Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-15 / 283. szám

. ■ december 15 Mem kell wárako^sila és a legszebb dauert, festést és frizurát készítik saaEBEBgfe.: .UEÍÍlÍS. Süt ifi VI. ©serfci5«zlier.üßet parancs­nokit. és vezetötisztje meglátogatta a oyiregyháxi eserkészeiiaiiatoliat A nyíregyházi cserkésztisztek és a szabolcsvármegyei cserkésztanács de­cember hó 12-én, vasárnap déle)ott 9 órai kezdettel értekezletet tartó lak a városháza kistanácstermében. Az érte­kezleten a VI. cserkészkeriilct képvi­seletében megjelent Rábold Gábor ke­rületi parancsnok és Zsigó Károly ke­rületi vezetőtiszt. A cserkésztanács tag­jai közül Zso Imi Viimos tanügyi fő­tanácsos, az evangélikus Kossutn-glm- názium igazgatója, Hommer László kir. kát. gimnáziumi igazgató. Imecsíalvy Jenő polg. iskolai igazgató vettek részt az ülésen. Az ülést Máczay Lajos vármegyei parancsnok nyitotta meg a magyar Hi­szekeggyel. Megnyitó beszédében u’alf arra a haminc éves múltra, amely Nyír­egyháza és Debrecen cserkészéletében őszinte, a cserkésztestváriségen is fc’ül- emelkedő kapcsolatot teremtett. Éppen ezért örömmel üdvözölte a kerület •ve­zetőit, mint akik az egyévi elrsaiolás után ismét megjelenhettek hivatalos minőségben a nyíregyházi csapatok kö­rében. A szabolcsvármegyei . csapa;ok­nak a debreceni VI. cserkészkefüle4hez való visszacsatolása bizonyára újabb lendületet ad á cserkészmunkáriak. Indítványára ai ülés tisztelet éí kö­szöntötte vitéz kisbarnaki Farkas Fe­renc altábornagyot, a debreceni hadtest ■ parancsnokát, mint országos főcsertíérzt akinek tervezett nyíregyházi látogatása elé őszinte örömmel tekintene« a sza­bolcsi cserkészek. Az elnöki megnyitó után felkérte Rá­bold Gábort, hogy tartsa meg tájékoz­tató előadását. Rábold Gábor előadása. Rábold Gábor kerületi parancsnok előadását azzal a kérdéssel vezette be. vájjon szükség van-e a cserkészetre. Felvetette ezt a kérdést azért is, mert sokan abban a hitben vannak, hogy miu­tán a leventemozgalomban minden ma­gyar ifjú résztvesz és mivel a levente- mozgalom a cserkészetnek csaknem minden munkakörét átvette, azt hiszik, hogy a cserkészet kiélte magát s nem tud újat nyújtani. Szemléltetően bemutatta minlegy a maga által felvetett kérdésre is azokaj a különbözőségeket, amelyek a levente- mozgalom és a cserkészmozgalom kö­zött fennállanak.- A legnagyobb különb­séget abban találja, amit a Főcserkész így jelölt meg: „A cserkészet célja új magyar munkaterület keresése“. Barmit is vegyen át a jövőben is a leventemoz­galom a cserkészettől, a cserkészetnek mindaddig hivatása lesz a magyar föl­dön, amig erre az új munkaterület- keresésre alkalma lesz. A mai magyar cserkészet legfonto­sabb feladata annak a romantikának az ápolása, amely a fiú lelkében él. De emellett feladata a minél mélyebb és igazabb magyarságismeret megszerzése. A szórványkérdés mellett elsőrendű eserkészfeladaiként jelölte , meg a nép­énekek, táncok, mesék gyűjtését és to­vábbadását. Hogy milyen értéket jelent a magyar cserkészmozgalom, azzal iga­zolta. hogy a két héttel ezelő.l Buda­pesten tartott cserkésztanács ülésén ad­ta át a Fccserkész a Ménesül tövébe te­lepített két székely családnak annak a két lakóháznak, a kulcsát, amelyet a cserkészek filléreiből építettek meg. — Ezt az önként vállalt és szívvel-lélekkel teljesített magyar munkát senki nem ve­heti el a cserkészettől. A harminc éves cserkészmult alapján Lizakolással [eít hitet amellett, hogy a magyar cserkészet a jövőben is nagy szolgálatot tesz a nemzetnek s lesz' még jómunkavégzésre sok alkalma. Tisziiértekezlet. Rábold Gábir előadása után Máczay L^jcs elnök felfüggesztette az ülést, a vármegyei tanács tagjai eltávoztak, majd az ülés újból való megnyitása után megkezdődött a tiszti értekezlet, amelyen a csapatparancsnokok .-kívánság gaikat, észrevételeiket „terjesztették ; elő­A kifejlődött vita során az ülés tag­jai a cserkészetből kivált, de a cserké­szetnek nagy szolgálatot tehető volt cserkészek tömörítésének gondolatával 13 foglakoztak s arra az esetre, ha a he­lyiségkérdést sikerül valamiképpen meg oldani, komoly célkitűzéseik közé iktat­ták a férficserkéászet megalakítását. örömmel vette tudomásul a tiszti ér­tekezlet a kerületi parancsnoknak azt a bejelentését, hogy a tavasz íoiyamáu elátogat Nyíregyházára az Országos Főcserkész. Ezt az alkalmat nagyobb cserkésznappal kívánják emlékezetessé tenni a cserkészek. Minden valószínű­ség szerint ekkor tartané, meg a 88. sz. Szabolcs cserkészcsapat is fennállásá­nak 30. évfordulóját s ugyanakkor avat­nák fel a nyíregyházi cserkészcsapatok újoncait is. Tervbe van véve egy nagyobbszabású hadijáték megrendezése is, amelyben Szabolcs-, Hajdú- és Szalmár várme­gyék cserkészei vennének részt. A nyár folyamán a kerület vizi, regös híradó és kerékpáros szaktáborokat ren­dez. Hogy ebből a bőséges munkaprog­ramból mit lehet majd megvalósítani, az iermészetesen az európai helyzet alaku­lásától függ. A cserkészek azonban bi­zakodó bittel készülnek munkájukra. Csapatlátogatások. A kerületi parancsnok és vezelőtiszt a vármegyei parancsnok kíséretében - — közvetlenül a tiszti értekezlet befeje­zése után 1— majd a délutáni órákban látogatást tett a nyíregyházi csapaí9k- nál. A zárólátogalás a kir. kap gim.iá- ; zium 285. sz. Szent László cserkész- ;'csapatánál folyt le, ahol a fiúk most I rendezték meg. Mikulás-teájukat s ez ! egyben beszámoló is volt a nyári nagy- ; táborról. j A kerületi vezetők 5 órakor hagyták el j Nyíregyházát. # Ä? & | urnára» | _ IL Bessenyei lés: 7. Telefon 29 92. ezek a forradalmi mozgalmak nem csu­pán liberális áramlatot jelentenek, ha­nem kizárólag kommunistákat, az ké­zenfekvő dolog. Akkor, amikor a men es­küit kormányokat kommunista szervek­ké alakítják át, kétségtelen megkísérlik hogy nagyarányú földalatti aknamunkát kezdjenek Magyarországén, Romániában és Bulgáiábn, akik ott előkészítenék a talajt a szovjet számára. Ami különösen Magyarországot illeti, ez egyébként is már egész világosan ki­tűnt a Pravda és a ,.Háború és a mun­kásosztályt- című lapokban megjelent különböző’ cikkekből. Ami Romániát il­leti, Washingtonban úgylátszik már most rzkepíik isan ítélik meg a dolgot, mert az Associated Press azt írja, hogy ott a leggyengébbek a kilátások egy kom­munista forradalomra. Az a propagandahadjárat, amelyet az , Egyesült Államok külügyminisztere a ; szovjettel közösen vezet, igen érdekes, ’ mint aíin'ik a célnak az ismertetőjele. ' amire ez az együttműködés irányul, bár ha nem is látszik alkalmasnak arra, hogy az édekelt országokban különösebb | politikai hatást érjen el. Karácsonyra ajáe-dékot Jóbától ö C1? er »M­■ Diesses Városháza épű 1 e? hurgonyarosía, csigatriör, megtakaró borona, 500 és 1000 kg os tolósulyos mérleg V&M-:, eres kedésében István Telefon 28-64 Újabb fenyegetések a JSérnél­orszfigg?iI szövetséges kormányok Ciliiére Berlin. (TP) A Transkontinent Press diplomáciai vezetője azokkal a nyilat­kozatokkal kapcsolatban, amelyeket Hull tett a bolgár, magyar és román kormányok ellen, a következőket írja: Azok a fenyegetések, amelyeket Cor­dell Hull államtitkár, a bolgár, magyar és román kormányok címére intézett és amelyekben azi mondja, hogy ezeknek az országoknak is viselniük kell azok­nak a borzamas vereségeknek következ­ményeit, amelyet a sző eiségesek szán­dékoznak a németekre mérni, nem any- nyira a tartalmuk miatt érdekesek, mint inkább amiatt, hogy időbelileg uonto- sa ■ egybeesnek azokkal a fenyegetések­kel, amelyek a szovjetunióból érkez­megbúglaaiéasa > és jél vásárol» hat az évtizedek dia lemsáÉlé iirwifUBMMiwwnri-inifP’i mi mum mm ­LEFKOVITS bntoiMlöniegességi leraigtáfean Kossuth tér 6, mám.. nek. Nyilvánvaló, hogy szikronizált propaganda tevékenységről van szó, amelyben a Szovjetunió játssza a hang­adó szerepet, amint ez a washingtoni észx évé,elekből is kitűnik. Az Associated Press egyik vezércik­kében ugyanis az áll. hogy a washing- íonai blakánszakértőknek az a meggyő­zőlése, hogy a szovjet és amerikai rész­ről egyidőben érkező figyelmeztetések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az említett országokban a hatalom forra­dalmi mozgalmak kezébe csússzon át, akiknek meglesz az elegendő bátorsá­guk és ügyességük ahhoz, hogy eltávo­lítsák a mostani kormányokat. — Hogy Súlyos szerencsétlenség ' törtért Mándo- kor. ’ Egy földkunyhó összedőlt és agyonnyomott egy gyermeket. Lakatos józsefné sármunkás cigány.- aszony Mándok község szélén, egy kis földkunyhóban, lakott családjával. Teg­nap délután 8 órakor történt a szeren­csétlenség. A két gyermek felügyelet nélkül maradt a lakásban, mert Lakatos Józsefné munkába ment. A sárkunyhó az esőzések következtében összedőlt és a két gyermeket a romok eltemették. A szomszédok azonnal a mentési munkák­hoz fogtak, az egyik gyermeket, a há­roméves András sikerült élve kimenteni de az egyéves Mária azonban a romok alatt megfulladt. A szerencsétlenség ügyében a vizsgá­lat megindult. i Idei termésű r"i /-* X3 rjn Í-sj. JL R prdöen rnegbl Mi n rév. ere g Jeg.au g sabb napiádsao, mrad-aij n ennvi!égb.;n váráro'ok H v*sfa Toraelűhfte meg>a». A&dsrás Nvh'együiea, Vay Adása utca át­Teleim* 29—0? • A róna kát bérhá2bau 52 évén ót béreit hélyi-ég tenet felmondták, illetve kibérelték Vajilís. «Icíiő rdfosii alcl-abé L helyeztem ót Rákóczi utca 4. sz ín. í

Next

/
Thumbnails
Contents