Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-30 / 295. szám

(Trianon 24.) 1943 december 30. /ítíKfTOEK „ 5ZABOJLCSI misläP oid«I. Boldog vaj éve lesz, ha a Szilveszter-estét a kitűnő RACSKO ANDRÁS VENDÉGLŐJÉBEN TÖLTI. Hideg en meleg ételek Fajborek. BESSENYEI TÉR 11 A közönségnek ajándékkal kedveskednek. Gondatlanságért elítéltei eg? 13 gyermekes anyát Bakos Ferenc vencsellői lakos három hetes csecsemőjét gyermekeire* bízta arraa z időre, amíg dolgát elvégzi. A csecsemő sokat sírt, ezért a Bakos Fe- rencné gyermekei felváltva ölbe rin­gatták. Közben történt, hogy a 8 éves kis Bakos Ferenc kezeiből a földre zu­hant a csecsemő, aki koponyaalapi tö­rést szenvedett és meghalt. A gondatlan anya ellen eljárás indult. Ebben az ügyben a törvényszék tegnap délelőtt tartott tárgyalást. Bakos Fe- recné sírva védekezett, 13 gyermeke van, munkába kellett menni, ezért bízta csecsemőjét gyermekeire. A törvény­szék av ádlottat az enyhítő körülmé­nyek figyelembe vételével egy heti fog­házra ítélte, az ítéalet végrehajtását azonban hárem évi próbaidőre felfüg­gesztette. 4 Tíísies szeiíat Rog£0W0Í£ kormánya elvesztette a talajt Lisszabon. (TP): A londoni Times figyelemreméltó tudósítást közül new- yorki levelezőjétől az Egyesült Álla­mok belső helyzetéről. A tudósítás töb­bek között ezeket mondja: „Amíg az elnök távol volt, hogy a diplomáciai fronton újab tekintélyt szerezzen, kor­mánya odahaza rendkívül gyorsan vesz­tette a talajt lába alól. A kormány és a kongresszus közti kapcsolatok meg­romlottak, úgy, hegy a barátságos együttműködés szellemének helyébe most igen gyakran makacs ellenállás, keserűség és időnként még az elnök sa­ját pártjának tagjai között is, nyílt visszautasítás mutatkozik. Különös ne­hézséget okoz az elnök infláció-ellenes polit ikája, minthogy a kongresszus és a közvélemény nem látszik osztani az államkincstár aggodalmait, hogy bármi­kor kitörhet az infláció. Elsősorban több miiró szervezett bérmunkás vona­kodott elfogadni a bér megszilárdítását és az az irányzat, amely a bérek eme­lésére törkeszik, általánossá vált. Ha a kormány meg akárja akadályozni egy végzetessé válható sztrájk kitörését, úgy valószínűleg csak olymódon teheti ezt meg. ha a vasutasok kívánságait tel­jesíthetik.“ Dec. 20 tói Csülőrtőiiői Bónyi Adorján regényének Mmvá fo/at* A Nyíregyházi Ügyvédi Kamira nevében izabé Zoltán dr. bacsnz* tatán SSudaliázy Menyhért dr.~t Szerdán délután 3 órakor temették el mély részvét mellei: a tragikus hirte­lenséggel, alkotó, ideálokért harcoló életének teljében elhúnyt Budaházy Menyhért dr.-t. Az Északi-temető ha­ranglábánál volt felravalalozva a feke­te koporsó, rajta a forrónszeretett csa­lád virágai, mellette Nyíregyházi város képviselőtestületének, a Nyíregyházi t Ügyvédi Kamarának, a honvédségnek, a Nemzeti Szocialista Pártnak, a hűsé­ges barátoknak, tisztelőknek koszorúja. A ravatal mellett Nyíregyháza város díszruhás hajdúi álltak őrséget. A te­metésen megjelent Szohor Pál pclgár- rnester, Szesztay András dr. vármegyei főügyész, Tahy Iván árvaszéki ülnök, a MOVE-Szabolcs Társadalmi és Sport egyesület elnöke, sasi Szabó László dr. vezetésével a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara tagjai, Sombor alezredes a nyíregyházi honvéd állomásparancsnok­ság küldöttségével, az egyházi, katonai, polgári társadalom több tagja. A temtési szertartást Porzsolt István ref. lelkész, a Kálvineum ref. tanítőnő­képzőjének igazgatója végezte. Búcsú­beszédében az elhunytat jellemző sza­vakkal mutatott rá, hogy most az Isten­közelség csúcsán átszellemült arccal állva három eszme fénylő vonásait lát­juk rajta. Az igazságért küzdölt hiva­tástudattal. A bűnök, igazságtalanságok és jogtalanságok sötét szövevényébe elméje fényével világított. De ott tük­röződik arcán a szépség eszmei vonása is. Piarcokból elvonulva a paletta szí­neivel fejezte ki lelke zengő dallamát, a vágyódást az örök szépség után. A harmadik vonása a jóság fényes jegye. Jóságát, szeretetét árasztotta családjára f's a magyarságra, a magyar fajra, mely- 1 ek minden fiát fanatikus hévvel sze­rette. És a hármas fényben tündöklő szellemi arc -mellett a fekete koporsó látása odaállítja a feltámadást hirdető Krisztus- arcot is. Porzsolt István dr. megható beszéde és imája után a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara nevében Szabó Zoltán dr. mon­dott rendkívüli hatást keltő búcsúbeszé­det. áz ilyen emberi életnek célja a Iflzdés msga Az emberi élet — kezdte beszédét dr. Szabó Zoltán — nem tárgyi valóság, nem az események időrendi sora, nem folyamatok összessége, hanem élmény, érzés, a körülmények egyéni értékelése és az ezekkel áthatott tudat. A boldog­ságot sokkal inkább belső, lelki tulaj­donságok valósítják meg, mint külső körülmények. Az ember abban hasonlít leginkább Istenre, hogy minden ember terem' ő, mert saját magának a semmi­ből alkot új, a másétól különböző olyan világot, melynek ő áll középpontjában, ameytt ő munkál és irányít, s amely­ben egyedüli úrnak ismeri magát. Karácsony harmadak napjának dél­előttjén egy színes, büszke, a korláto­kat minduntalan szétrobbantani akaró, vérének száguldását nehezen fékező, az -alacsony földi valóságot a vereségek dacára is maga alá gyűrni eltökélt, te­hát jellemzően egyéni motívumokkal átszőtt élet hullott a porba, amikor dr. Budaházy Menyhért szive megszűnt dobogni. Fümstsioia&ii D?c. SC tói. Csütörtöktől Bóijyi Adorján Kis bocsi, nagyi öcsi c. regényének fümvsífozaia MUHI A szezen legszellemesebb éíNegmulat ságoíabb vigjáíékat Szereplői PeUociy Irén, Tur»y Ida, Síi assy László Lztabár Kiírnám Figyelem! Péntekre csak Szilveszter napjára meg változott ktzdési id po'íjaink fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 és fél ti óra. Pompás jü, vidán és szellemes film vígjáték. Főszerepekben Pelsőczy Irén. Sülássy László, íuiny Ida, Bárki Lili, Figyelem! December 31-én öt előadás lesz: 3, 5. 7, 9 és 11 órakor. Dr. Budaházy Menyhért nem volt mindennapi ember. Egyéniség volt, úr volt, sőt még ennél is több: arisztokrata volt. Éspedig a szónak nem köznapi, de emberi értel­mében. Mert minden ember egyéniség, ezért minden ember úr is akar lenni, ura a saját életkörülményeinek, ezzel úr a közelébe kerülő emberek felett is, — és arisztokrata, tehát egyedüli bir­toklója a saját különvilágának. E.:ek az emberi tulajlonságok, amelyek az em­ber és minden további élőlény között át nem hidalható és soha ki nem egyen- líjhe'jtő különbséget szakítanak, élesen lépnek előtérbe a megboldogult egyéni­ségében és rányomják bélyegüket egész földi életére. Az a különvilág, amivel ez az egyé­niség magát a többitől elhatárolta, nem mindig volt napsütötte táj, néha villá­mok szagi'tták boltozatát, nem egyszer felhőbe bmkolta a csalódás és siker ki­maradása, de e világ ura és parancsol­ja egyszer sem hajtotta meg fejét, erő­feszítése meg nem lankadt, lelkesedése ki nem hült, mindig újra meg újra ro­hamozta a. bástyákat, s akaratban, neki­lendülésben és becsvágyban töretlen és sértetlen maradt utolsó pillanatáig. Az ilyen emberi életben nem a si­ker számít, mert az ilyen emberi életnek a célja a küzdés maga. Nem tudjuk, azért volt-e Budaházy Menyhért ilyen, mert magyar volt, vagy azért volt-e magyar, mert ilyen volt. Magyarsága, hazafisága a fanatizmusig felhangolt belső lelki élmény voli. — Egyéniségének gazdag színképében ez az ecsetvonás volt a legfényiőbben el­helyezve. Ennek így is kellett lenni. A Budaházy nemzetség bárom leg­jellemzőbb magyar tulajdonságot: a vitézséget, úri magatartást és faj- szeretetet a nemzet lelki értékeinek . ősi állományából merítette, s hagyományszerűen épen és sértetle­nül a késő utódokban is megőrizte. Az emberi életet nem kívülről kell megfejteni, hanem belülről megérteni, nem a saját egyéniségünk centiméteré­vel mércsigélni, hanem a maga külön­világába belehelyezkedni és onnan szét­tekinteni. A köznapi élet, a szürke hét­köznap, az ismétlődő egyhangú robot nem szereti a különbséget, az eltérést, a munkaiitemből kikivánkozó egyéniséget. Ha Budaházy Menyhért életpályája nem ívelt olyan magasra, mint belső értékei azt indokolttá tették volna, okát abban keressük, hogy más volt, mint a többi, nem hajtott fejet, amikor meg kellett volna alázkodni, nem hallgatott, amikor nem volt szabad beszélni és nem maradt veszteg, amikor tiltva volt cselekedni. Nem ismerte az alávetettséget, a meg- hunyászkodást, a megalkuvást. De ez őt nem tette boldogtalanná. ő kívánta, várta és kihívta a har­cot, a sebek neki nem fájtak, mert nemcsak kapott, de adott is, a félel­met nem ismerte mert sajátja volt a hősnek az a derűlátása, amely megveti, sőt ismerni sem akarja a veszélyt. Az a világ, amelynek körvonalait saját magának megvonta, nem a filiszteré volt, hanem a hősé. A hősé, aki az éle­tet is hőshöz méltóan fejezte be, aki ha nem is a harctéren, de a munka meze­jén esett el. Kedves Menyus Barátunk! Mi, ügy­védtársaid, bajtársaid és jóbarátaid, így érijük meg és így érezzük át a Te, — kívülről néha talán hányatottnak lát­szott, de belülről biztos kézzel, harci kedvvel és igaz szívvel kormányozott életed folyását. Ezt az életet pillanatok alatt derékba szakította a végzet, aki amilyen keményen megpróbálja szeret- teidetj-annyira vigyázott arra, hogy büsz­keségedet, úri magatartásodat és derűs életszemléletedet ne sújtsa le és ne törje össze hosszú időn át tartó, lelket és testet lassan felmorzsoló, kínos be­tegség. Szépen éhéi, szépen távozol. Fájó szívvel veszünk Tőled búcsút. Isten veled ! Az ügyvédbajtársak szónokának meg­kapó erejű búcsúbeszéde után a gyász­menet a sírhoz kísérte a távozó harcost, az eszmék küzdőjét. A sírnál az ima és é.ick elhangzása után Bodor Márton or­szággyűlési képviselő a Nemzeti Szo­cialista Párt nevében mondott rövid, meleghangú búcsúzót attól, akinek szel­Három rózsa vendégifi Szilveszter éjszakájánál ess? szenzációja! VARG\ JENŐ a kitűnő fiatal cigányprímás és zenekara játszik. — Kitűnő ételek és italok! Hegedűs Férene Debreceni utca 7 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents