Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-31 / 296. szám

Cím : Rendf okozat: — — —-----------­Tá bori posta: — — — »----------­Ar a gQ fi'iér (Trianon 24.) Nyíregyháza, 1943 decembtr 31. XI. évfolyam 296 (3197.) szám Péntek " y&mtí&tg te MKLnhs. 1 malEaeämi Sllüf feWfoe If-? PöÚTIÉI! SáPIUP * Előfizetés : 1 hónapra 4*30, negyedévre 12*40 P mtmtgmmmm**---- ­Magyar újesztendő Ida: dr. Szeszlay András vsn• tiszti főügyész Mttad-e már a magyart — vihar előtt? Amikor koraőszi délben megszánt ja az ugart. Korösköriil kékes-fekete viharfelhők úgy eltakarják a napot, mintha leesett volna az égről. A szomszéd határt pusz­títja a jég, dörög és morog az ég, i— messziről fekete-vörös lánggal világít a villámgyujtóttá kazal. Forgószél vágja tele a szemed — arcod porral, s a szí­ved összeszorul. Ilyenkor a nadrágos, városi ember nyakába szedi a lábát, szalad, szekér­re kap, autóba vágja magát. Torkában a szive. Menekül a vihar elől. Fél. ő pedig szánt tovább. Nem szaporáz- za a lépést, nem ügyel jobbra-balra, — dolga van: azután megy. Kár lenne ab­bahagyni a munkát, hányszor volt már úgy, hogy jött a vihar s elment. Csak akkor húzódik a fa alá, amikor a sűrű, meleg esőcseppek után kiönt az ég csatornája, dühöng az orkán: való­ban itt a vihar. Tudja, hogy ilyenkor a villám a fákat keresi, de biztos benne, hogy az Isten nyilát Isten irányítja: ez elől nincs menekvés. Sem a fa alatt, sem a föld alatt, sem a fedél alatt. És a vihar sem tart örökké. Újra be­vágja ekéjét az új barázda elé s megy a munka tovább: örökké! Hej, városiak- Közép- és felsőosztály- béliek! Tanuljatok már egyszer hitet, nyugalmat és életritmust attól, akit min­dig csak oktatni akartok. Milyen büszkék, gőgösek, imperialis­ták vagytok, amikor süt a nap s vihar előtt milyen nyulszívüek, idegesek, me­nekülni vágyók! v '“gnyire igaz az, hogy a borúlátónál •c£> -ja' -rűlátó ostobább! Ne kergesse­tek rémképet és álomképet, lássátok és beszéljétek az igazságot: azt, ami van! Ez az igazság pedig az, hogy körös­körül a legnagyobb világégés fu iái öü- höngenek, a szomszédban hull a bomba, ég a palota és a kunyhó, — itt pedig még csak a vihar szele hordja a port. Ettől ijedezünk, amiatt rémisztgetjük magunkat, szomszédainkat, gyermekein­ket! Ostoba dolog! Ha az Istennek úgy tetszik, elkerül­het a vihar. Hála mellett szégyenkez­hetünk majd, hegy úgy féltünk a por­felhőtől, mint más a tűzesőtől! Tönkre­tettük idegeinket a vihar előtt, amikor arra nagy szükségünk lesz a vihar alatt. Mert jöhet a vihar. Villám fenyeget­heti oltalmunkat: a nemzetet, hadsere­günket, társadalmi rendünket. Nincs me­nekvés. Akkor is vártán a helyünk: itt élnünk, halnunk kell. Ezer esztendő tanítása az, hogy talár- horda, törökvész, germán tenger, szláv- áradás között is áll a maroknyi ma­gyar. Jöhet a vihar: ahogy jött, úgy elmúlik. Megy a munka tovább: örökké. A szántó ember higgadtsága a helyes életritmus. Minden figyelmét munkájára irányítja és ha hallja is a zengést, né­zés nélkül is látja a villámlást, szive nyugodt, s haíad a munka. Hasonlítsátok össze ezt a józan jövőépítést a kaszinói Hindenburgok és a kávéházi Churchil­lek tudattalan nemzetrombolásával, akik semmit sem használnak, mert degenerá’t idegrendszerükben nem ég a nemzet képe. Hosszra és besszre spekuláló hit­vány „optimisták“ és „pesszimisták“. Nem az a dolgunk, hogy a szemét­domb perspektívájáról a világesemé­nyek várható fejleményeit jósolgassuk. A világmindenség igazgatása Isten dol­ga, mienk a hit és a munka! Sohasem j vágná földbe az ekéjét a magyar, ha ! nem hinne abban, hogy van Isten, aki ! áldást ad. Ez a hit veszett ki a mecha- ! mizált városi robot emberből. Márpedig Isten megmutatta, hogy ez­zel a nemzettel célja van, mert minden emberi realitás ellenére ezer esztendőn keresztül itt és megtartott bennünket. Nyilvánvaló azonban, hogy Isten igaz­ságos és csak addig tart meg minket eszközéül, amíg arra alkalmasak va­gyunk. Ó-év estéjén, a magunkbaszállás ide­jén vizsgálja meg ki-ki magát, hogy al­kalmas eszköze-e Istennek az a magyar, akinek lelkében fenekedés, gyü’ölködés, bosszúállás lobog; aki a másikért, a nemzeti közösségért se pénzt, se életet, de még kényelmet sem hajlandó áldoz­ni. és akinek nem fáj a másik sorsa. V?gyoni, társadalmi, felekezeti, nemzeti­ségi szakadékok felett krisztusi keresz- tyénség építi-e a hidat vagy csak nevé­ben keresztény és magyar ez a nemzet? Minden bajunk onnan származik, hogy a logika szabályait megfordítva alkalmazzuk. Szeretetet várunk a má­siktól, anélkül, hogy mi szeretnénk őt. Áldozatkészségre biztatjuk a tehetőse­ket, közösségi szellemre a fukar önző­ket, hősi áldozatra, lemondásra és ön­megtagadásra azokat, akiknek pénzbál­vány az istenük, maguk a világ közép­pontja és a maguk javára várják, kö­vetelik az áldozatot. Törvényekkel ha­dakozunk a bűn, a korrupció, a fekete­piac, az árúrejtegetés és árdrágítás el­len. Regi, görög bölcsek megállapítot­ták már, hogy a törvény felesleges, mert & jőrak nincs szüksége rá, a rosszat pe­dig nem teszi jobbá! Kétezeresztendős igazságot hirdetnek a templomaink szószékeiről, s mégsem hisszük el, hogy minden ember bűnös s problémáinkat egyedül a Krisztusba oltott magyar maradékokon kérésziül oldhatja meg az Isten. Az újjászületés pedig minden magyar belső ügye Isten­nel, ezt sem állami, sem társadalmi úton kikényszeríteni nem lehet. Hiába várja hát a megigazuiást a nemzet a ve­zetőktől, a vezérek a tömegektől, Te tő­lem, és én Tőled: mindenkinek magán kell elkezdeni! Ezért ne várjon senki új és jobb magyar életet egyéni és nemzeti bűn­tudat nélkül. Bűntudat és egyéni újjá­születés nélkül a nemzetre ugyanaz a sors vár, mint a bűnös emberre: kár­hozat és pusztulás. Pogánylelkű keresz­ténységre, önző és gyáva magyarságra nincs szüksége az Istennek. Talál ná­lunk pogányabbakat és vérszomjasabba­kat a büntetésünkre! A karácsonyi Krisztus új esztendőre: megtérésre hív minden magyart. Ez a vihar előtti csend a kegyelmi idő. Nem tudjuk meddig tart, de azt tudjuk, hogy sorsunk aszerint igazodik, vájjon meny­nyire halljuk és követjük a hívást. Új esztendőt, jobb esztendőt, magyar megmaradás esztendejét imádkozzuk le az Istentől úgy, hogy egészen indul­junk el Krisztus útján. És ezen az útoa szeretettel figyeljük a szántóvető ma­gyar mezitlábos lábanyomát, akiben az Úr árpádházi szentéletű királyaink ke­reszténységét és nyugodt bölcsességét, lovagiasságát és bátorságát rejtette el s t tartotta meg számunkra örök példaként. Olaszországban a Duce elrendelte a munkások mozgósítását Róma. Közép-Oloszarszág néhány tartományokban január 1-én már nem kereskedelmi alkalmazottak hadiszol­gálatra való mozgósítását. Ezekben a tartományokoan január 1-én már nem fizetik ki az alkalmazottak bérét. Szíriában megegyeztek a De Gaulí-sták a kor­mánnyal Damaszuszból jelentik. Szadalla Latri sziriai miniszterelnök és a De Gaulle- ista vezetők között megtörtént a meg­egyezés a hatalom gyakorlásának módo- záta tekintetében. A két hatalmi ténye­ző hatáskörét megállapították, az igaz­gatási ágazat összetételéről időnként je­lentést adnak ki. (MTI.) Amerika háborús vesztesége Amsterdam. A Német Távirati Iroda jelenti: A háborús tájékoztatási minisz­térium a brit hírszolgálat washingtoni jelentése szerint közölte, hogy az ame­rikai hadsereg veszesége a háború ki­törése óta összesen 133.581 fő. (MTI.) A kápvíselcház közjogi bizottságának ülése A képviselőház közjogi bizottsága január 4-én ülést tart. Ezen az ülésen tárgyalják a két ház közölt a felhatal­mazási vita során egy pontban felme­rült ellentéteket. (MTI.) A szovjet fokozott erővel folytatja eredménytelen támadásait A keleti arcvonal déli részén óriási csata dúl. Német részről ezeket a Har­cokat is ugyanazzal a nyugalommal és bizakodással ítélik meg, mint néhány nappal ezelőtt. Az oroszok nagy erővel folytatják a december hó 24-én megin­dított téli offenzívájukaí, míg a német csapatok lényegében védelmi és elhá­rító csatát folytatnak. Német katonai körökben minden eset­ben megállapítják, hogy a hangulat bi­zakodó. Hangoztatják, hogy az oroszok támadása minden szakaszon már az el­ső német vonalak előtt elakadt és hogy ezt a támadási hullámot is sikerü’t visz- szavetni. Ugyanakkor a német csapatok állandó ellentámadással is válaszolnak a szovjet harci tevékenységére. Bulgária feltétlenül bízik a győzelemben A bolgár közoktatásügyi miniszter nagy beszédet mondott az ifjúsági szer­vezetek vezetői előtt. Bulgária, mon­dotta a miniszter, — el van szánva a harcokra és feltétlenül bízik abban, hogy ez a harc győzelmes lesz. Kinevezték az észak- afrikai francia főparancsnokot Giraud tábornok, amint Amsterdamból jelentik, a brit hírszolgálat közlése sze­rint Tassigni tábornokot az északafri­Az oroszok Vitebszk és Zsitomir tér­ségében sem tudták teljesen magukhoz ragadni a kezdeményezést. Illetékes német helyen megállapítot­ták, hogy az oroszok offenzívája éppen- úgy megakadt, mint eddig is. Német részről számítanak arra, hogya harcok változatosak lesznek ugyan, de döntést még nem hoznak. Nagyon valószínű, hogy az oroszok még hatalmas erőfeszí­téseket tesznek céljaik elérése érdeké­ben. Orosz részről most sokkal több had­osztály támad, mint az offenzíva meg­indítása idején. A támadás főereje Zsi­tomir ellen irányul. A német csapatok itt is, valamint az északi szakaszon is megtartották állásaikat. (MTI.) kai francia csapatok parancsnokává ki­nevezte. A kinevezést még jóvá kell hagynia a szakadár bizottságnak. MTI. Ax arab testériségr mind erősebben jut kifejezésre A Köépkelet Rádió foglalkozott az arab testvériség kérdésével. A kará­csony és a mohamedánok újéve megmu­tatta, hogy az arab testvériség nem -áljránd, hanem mindjobban kifejeződő valóság, amiről a látogatások és üdvöz­lések élénken tanúskodnak. (MTI.) Elsötétítés 20 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents