Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-14 / 282. szám
(Trianon 24.) 1943 december 14. BÖLCS! 5, oldal I Ne nézzünk se jobbra» se balra» hanem a nép időtlen örök és mély hangjára — mondotta Féja Géza író a Bessenyei Társaság; szombatesti előadásán Bessenyei György, Szabolcs büszke- v-ége, így határozza meg a magyar em- .*er életét: „Emeld nemzeted, ez legyen .örvényed." Valóban, mindig akkor haladt előre a nemzet problémáinak megoldásában, ha akadtak olyan magyarok, akik felelősséget éreztek nemzetük ránt. A magyar mindig kitermeli mágiából a vezetőket, s már ez is bizonyítja, hogy itt, ebben a kárpáti medencében jogunk és helyünk van. Ez a délkitűzése a Bessenyei Társaságnak, Timikor előadásokat rendez, hogy nyilvánvalóvá váljék mindenki előtt, hogy ni a magyar kötelessége éppen ma. A eijessenyei Társaság meghívására jött el diója Géza írc, hogy előadást tartson SÉlet és irodalom“ címen a városháza iJtagylermében. Az előadás rendkívül ragy érdeklődés fogadta. í Szohor Pál polgármester első üdvözlő aszavaira Féja Géza kezdte meg előtti jását. Az igazán szívhezszóló előadást ■íokszor a tapsvihar szakította félbe. A szellemi életben régóta folyik a iragy per, — mondotta — hogy voltaképpen mi az irodalom célja. Egyesek fát vallják hogy az írónak el kell vo- íatkoztatnia magát az élettől s akkor t maga érzéseit mondja el. Jogosult-e '.i az irány? így az író elszakadt az drettől és az embertől. Pedig ebből táplálkozik. A kultúra kimerültségének jele ez. Az író e vei előre fejezik ki {r jelenségeket. Ha elvonul, a fáradtságáról hoz hírt. A francia dekadens iro- )! alom ,a társadalom betegségének, el- rrmyedésének képéről hoz hírt. Babits iiíihály az élen — ezek az írók —, tu- brjdonképpen saját kimerültségükről i.s:ámolnak be. tf'Mások szerint az irodalom célja a rőtórakoztatás. Ez degredálja az iro- ilÉmat, Lealacsonyító foglalkozás a szórakoztató irodalom, hogy hazudik. Ca- cmó értelemben helyes. A szellemi élel- nm hamis képet ad az életről. Félre- jsízet. Nem mutatja az ember szenve- eaíseit. Az emberi tudat növekedéséhez ■ví valótlan gátlólag hat. MÍMi tehát az irodalom célja? — tede ;1 a kérdést igazi prófétai hangon az iäwädo. :NAz irodalom célja, hogy a külső és eibelső valóságok fejezzék ki, a lelki ulrugókat, a szellemet minél jobban. •xeert az igazság utáni vágy a legnagy- nserűbb. Ezt a közigazságot kell kife- ruzni. Nem osztályokhoz, a lelkekbez IMI szóisi. Nem polgárhoz, hanem a rlqphez kell szólni. Ha a «'árost íriák ojI kor valóban azt is írják rz írók. — öbalóban ki kell fejezni a várost a ma- g súrlódásaival. A lelki húrjait is jg egszólaltassa. Nem az egyéni azenve- iss seit, problémáit, a túlfinomodott kör- : k adni. •iC Örök dolgokról kell írni az írónak i :e mik ezek az örök dolgok? Az elinni eszmék nem lehetnek, mert vál- 3íRjBnak az emberekkel. Maga zz élet .jFők. Az írónak magát az életet kell kiss jeznie. /A magyarság válságban van. Új élet- ib tidezést kell kialakítani. A kis népeket ma óriási veszedelem fenyegeti. Azt kívánják tőle, adja fel a saját életformáját, árusítsa kincseit. A legfőbb feladatunk, meg keli erősíteni a magyarságot a mi szellemünk szerint, s be kell rendezni. Ezután rámutatott az előadó arra, hogy a magyarnak e földön joga v3n. De honnan veszi a jogát? — kérdezte. Meg kell állapítani azt, — mondotta — hogy a magyar már a honfoglalás korában is önálló volt, Sajnos, a mu t század végén nagyon hamis vélemények, álláspontok hangzottak el még egyetemeinken is. Bleuer Jakab azt hirdette, hegy a Ui3gyarság nem is ismerte a hún mondákat s a németektől vettük át. Ez pedig a legnagyobb hazugság. Mert már az őshazában is élt a hűi monda. Meg, hogy a rovás-írást is a 16. században tanultuk meg. Hisz a honfoglaló magyarság írástudó volt. Hogy a honfoglaló magyarság kóborló /olt s német és olasz papok tanították meg a keresztyénségre. A honfoglaláskori magyar Kelet-Európa pusztáirói jött, — magasabbrendű szteppe vidékről, ő volt a közvetítő kelet és nyugat közt. A világkereskedelem közvetítője \< It. Ha ez nem igaz, - ickor honnan ne-í eit Kálmány Lajos, aki a sztgtdi népköltészetben még a 19. század végén ó türk, keleti keresztyénseg nyomait találta meg Igaz, hogy más, mint a nyugati kultúra, de semnnesetre sem volt alacsonyabb a mi kultúránk Mikor idejöttünk, „kkor érkezeit el az idő arra. hogy kultúrát cseréljünk, mely frissebb. Mert a mi kultúránk túl differenciálódott. Az ősi lélek átolvadt a keresztyénségbe. Hiszen Gellért püspök Szűz Máriát Boldog Asszonynak nevezi, mert még akkor élt az ősi hit, mily szerint r.ékünk azelőtt is volt Boldog Anyánk. Anonymus is írja, hogy mikor Árpái elfoglalta az országot, s a nyitraiak fellázadtak, „Árpád javakat és hivatalokat adoti, hogy többé ne lázongjanak“. A magyar szívesen működik azokkal, akik az ö jogait nem sértik. Ezt a íöderatio szellemei még Ázsiából r.cztuk. Kossuth is töderá ciót hirdet. Érdemes volna ezektől a kincsektől meg/élni, ezeket megtagadni, hisz akkor önn^agunkat ala- csonyíljuk meg. Ezután az irodalom és a társadalom viszonyát mutatta be. Sok vita folyt nár arról, hogy az irodalom miért nem csak szerelmet ír. Ne mélyedjenek el a társadalom problémáiba. Viszont a magyar múlt más követel. Nem kell szégyelleni azt, hogy kultúránk keleti, s viszont teljesen belekapcsolódtunk. A mi kultúránk euráziai jellegű lett ezáltal. Nekünk önálló életformát kellett kialakítanunk. Nyugatra nem futhatunk. A magyarság már az Árpádok idejében lerakta az alapelveket. Kézai Simon szerint minden méltóság a közösség akaratából ered. * Ál legkitűnőbb uradalmi tájborok minden mennyiségben kapható Kiss Kálmán (Kősftk szobra möíött) birnagykereskedéséban BES itHYEI-l ÉR 3 SZ T»'pfon : 26 08 Ez a felelősségnek egész modern elve. Eszerint a magyarság sohasem volt nyájnép. A magyar XVI. századot veszi szemügyre. A középkor nyelve a latin volt. A protestáns papság a nemzeti nyelvet hozta. Magyarul kellett írni. Nem lett volna eredmény, ha ezt a nyelvet mesterkélten kellett volna megteremteni. Magyar írónak lenni annyi, mint lemenni a néphez. A protestáns írók valamennyien a néphez mentek. A népnyelv nagy folyamát beolvasztották az irodalmi nyelvbe. Ez pedig másodrendű nyelv. Gazdag szókincsű. A magyar író nemcsak nyelvet hozott, hanem kifejezte a nép baját is. Névszerint is kimerték írni nevüket. A néptől tanultuk meg, hogy az igazat kell mondani. A múlt század elején egy embert mutatok be. Alig volt haja. Az is csapzott a sok tépelődéstől. Félszemű, hatalmas homlokú. Megírta a Himnuszt. Európai műveltségű. Mégsem feledkezik meg a népről: Kölcsey Ferenc. — Az első szociográfiai író. A jobbágyságról ír. Ő a demokráciát a nemesekről a népre is kiterjesztette. Kossuth szívta legmélyebbre Kölcsey eszméit. — Kölcsey vetése Kossuthban kivirágzott. Majd Petőfi, Eötvös, Arany is hozzászegődik. Egész írói nemzedék alakult. 1848-ban történelmi vállalkozásuk sikerült. Sajnos, a hősi vállalkozások tragédiába fulladtak. 1850-ben a társadalom kettévált. 1867-ben sem csináltunk végleges megoldást. Nem folytattuk az 1848-at, mert hiányoztak legjobbjaink. 1848-b3n csak a telkes jobbágy kapott földet, a zsellér nem. Egyrészük Amerikába ment. Utána a színmagyar területeket elhanyagolták. Ezért a középosztály a hibás, az a középosztály, amelyben a nemesi rétegből kerületeken kívül csak asszimilált, félasszimilált és zsidó volt. Ez a világ nem tudott a nép felé fordulni s nem volt eléggé mélyen magyar ahhoz, hogy a magyar sorskérdéseket ki tudja fejezni. Ekkor állott be a kettéhasadás. Tol- nay Lajos hirdette, hogy beteg ez a légkör. Elnyomta az ilyen lelkeket a szórakoztató irodalom. A sirkadék oldalán Rákosi 30 milliós Magyarországról álmodozik, s ezzel szemben Adyék rémeket láttak. Adynak volt igaza. Ő igazi keleti magyar. Hirdette a végokot, a keleti kultúrának mély vallásosságát. Hozta a kurucköltészetet. Mirólunk Ady így ír — mondotta — : Unokáim a koldus istenadták. — Melyik utat lehet követnünk? Vissza kell érnünk a nép igazához. A népnek igaza van minden követelésében, hogy ezért az igazságért küzdjön és kiáll jón. Nékünk alázatosságra és kötelesség- teljesítésre kell törekednünk. Ne nézzünk se jobbra, se balra, hanem a nép időtlen örök és mély hangjára. Az igaz utat jelölő előadást szűnni nem akaró tapsokban követte és Szohor Pál polgármester, elnök köszönte meg azzal, hogy Féja tanítása lebeg előttünk az gazi magyar út megválaszlásában, ha a nagy döntések ideje elérkezik. Egy szélhámos cfpészsegédet egy évi hörfőnr» ítélt el a nyíregyházi törvényszék Kuibus Kaposi M hály böVönyi lakos, cipészsegéd Sarkadi János tói 3 par csizma elkészítését felvállalta és a munkára 200 pengő előleget is felvett. Kujbus felkereste Váradi József és S-rs János bökönvi lakosokat is, akikkel megál’apodott abban, hogy a legfinomabb bőrből csíz mát fog készíteni számukra fejen ként azonban 200 200 pengő elő ieget kért és kapott. A hetek és hónapok múltak) Kujbus Kaposi Mihály a vállalt csizmák elkészítéséhez még csak hozzá sem fogott, annál az egv* szerű oknál fogva, mert semmiféle anyagja, nem volt. A felvett elő legeket italra k ltöt*e. Amikor a károsultak látták, hogy a cérnából semmi sem lesz és az előle őeket sem kapják vissza, feljelentették a szélhámos ' cipászsegédet. Kuibus Kaposi Mihály bűnügyét tegnap tárgyalta a nviregyhá/i tör vényszék. A vádlott beismerte bűnét. Elmondotta hogy a pénzt, amti a edzmakészitésre előleg ként felvett, elköltötte. A felvállalt c izmákat nem is volt szán dekában elkészíteni. Dr. Arad van vi Endre kir törvényszéki büntető egyes bíró Kujbus Kaposi Mihályt jogerősen egy évi börtönre ítélte. Mi okozza az izomlázat? Szokatlan munka, vagy megerőltető sportolás esetén az izmokban gyakori fájdalomérzet, úgynevezett ,,izomláz“ lép fel. Az izomláz nem betegség és annál inkább eltűnik, minél jobban igénybevesszük a fájó izmokat. — Oka ugyanis az izmokat körüMevő zsírréteg elvastagodásban keresendő, amely jelenség független a testalkattól és a legsoványabb embernél is könnyen előfordul. Az izmokat ugyanis védőburok veszi körül és ebben fekszenek az izomrostok. Ha azután az egyes izmok hosz- szabb ideig tétlenségre vannak ítélve, — zsírlerakódás képződik a burkolat falán. Mivel azonban az izmok tágulnak és mozgás által vér járja át a rostokat, az izom megvastagszik és így a zsírlerakódásra gyakorolt nyomás következtében fájdalomérzet áll be, amit köznyelven „izomláznak“ nevezünk. Karó csőn yra ! Művészies kivitelű kazetták, manikűr, fésű és illatszer disz-dobozok nagy választékban Földes R. T. drogériában VAROSHÁZAÉPÜI.ET. Rum és likőr kompozíciók a legkitűnőbb írekben és minőségben.
