támpont, hat kilo­méterre a legközelebbi erődtől, bepré­selve a mocsár meg az erdővidék kellős közepébe, a sztalinköves út mellé, I amely a csapatok egyik fő ellátó vonala, I megszokták az éjszakánkénti ,,riasztáso# kát". Hozzászoktak, hogy így aludja­nak s amikor a reggel már kivilágosodik, akkor kezdenek ^levetkőzve" ^aludni. Boros-Cser Gergely meg a társa ott strázsáltak a drótkadaály mögött. Jól ió- soltak: csípős éjszaka lett, Amolyon ok# tóbervégi orosz éjszaka. A Dnyeper fe­lől elszabadult szél- csipkedte az arcukat? bebújt a köpenygalér mögé, de azért még elviselhető volt. — Állj, ki vagy! Valami zörgésre kiáltotta el magát az j egyik őr. Valaki közeledett az úton, már i egészen odaért. Támolygott. Boros-Cser I Gergely mégegyszer rákiáltott az idegen- i re, de amikor látja, hogy az feltartott kezekkel közeledik, levette- ujját a ra# vaszrol. Odabentről is kiszaladtak már a többiek, amikor az idegen betámolygo’t a kinyitott drótkapun. Nikolaj volt. Bozontos szakálla véresen csöngölt, a j ruháján is vérfoltok látszottak, csak fá- | radtan tudott beszélni ,egy-két szót ma- j gyárul is mondott. Megsebesült. Több- j helyen. Fején meg a mellén, I Ch .falut megtámadta egy orvlövész# j csoport. Vagy tíz bandita. Felgyújtották S a falut, elhajtották az embereket minden ! álaltot a gabonát is kocsira rakták...“ I Ci.', falu ott van két kilométerre a | támponttól. Békés orosz parasztok lak- j ták, amolyan Tolsztoj-muzsikok, a mo- j csárvidék nyomoridtjai, akiket a világon semmi sem érdekelt csak megelgyen az a mindennapi sovány „köleskása". A szakaszvezető a kísérőd parancsno­ka nem sokáig gondolkozott. Egy golyószórós rajjal elindult a fa# luba. Az utolsó pillanatban Már az útkanyar mögül fíltűnt a falu. Égett. Pernyés füstszag úszott a levegő­Utazásnál a változó életmód zavarja a reads» emésztést. Ez émelygést, fejfájás okoz. Ne felejtse hogy utazáshoz szüksége* • ,i> jé hashajté.----rnr-mrnmmmmammammmmmmmmmmmmmmm i'i be n, a lángok egészen beviágították & környéket. Később már a zajt is hallot­ták, kiabálásokat, kocsik zörgését, álla­tok bőgtek és a tűz pattogása is idehal­latszott. A raj gyorsan elérte a falu szélét, a falu oldalán látták az összeterelt lakos* ságot, asszonyokat, fiúkat, mindenkit, a» állatokat néhány férfi terelte és ott so­rakoztak egymásután a megrakott pa- nyefogatok is. A banditák már készülőd­tek. Felgyújtották az egész falut. Hetek óta ilyen tüzek világították ki az éjsza­kát a környéken. A nagy összeverődött tömegben csak i \tt#ott tűnt fel egy-ké fegyveres ember“., Az orvlövészek. A szakasz vezető tudta, nem lehet tűz a alá vonni a bandát, az összeterelt töme$ | kitűnő védelmet nyújt nekik. Vérfürdői 4 pedig nem rendezhetnek az orvlövész a csoportért. És ilyenkor mutatkozik meg j a magyar katona leleményessége és bá­torsága. A golyőszóróval és géppLsztolyos csa­tárokkal egészen megközelítették a la- - kosságot és mintegy kétszáz méter tá­volságban erős és váratlan tüzet nyitót# „ tak — a levegőbe. Néhány kézigránát ; tot is kihajítottak. A megriadt emberek között kitöri a- & pánik, az állatok megvadultak, a panya- fogatok szerteszét szaladtak és a kitört riadalomban menenkülő orvlövészek kö­zül hármat kilőttek. Afalut már nem lehetett megmenteni, ó De a lakosság a termés, az állatok meg. ,$ maradtak, Nikolai megmentette őket. Amire visszaértek. Nikolaj már csak A alig iéleki.ett, vértócsában, majdnem esz# s meletlenül feküdt a kiserőd előtt. Hal- !ot{a a lövöldözést és ahogy elmondták, hogy a falut megmentették, mintha fel- b ragyogott volna a szeme és tört magyar- n sággal susogta: „Mikolaj valamikor hadifogoly volt a t ,,Nikolaj valamikor hadifogoly volt é**’- Erdélyben járt..." Ugylátszik ezzel akarta megköszönni» a segítséget» Á sésiiei nép-röntgen­vizsgálat sikerei Az első világháborúban Németország- . ban kereken 300.000-re több ember halt? , meg tuberkulózisban, mint nomráiieatli időkben. Ebben a háborúban Németor—vo szág nyomban a háború kitörésekor meg#^. felelő intézkedéseket foganatosított, hogy^ a veszedelmes népbetegség terjedésének; gátat vessen. Ezek közé iartozott min- üü denekelőtt egész nagyvárosok népénefcjfor röntgenvizsgálata, mely elsőrendű sze- .x rephez jutott a tuberkulózis leküzdésé­ben. Amint illetékes helyről nemrég je#tv lentettck, Stuttgartban például a 352.00© főnyi lakosságiak majdnem száz száza-asi léka esett át röntgenvizsgálaton. A fér-isi tőző tuberkulotikus betegségek száma as ^ vizsgálat eredménye szerint, a férflaknáíkv 2.55,a nőknél 1.44 ezreléket ért el. ----­Ez ekből a számokból az adatok áltaLá-áL nosításával arra lehet következtetni,; hogy a harmadik és negyedik háborúifrtc évben a birodalom minden 10.000 lakóé jából 20—23 ember szenvedett fertőzíixöi euberkulozisban. i A legkellemesebb uzzsonászó fiely a Szétí Bacsite cuter ás zz da Luther palota. S'Veménv különlegességek nagv választékban. megbízhatóan és jól vásárol­hat az évtizedek óta fennálló LEFKOVÍTS bntorkfildnlegességl lerakatában Kossuth tér 6# szám# 4jr

Next

/
Thumbnails
Contents