Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-04 / 275. szám

(Trianon 24) 1943 december 4. NYIRYIDEK _ SZAbolcsi kiRLAP S oldal. Magyarnak lenni annyi, mint elfogadni a magyar divatot, igazodni utána — mondotta dr. Karácsonyi Sándor egyetemi tanár az if juságneveiés, magyarságnevelés c. előadásában óriási sikert aratva a Tarul Szövetség munka délutánján Hogy mi magunk, itt a kárpáti me­dencében országot tudunk alapítani s azt már egyezredéven keresztül fönn­tarthattuk, egy kis részben talán annak tulajdonítható, hogy a magyarság min­dig kitermelt magából nagy egyénisé­geket, akik aztán vezethették a nemze­tet. A nemzet tagjai ilyen egyéniségek­re büszkék, már csak azért, mert ezek adtak aztán irányt a fejlődésnek s maguk is aktíve résztvettek e munká­ban. Ma már ott tartunk, hogy nem elég csak a nagy embernek szívén vi­selni nemzete sorsát, mert már belát­tuk, hogy újabb ezer évet a Kárpát-me­dencében csak úgy tölthetünk, ha érez­zük és meglátjuk s cselekedjük is tör­ténelmi hivatásunkat. Ehhez a nagy munkához minden magyar dolgos ke­zére szükség van. Nevelni kell magun­kat. A legfontosabb minden időben az ifjúság nevelése, mert amilyen az ifjú­ságunk, olyan lesz a jövőnk is e hazá­ban. Ezért dolgozik a Turul Bajtársi Szövetség, s ezért rendezte meg soro­zatos előadásait, hogy az ifjúságunk szellemben, lélekben és testben meg­erősödjék. Az első előadást dr. Karácsony Sán­dor egyetemi tanár tartotta meg „Ifjú­ságnevelés, magyarságnevelés“ címen. A városháza nagytermét, ahol az előa­dás elhangzott, zsúfolásig megtöltötte az élniakaró magyarság szerves alkotó­része, az ifjúság. Ott látjuk az iskolák igazgatóit, tanárait, akik az ifjúsággal együttéreznek, s akik érzik és tudják, hogy az ifjúság- és magyarágnevelés mennyire kell különösen ma. Az előadó az egész magyarság neve­lésének szükségességéről ,történelmé­ről kezdte előadását. Miért kell azt tudni — kérdezte, — amit eleink csak sejtettek a magyarság neveléséről, meg hogy mi az a magyarság. Ezer esztendeig feladatunkat teljesí­tettük érzelmi síkban. Meg kell értel­mi síkon is építeni. Feladatainkat itt a Duna-medencéjében tudatosítani kell.— Pontosan tudni kell, mit jelent magyar­nak lenni. A szentistváni Magyarorszá­got értelmi síkon kell megteremteni. Ezután arról beszélt az előadó, hogy hogyan nevelődött a magyarság. Mire nevelődött? Nem elég 1000 évre visz- szamenni, 4000 év távlatából nézzük, amikor még a magyarság Ázsia szte- péin élt. A legjobban hasonlít ma erre a vidékre a Hortobágy. Nézzük, a Hortobágyon mire nevelődött a ma­gyarság? Az életéből mond ezután pél­dát a profeszor, amikor is két horto­bágyi gyereket vitt fel Pestre. S ami­kor az utcákon mentek, elkezdtek ríni, mert elveszítették előlük a végtelen horizontot. A Hortobáyon az ottani pásztort a határtalanság veszi körül. Nem igényes. Neki nem kell stopper­óra. Ő itt az időtlen időben él, ahogy őseink Ázsia szteppéin. Vagy a Balaton relatíve is határta­lan. Hulámzik, pedig nem is fuj a szél. Itt olyan okozatot látunk, aminek nem látjuk az okát. Pedig aránylagos a ha­tártalanság. A mi őseink élete is határtalan, időt­len és megfoghatatlan. Ezeket tartják magyarnak. Vannak bevándorlók, akik­nek nem Ond volt az ősük. Pedig ilyen «nagy magyart is ismerek — mondotta. Apja szerb, anyja tót. Petrovics István és Hruz Mária gyermekük ,ezt a fiút tartom magyarnak. A költészete is ha­tártalan, időtlen és megfoghatatlan. — Mert magyarnak lenni annyit tesz, mint elfogadni a magyar divatot, igazod­ni utána. Egyszerre csak megváltozik, lelkének alappillérévé válik a magyarság, Tehát tudatosul a magyarság, akinek a lelké­ben a határtalan, a megfoghatatlan időt­len van. Nézzük, mivé vált a határtalanság képzete a magyarban a mohácsi vészig. Először is az a darab föld, mely a mi hazánk, erre igényt tartott a latin, hisz régen Pannónia és Dácia volt ha­zánk. Akkor a Latin nyelv volt az édes apa nyelvünk, anyanyelvűnk a magyar. A szentistváni korona első része hir­deti a latinitást, a nyugati kultúrát. Nekünk mindig nyugatra kell men­ni, a nyugati kultúráért, mert ak­kor eleven a mi magyarságunk, ha mi hozzuk be, s mi dolgozzuk át, mint a méh a virágport mézzé, tehát nekünk alkalmassá. A koronánk másik része, — melyet Dukasz görög császártól kaptunk, éppen úgy kötelez a munkára. Kötelez arra, hogy kelet misszionáriusai is le­gyünk. Ka ezt teljesítettük volna, más napokat látnánk. Az időtlen időt veszi vizsgálaa tár­gyává. Csak dinamikus lehet itt a ma­gyar. Mnden percünkrt meg kellett küz- denünk. Mi a megfoghatatlan? Itt élni na­gyon nehéz. Ezt úgy fogalmazta meg rólunk a külföld: katonanemzet a ma­gyar. Élete állandó életveszély. Küz­deni és harcolni kell. Nézzük, mire nevelődött a magyar­ság a határtalan képzetében a mohácsi vész után. Ahogy lehet határtalan nagy — éppúgy lehet határtalan kicsi. Egy­szerre nemcsak peres, hanem még vi(ás is lesz a magyar föld, a magyar élet. Imaginárius térben él, mert nincs ra­cionalizmus. Ahogy írja a költő: Bujt az üldözött s felé kard nyúlt barlangjában, Jó bort akar ? keresse fel sürgősen szertenézett, s nem leié honját a ha­zában. A magyar lovagias gavallér nem­zet lett, mert megtanította az élete. Mivé lett az időtlen időben? Nagyon sok cselekvés és sok szenvedés lett a magyar élete. Dolgozik aratáskor látás­tól vakulásig. Rövid idő alatt egy év­századot éltünk át- Azonban jött a passzivium a végtelen nagy szenvedé­sek idején. Megérlelődtünk arra, hogy tudunk szenvedni. Megtanultuk a históriából hogy végtelen nagy szenvedést is eltű­rünk. S milyen jó, hogy ehhez meg­edződtünk. A török időből származó közmondás keletkezését próbálta megmagyarázni az előadó. A közmondás így hangzik : Eáttam én már karón varjút, ettem is belőle. A megfoghatatlan pedig, hogy nem tudtunk az ellenség prédája lenni. Ennek nem tudjuk magyarázatát adni, ez a megfoghatalan. Ez képesített min­ket arra, hogy szerényen megtanultunk élni. A háború utáni dolgokról beszél ez­után, amikor is ezzel kapcsolatban a határtalan, a megfoghatatlan és időtlen időről beszélt. Uj jelszavak születtek meg: Keresz­tyén, keresztény Magyarország. Nemze­ti Magyarország. A nemzeti azt jelen­ti, hogy tudatosul a határtalan. keresztyénségben nincs határtalan, hanem végtelen, nincs időtlen, hanem örökkévalóság, incs megfoghatatlan, — csuda van. Ahhoz, hogy magyarságunk jövő 100 évet töltsön e helyen, ahhoz az kell, hogy egészen Krisztushoz for­duljunk. Az írás szerint annyi Krisztushoz UMMeaunmuuvuiBMMiMHnaMMMBM Bámulatos gyort-szépltűszer a VITAC1T ARCPAROLÄS (jre iífdi pép). Valóságos áldás mitesszerek, tágpórinok, pat- tanashajlam, szeplők, májfoltok és kifényesedés ellen. Az arc­bőrnek percek alatt hamvasságot rugalmasságot, fiatalos üde- sécet kölcsönöz. És milyen élvezet a kezelés! Hfc inként egyszer — a rajzos utasítás szerint — felkenjükésnéhány percmulva lemossuk: rögtön Ii1)uk a hatást. Egy készlet hóaapokra elég é3 ára csak P 11 19. N.iregyházáD kapható: KÖZPONTI DR06ÉKK, Zrínyi lltna a, 7. fordult emberekre van szükség, ameny- nyi sóra, kovászra világosságra van szüksége. Nekünk Istenhez fordult magyar em­berekre van szükségünk. Az ifjúság örömteli napja nagyon sokszor ízetlen, termékenytelen, rot­hadni készlő élet. Tehát sóra van szük­ség. A tudatosításhoz világosság kell. Ha lélekben ez a folyamat végbe­ment, akkor a megfoghatatlan, határ­talan ,időtlen helyett végtelenség, örök­kévalóság és csoda lesz. íme 4000 év históriája. Aki magában lelkesedést érez, eszkö­zévé vált azoknak, akik újabb ezerévért harcolnak. Aki érzi a vágyat, az tudatosan el­mondhatja: Immár tudatosan felajánlom maga­mat az Isten szolgálatára, hogy elépíthessük véle a másik ezeresz­tendőt. Az igazán lélekbő fakadó előadást szűnni nem akaró tapsvihar követte. — Hisszük, hogy akik ott voltunk ezen az előadáson, tudatosan fogunk nagy mun­kánkhoz, az országépítéshez. Török Dezső apátkanonok mond ünnepi beszédet a szabolcsi vitézek Miklós-napi diszértekezletén Kertész Antal bornagykereskedő, minta pincészetét DEBRECENI UTCA 2 sz. alatt. Telefon: 24—90. Nyíregyházán évről-évre lelkierősö­dés, hit és bizakodás forrása Szabolcs- vármegye Vitézi Székének Miklós-napi díszértekezlete, amelynek impozáns ma­gyar keretében országgyarapító Kor­mányzó Urunk előtt hódolnak a hűsé­ges szivek. Az idei Miklós-napi díszértekezlet az eddigieknél is jelentősebb, mert azokat az eszményeket, amelyek­nek győzelme érdekében a Vitézi Ren­det alapította a kormányzói bölcsesség, újra veszélyezteti a keresztény kultúra megsemmisítésére, minden európai nem­zet önállóságának eltiprására fanatikus dühhel törekvő bolsevizmus, és előké­szítője az a baloldali mozgolódás, amely­nek az egész országban mutatkoz­nak jelei, szándékai. A keresztény nemzeti alapon álló Vitézi Rend ünnepén öszefognak a szegedi zászlóbontással győzelemre vitt ideá­lok követői és megújítják fogadalmukat a fajvédő keresztény nemzeti eszme diadalra vitelére. Hétfőn, december 6-án, délelőtt 11 órakor a vármegyeháza dísztermében lesz a vitézi díszértekezlet, amelyen Török Dezső apát-kanonok, főespe­res, plébános mond ünnepi beszé­det. A díszértekezletet vitéz Hunfalvy Artúr székkapitány nyitja meg, A Rákóczi-gyalogezred a Hiszekegyet és a Himnuszt játssza s egy hazafias indulót ad elő Ziener József alhad­nagy vezetésével. Vitéz Csaba József várományos al­kalmi költeményt szaval. Az egyesüle­tek zászlóikkal, jelennek meg a vitézi díszértekezleten s a zászlók sora les* a háttér, az előadói emelvényen, amint e zászlók által hirdetett nemzeti gon­dolat az alapmotívuma a vitézek Mik­lós-napi hódolásának. — ILLETMÉNYJEGYZÉK az alkalma­zottak kereseti adójához, legújabb ran« delel szerint nyomtatvány elkészilt és kapható JÓBA-papírűzletben. Ma már mindenki tudja, hogy a legízletesebbeo is legjobban Vesszzös Étteremben ■mUUUUUMMIHRiUlMI nUMUMMMMMMMBI étkezhet. Kitűnő s olcsó menürendszer

Next

/
Thumbnails
Contents