Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-02 / 247. szám
co M e» \ leginkább az újonc, csak szigonyozott. j Horoggal nem fogtak halat, kicsi az egy kainak, elviszi. Biztosabb a szigony. A letevő, a tapogató szerepe Haszjiálak még halfogásra versét, helyi névén letevőt. Három abroncs volt benne, hogy kitartsa. Este lerakták, reggel felszedték. Egy helyre csak egyet tettek, a halászok pedig kettőt, hármat is egymásmellé. Mindig a nyílásnak telték szá« javai, mert ot volt a hal járása. Zsombé- kok körül a tisztás felé irányítva. Ahol oád volt, meg aztán a magas vízben, olt tartózkodott a csuka, kákás helyen tanyázott a itat és a kárász. Bitangodnak a halak a vízben — mondja Rubóczki, az ■ öreg halász. A húzóháló is fonálból való, két farúdra kötve a két vége, két ember húzta a vízben. A tapogatót vékony fűzfa vesszőbe! kötötték 120 cm. magasra. Az alja szélesebb, mint a szája. Felső és alsó végére vas abroncsot teltek, tehát kerek alakra fonták. Kis vízben hol ide, hol oda rakosgatták s ha halra tették, a hal megütötte a tapogatót, mire a halász be« ; lenyúlt kézzel és kivette belőle. — Krumplis kaskával árokban, zsombékok- ban leginkább a gyerekek fogtak kárászt. mert a csuka kiugrott a kaskából. Jó volt a töltött hal is. Halász voit: Jáger Sándor és Rubóczki Sándor, meg hz apja, Rubóczki Pák Ö előttük, tehát még az 50—60«as évek elej jén, egy Cigándra való halász volt itt, akinek a nevét már nem tudják. Ettől tanulták el az itteniek a háló, és a varsa kötését. A halász olvadástól fagyásig kint lakott a kunyhóban, ott árulta a halat, ; Fontja is volt. Nem tartott éjjeli őrt, ha- tem maga őrködött éjjel, így őr nélkül asírosabb volt a keresete. Éjjelre a csol- aakot lelakatolta, más nem járhatott vele. 1848 után még minden községben volt halászat. Uton«útfélen hal volt, csak fogni kellett. Még a disznót is hallal hizlalták, A halat sülve, főve fogyasztották, a bőrét meg is töltötték tojás és kenyérmorzsából csinált töltelékkel. Főzték sa* vanyún, berántva. Káposztával csak a csík volt jó. adatadóim véleménye szerint finomabb, mint más húsleves. A túlvastag «síkot sütötték.“ Kiss Lajos hasonló alapossággal járja k>e az egész Nyírséget s mindenütt életrend ti a régi halászvilágot, megmutatja a szerszámokat, amelyek közül különösen érdekes a szigony. Erről Kis9 Lajos a kő* »•■étkezőt mondja: A vasnapokon előkerült az ősi halászat szerszáma: a szigony, A Nyírség nagyszámú vizeiben élő temérdek hal fogásához ebben az időben kevés ezerszámot használtak. Legfeltüs «óbb az, hogy az egyvékástól többszáz holdig terjdő állóvizek, tavak halfogó fő- szerszáma nem a gyalom volt, hanem a szigony, amely a Rétközben és a Tiszán úgyszólván segédszerszámként szerepelt, vagy csak ivás idejére szorítkozott. — A Nyírségben a szigonyt egész esztendőn át használták. Mondhatjuk, hogy a Nyírségnek nincs olyan községe, ahol szigony *e lett volna, nemcsak a szabályozás előtt hanem egész napjainkig. A most folyó második világháborúban hatóságilag el« rendelt „vasnapokon“ kerültek le a pad- Sásról az utolsó darabok. Azelőtt az ócskavasa« zsidóhoz hordták. Mindazonáltal a Jósa Múzeum részére is tudtam szerez* Kert utca 27- alatt megvetted é9 november 1-én megnyitom Kére«» a a»gjrérde«i vásáKé közönség szives támogatását Bagdy Sándor A megrendelt arukat házhoz szállítom ■■■Hnrnmemi 52ÄBOJLCS1 HIRIAF ■HHMMHnnMHnmi _ Nyirvidék „ (Trianon 24.) 1943 november 2, ni annyi példányt, hogy néprajzi gyűjteményében majdnem mindenik típus képviselve van. A nyírségi és tiszai, illetve rétközberencsi szigonyok kőzö[ti legfeltü« nőbb különbség a szerszám nagyságában észlelhető. Az ott élő nagy halakat ugyanis nagy, erős szigonnyal tudták megfogni, a nyírségi csekélyebb mélységű tavak kisebb halainak kisebb szigony is elég volt. A múzeum 446 leltári számú rétközi háromágú szigonyának az ága 32 cm. nagy, az 1962 leltári sz. nyírségi ötágúé csak 8 cm. Az előbi szélessége 15.5 cm. az utóbbié 11.5 cm. Míg a tiszamenii szigonyok többségükben 2—3, esetleg 4 ágúak, addig a nyírségieké 1 ágútól 16 ágúig terjednek. Az ágak számának nős vekedésével fogy az ágak vastagsága. Az egyes ágak visszájái hegyesek és ellentétesen váltakoznak, A különböző nagyságú szigonyokat helybeli kovácsok csinál* iák és valamennyi köpüs az egyágú kivételével. Csak Szakoly községből van adat hogy boltban vették. Ez is országépítés Leírja Kiss Lajos a nyíregyházi határban folyó halászatot is. Tanulmánya a nyírség régi életének eddig ismeretlen vi* 1 ágát tárja fel és példát ad arra, mikénti kelti varázsosnak tűnő módon, de alapjában. a becsületes, fáradhatatlan kutató, megfigyelő munkával, éles, tiszta logikával életre a komoly tudós eleink életét. Ez is honfoglalás, honefősítés, ország« építés. „HarcoijnmlK m «Sinai” — hajBgraxtaita. vitéz Álajas altábornagy a Tostnevetési Főiskola megújításán rályi engedéllyel anyja és apja nevét egyesítve viseli. A szép hercegnő 1861 ben Türr István felesége lesz, miután egy idillikus nyár összehozza az elegáns katonatisztet és a Bouapartc*sarjat. Türr ce- zel közvetlen sógorságba került az akkori francia császárral, mert hiszen, ahogy Adél hercegnő anyja nagy Bapoleon egyik testvérének gyermeke volt, III. Napoleon nagy Bapoleon egy másik testvérének volt a gyermeke. Türr ezentúl Párisban élt és bejáratos volt Európa legelőkelőbb szalonjaiba. Hogyne ,mikor felesége és a császár első unokatestvérek voltak! Ilye?n, soha nem álmodott magasságba kerülj az egykori szegény bajai fiú. Éleiét boldog elégedettségben fejezhette volna be, ha élete végén nem fog szerem cséílen üzleti vállalkozásokba. Mint számos békeegyesület elnöke és buzgó emberbarát fejezte be hányatott, kalandos A Testnevelési Főiskola idei tanévének megnyitó ünnepségén dr, Misángyi Ottó tanügyi főtanácsos, a Testnevelési Főiskola igazgatója nagyszabású tanév« nyitó bezséd után, vitéz Béldy Alajos altábornagy, az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője feszült figyelem közepette beszédet mondott, — jelenti a Levente Hír« központ. Méltatta azt a hatalmas munkát, amelyben a Főiskola igazgatója és közvetlen felettes hatósága a Testnevelési Főiskola korszakalkotó reformja terén kifejtett. Majd ezeket mondotta: — Most jöttem haza székelyföldi kör- uamról, bejártam a falvakat, községeket, városokat és tanulmányoztam a székely ifjúság problémáit. Körutam alatt megkoszorúztam Gábor Áron szobrát. Ott mon« dották nekem, hogy a hagyomány szerint ! 1848-ban Gábor Áron két kardot kötött i az oldalára. Az egyikkel a külső ellen- i seggel hadakozott, a másikkal azok ellen a. kishitűek ellen, akik elképzeléseit elakarták gáncsolni. Nektek fiataloknak is két kardra van szükségetek és harcolno« tok kell a kishitűség ellen, mert csak így biztosíthatjuk az előrehaladást, az eredményes munkát, A testnevelésen keresztül való léleknevelés a ti feladatotok. Már elértük, hogy a testnevelési tanár a többi szaktanárokkal egy nívón áll, az alapokat megteremtettük, a vezetés biztos kezekben van. a többit nektek kell elvégeznetek! Beszéde végén az IHNOV átnyújtotta ! dr. Misángyi Ottónak az I. osztályú le- { vente diszérmet. életét Budapesten 1908-ban. Emlékét az olasz nemzet is szeretettel őrzi. Kerekesházy Józaei rádió készüléke hibajeieosé&esi mert ezek közlése oíonéteia é* gy tnrsabb j a v i t á s t eroáiinyes BOOK ML1Ü raöivlaetHatuií -Cüßlea u. 1Ü, — Tel St*—2*? iistlaiii teiyitíscaeg' m syliiáiia itg anyja) •II mztgts fin lifttaé nagf márifal if «mában .. III. Bapoleon magyar sógora Türr Istvánról sok mindent másképpen tudunk, mint az a valóságban történt. —■ 1825*ben született Baján, mint Magyar László, Jelky András és Faragó Ödön. A Dunát azonban rövidesen egészen más szakaszán ismerte meg; a sors Bécsbe so* dorta, ahol az osztrák ármádiában kellett szolgálnia. Eleget panaszkodott is emiatt egykori iskolatársának és jó barátjának, Tóth Kálmánnak. Hát még mekkora lehetett Türr István, a szegény bajai hadnagy bánata, amikor levezényelék Olasz* országba, hogy segítsen leverni az osztrák elnyomás ellen fellázadt olasz hazafiak szabadságharcát. Türr azonban nem fordította fegyverét az olaszok ellen. Vesszen a zsarnoki — volt a kiáltás szerte Piemontban, ahol a felkelés dúlt. Türr az első alkalommal egyszerűen átszőkött az olaszokhoz és felajánlotta kardját a szabadságharcosoknak. Osztrákoktól elnyomott magyar nem harcolhat a szintén osztrák elnyomás alatt szenvedő olaszok elleni Azonban még sok-sok évnek kellett eltelnie, míg az olasz szabadság ügye győ* zőtt. A híres .mar salai ezer" szicíliai partraszállásában, Garibaldi oldalán, Türr is résztvett. Meg is sebesült, ekkor azonban már az olasz törzstisztek ragyogó aranyos egyenruháját viselte. Garibaldi személyesen tüntette ki vitézségéért és maga mellé vette. Később Nápoly kormányzója, tábornok, majd altábornagy lett Kit finő katonai szervező vált belőle; kalandos szerplése a piemonti, a badená, majd az angol seregben. SzebasztopoAnái I oly széles látókörrel bővítette 1 adását. hogy a legelső olasz tábornokok közé számított. Türr ekkor már udvari körökben is szívesen látott katona, II, Viktor Emánuel, az egyesült olasz királyság új uralkodója maga mellé veszi szárnysegédnek. Meg* fordul, az olaszok ügyét támogató III, Napóleon francia császár udvarában is. Londonba is áthajózik, ahol Viktória királynő személyesen érdeklődik iránta és pártfogásába veszi. Megismerkedik az ottani fő* nemességgel, akik érdeklődnek a szabadságharcosok ügye iránt. Itt él Bonaparte Napoleon császár unokahuga is: Bona- parte-Wyss Adél hercegnő. Typperary ke* rületének képviselője ekkor egy Wyse nevű előkelő föllbirtokos és politikus, volt államtitkár. Felesége a nagy Napoleon testvérének, Bonaparte Lucáéra a leánya. A házaspár gyermeke Adél hercegnő ki* Bestiális kegyetlenséggel elköveted anyagyilkosság történt a Csap melletti Bély községben, itt élt édesanyjával, özv Miklós-Koczka Jánosáéval egy házban 2$ éves fia. Az iszákos, durva ember hírébe» álló fiú és anyja között napirenden voltak a veszekedések és .nneK követkesfc tében az anya fölmondott a fiának. Emiatt; ismét szóváltás támadt közöltük, amely annyira elmérgesedett, hogy a fiú megragadta édesanyját és a jegyzői hivatal felé kezdte vonszolni, hogy volna vissza a fölmondást. Amikor az idős asszony erre nem volt hajlandó, az országú'on az egyik kilométerkőhöz kezdte verni a fejét. A szerencsétlen asszony elöntötte a vér km eszméletét vesztette. Amikor Miklós-Koczka János felesége látta anyósa szörnyű állapotát, kérlelni kezdte férjét, hogy ne bántsa anyját. A fiú erre hazafelé kezdte vonszolni anyját. A szomszédok értesítették dr. Tóth János kerületi tisztiorvost, aki kihívta Be« regszászból a mentőket A Szerencsé tie» asszonyon azonban nem lehetett segíteni, mert a mentőautóban meghalt. A csendőrség ltartóztatta a bestiális fiút. Vörös 1c éle sxiivái, Öullú almái mieden mennyiségben napi áron vásárol a gráf Zichy János Géza Konzervgyára kftcta: Rákóczi utaa 26. ssám. Sürgöny«» : Konnerya. i ul 4 Telefon: 2é*5S i
