Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-06 / 251. szám
(TrfarotÜ? 4^ <£ **' ** * *** 9w ABOlcsi bHRlßJr* ■BMB8BW í. eldaí. Szőr me bundák és prém úirillUUlbd NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILON. UTCA 4. ■■■■■KSídSSEfii TELEFON: 27 Téglagyáraí Irta: Fisszesr János Amióta az 1931. évig fermélíott baz* adómnetessóg megszűnt, a tckásépítés a legszűkebb keretek közé szorult, Akko- fTDan e iapok hasábjain ccven szóltunk a lakástermelés összezsugorodásáról, ami — sajnos — be is következett. — Most lakásínség van szerte az ország minden részében. A megszűnt adómentességhez társult az anyaghiány is. ínképpen a lakást er* «elésünk nemcsak reniabiultás*!, nanem még materiális cwra is keletkezett. Nincs elég anyag. Nincs még tégla sem. Nyíregyházán még az az egy téglagyár is beszüntette ebben az évben üzeméti, amely utolsóként maradt meg a nyíregyházi téglagyárakból, a már nem gyártat oak téglát Nyíregyházán! Ma már csak importálják ezt a fontos építőanyagot, hegy ezúton is dráguljon a lakásépítés, a lakás. Háztulajdonosnak lenni ma, az utolsó Övezetek utolsója csak! így, házat építeni is ilyenfajta boldogság. Mégis szükséges a lakástermelés. — Nemcsak az ínségcsökenjés végett, hadern azért, bogy hajlékot nyerjentk az emberek. Főként saját házban! Hiszen erre vágyik a legtöbb ember! Annak el* fenére is, hogy a saját házban lakás, a Jegdrágáb lakás. Aki nem próbálta, tegyen kísérletet! A saját hajlék megszerzésének vágya i fizi, bajija az embereket. Nem kímélnek fáradságot, bajt, gondot, munká, nem •ézik a nehézségeket, amellyel a hajlék* építés jár. Merészekké teszi az embereket ez a vágy. Vállalkozó szelleművé, «ég ha ettől távol volfak is! Uj gondos latvilág foglalkoztatja őket, különösen az első hajlék megépítésekor. Ha pedig egyszer megízlelték ezt a légkört, nem szívesen válnak meg tőle. Nyíregyházán azonban hiába keresik az építőanyagok egyik legfontosabbikát, a téglát. Gyárát sehol sem találják. Mind a négy becsukta kapuit, még a föld szí- aéről is eltakarították őket. Csak az anyaglelőhelyek régi tátongó üregei a főidben mutatják, hol is lehettek a gyárak, ahol sok emberi munka termelte az anyagot, Nyíregyháza várossá fejlesztési aéhez, ahhoz, hogy az legyen, amivé lett a város. Most már, nem is a szomszédos községekből, hanem a szomszédos vármegyékből kell anyagot szállítani, hogy a városfejlesztés folytathaló, a hajléképítés gyakorolható legyent. Nincsen ez jól! Nyíregyháza és környéke sohasem volt az égetett tégla gyártásához szükséges *£yagnak bővében. Humusz és iszap ke* ▼éréké volt mindig a tég’a anyaga, még •lég homokkal is keveredve. Több tüzelőve! is, mindig gyengénk tégla készült itt, mini az agyagban bővelkedő helyeken. Ez :o oka volt annak, hegy az im* porttéglát kedvelték a múltban is. Ez drágította a nyíregyházi építkezéseket. De mégiscsak veit íégía Nyíregyházán. Kisvárdán mészhemoktéglát készítettek, amit nem kedveltek az emberek, sz építtetők. Pedig kiváló épületek épülhettek abból is Ó9 épülnek manap Is. Amikor még a városi Üzemi Rt. fennállott és a téglamizérla í elüt ette fejét Nyíregyházán, kísérletet tett Huneik Emii arra, hogy mészhomoktégla készül* jön a városban. Megtelelő anyag bőségesen található a környéken. Akkor, — kellő érdeklődés hijján, — ez a terv nem valósult meg. Kár, mert most lenne gyá- raa városnak és tég'át is készíttethetne. Több lakás is épülhetne, mint ma. — A mészhomoktégla nem is ,.zárolt" anyag, tehát szabadforgalom tárgya lenne. — Node: ,,ha a sok lenne, nem lenne, ak* kor jó lenne!“ Ami azonban nem készült el tjddíg, ezután még elkészíthető! Ahol a talaj homok és nem agyag, ott a tégla is lehet homokból és nem agyagból. Semmivel sem alábbvaló a homoktégla, mint az agyaglé-ála.. A fundamentumokat Nyíri egyházán amúgy is a bodrogkeresztúri kőből készítik. Ezek írbe, kellően elszigetelve, nagyszerűen megfelel a homoktégla is. Jobban, mint a favorizált via lyog! A téglagyártás úgy a magár.-, mint a közvállalkozás kezéből is kicsúszott Nyíregyházán. Talán Nagyfalut kivéve, nem is készül gyári úton tégla Szabolcsban. Szabad ezt az állapotot tűrni?! Le* hét ilyen felkészültséggé!1 átmenet gazdaságot“ kezűiért, annak retem a ülni?! Mit tesz a város, mit a vármegye akkor majd, ha a környező megyék letiltják az ott készülő téglák exporálását és a maguk szükségletére foglalják le ?I Hiszen „mindenütt“ megvan a lakásínség! Sem* mi kifogást sem lehet tenni az ellen, ha a téglát Nyíregyháza és Szabolcsvárme- gye nem kaphatja meg a szomszédos megyékből! Legalábbis, azokkal a megyékkel szembennem. Ellenben lehet majd kifogásolni azt, hogy látva a veszélyt, nem tesz semmit annak elhárítására Szabolcs lakossága, beleértve Nyíregyházát is. Nem tesz 6emmit az „átmenetgazdaság“ legegy* szerűbb módjának megvalósíthatása, a iakásínség égető problémájának megoldására akkor, amikor még van idő és van leheőség előkészíteni, mbegvalósí- tani a dolgot! Kit tesz felelőssé majd ez a lakosság, ha sajátmaga a bűnös eb* ben?! Téglagyárat! Kutató-munka Elő-Keleten A budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal U-íKivváráoak „A F O M Y A“ (HcftritüJítete ge.‘.-.egu uj cm. kapható mtadertttt f A t»vatr: Debreceni u, 2. Telefon ' 24-90 fekvő építménymaradványok, romok és hamufoltok Uruk városának Krisztus előtt 400tól 2500*ig egész történetét elénk tárják. A némei kutatók egészen addig nem nyugodtak és nem hagyták abba az ásatásokat, míg a talajvízre nem bukkantak, melyben már semmiféle nyomokat nem találtak. A szumérek mező* potámiai története és fejlődése, bevándorlásuktól kezdve teljes egészében előíttünk van Uruk városában és mindezt, a német tudósoknak köszönhetjük. Uruk városa, mint történelmi forrás De Uruk városának romjai nemsokára nemcsak mint a szumérekre vonatkozó értékes adatok váltak az emberiség hasz* nára. Mivel a szumérek ugyanis az egész Keletre döntő hatást gyakoroltak, kereskedelmi utaikon és gyarmataikon ke* resztül kultúrájukat és művészeüket minden más népre is átterjesztették. Sőt Egyiptomban Í9 találtak a kuaók sok jellegzetesen szumér emléket. De ezeket még nem lehetett időben sehova beosz* tani. Urukban pedig mindezeket az emlékeket újra megtalálva, pontos időbeli egymásutánban végre ki lehetett dolgoz* ni a szumér történelmet. A németek indiai titkokat oldanak meg Uruk négy felső rétegében a kutatók találtak felírásokat is, melyek szerint is Kr, e. 3300ra tehetők vissza. A világ legősibb írását tehát németek fedezték fel! A rovásírás, melyet a sémiták és a bn* byloníak kőbe véstek, már sokkal régebb eredetű volt. A rovásírás külö ben sem volt a mai latin írásnak megfelelő írásfajta, mint ahogyan azt egy időben feltételezték. A szumérek kis faragott pálcákat mélyítettek agyagba és így ro* vásszerűen írtak, azaz ilyen vonásokból egyszerű képeket áíiítoílak össze: embert. lábai, házat, bivaly: és azután eze-3 két a képeket mondatokká állítatták, össze. Az uruki ír ás maradványok alapján még a szumérek nyelvtanát is sikerült OSSZ t íxi'lí j cilll# Kisázsía ura'koaóf Az uruki ásatások különben a ma már mindenhol elismert réteg-ásatási mód* szernek egyidejű diadalát aratták. Való* színűleg soha sem lehet majd ilyen tisztán akárhol is felfedni egy régi város és kultúra nyomait. Néhány templomi kép megdöbbentően modernek hat. Egy dóm* bon emelkedő templom különösen feltűnő, mert nagy sima oszlopaival úgyi néz ki, mint a legmodernebb német építmény. A szumér birodalom legnagyobb virágzásának idejére következik körül* belül az indogermán kultúra teljes pusztulása is, ekkor törtek be az első semitá törzsek az Euphrát és Tigris közére és ezzel megkezdődtek a harcok a sémiták és áriák között Kísázsiáért, A babyloná birodalom sémita uralkodóit a perzsa uralkodók váltották fel. Két indogermán nép összeütközése következett, a perzsái* ké a görögökkel, melynek évezredes küzdelmeire végül is Nagy Sándor diadalmenete következett. Nagy Sándor az első és utolsó nagy kísérletet tette meg, hogy Keletet egyesítse a Nyugattal és hogy a keleti országokat nyugatiak ural* ma alá helyezze. Birodalma hamarosan szétesett. Újra kezdődött a harc. Megalakult a byzanci birodalom, Róma ura]* kodott egy ideig, végül is az izlámok;, arabok és törökök vették birtokukba Kisázsiát. — A kisegítő munkaszolgálatosokat la be kell jelenteni az értelmiségi kormány* biztosságnál. Az Értelmiségi Kormáaybiztossághoz benyújtandó félévi változási kimutatásban legutóbb több munkaadó nem jelentette be a katonai kisegítő szolgálatra behívott alkalmazottját, illetve ezeket kilépetteknek jeleze, anélkül, hogy az illetők munkaviszonyát felmondás út* ján megszüntette volna. Ez az eljárás helytelen. A kormánybiztosság állásfoglalása szerint csak azok a kisegítő munka szolgálatosok nem jelentendők be. akik igazolják, hogy kétéves, vagy ennél hosz- szabb tartmú kisegítő katonai szolgálatra vannak behíva. Az ennél rövidebb ideig tartó munkaszolgálatot teljesítő alkalma* zott továbbra is bejelentendő és az arányszám megál'apíásáná1 figye’embe veendő. Ha az arányszám elérése végett a kisegítő munkaszolgálatot teljesítő alkalma* zottaknak fel kell mondani és a munkaadó az illető tartózkodási helyét nem ismeri, akkor a törvényes rende’kezések- r>ek megfelelően kiállított felmondást az Érte1mfsé.gi ügyek Kormánybiztosságához kell elkü’deni melékelve az alkalmazott személyi lapját. fierékpárob Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron Legújabb Gramafonl emezek villany és RÁDíÖ cikkek kaphatók. Használt és törött grams- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN iniisz&kji üzletéber. Luthe*-a £ Még 13 évvel ezelőtt az Elő-Kelet leg* ősibb történetéről majdnem semmit sem ismertek még a tudósok sem, amikor német kutatóknak sikerült felfedezni a szumérekkel való kapcsolatokat és a szumér fővárost: Urukot. Az Euphrat vidékének legősibb uralkodói Az Euphrat melletti War kában egy magas dombcsoport azt jelezte, hogy ott évezredekkel ezelőtt egy városnak kel* leit lenni. 3 kilométer átmérőjű gátalakú dombláncclatok régi városfalakra figyelmeztettek, néhány kimagasló kis domb alatt pedig templomtornyokat! lehetett feltételezni. Mikor azonban német ar* cheologusoik elkezdték ezen a területen az ásaíásoak, akkor derült csak ki, hogy itt nyugszanak a szumérek régi ér* lékei és emlékei, 18 egymásíeletti rétegben. Két templom kerületét sikerüli teljesen felfedni. Végre lehetett tanul* mányozni a furcsa alakzaté téglaépí[ke- zést. Apró tárgyacskák, kis eszközök a kor ékszereiről, azaz a kor művészeiéről adtak felvilágosítást, arról a népről, mely sokkal a sémiták bevándorlása előlit üt nagy birodalmat alkotott. A 18 rétegben
