Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-30 / 271. szám
♦ A károsult még nem is tudta,- hogy meglopták, a tetfjsak már a rendért íogdábae üllek Kulcsár Rozália 23 éves, foglalkozás nélküli leány és barátnője, Kiás Lajos- né 28 éves, nyíregyházi bejárónő vasárnap megismerkedtek egy idősebb íparosmesterrel, akivel vendéglőkben ittak és mulattak. Záróra után az erősen illuminált állapéban lévő ' (férfit a lakásukra hívták, majd éjjel egy órakor, amikor a sok ital hatása alatt elaludt, ellopták a pénztárcáját, melyben 450 pengő készpénz volt. A lopás után Kulcsár Rozália és társa, Kiss Lajosné a kirabolt férfit sorsára hagyva, megszöktek a lakásból, az őrszemes rendőr azonban a két nőt igazoltatta és előállította a kapitányságra, ahol őrizetbe vették őket. Motozás alkalmával megtalálták náluk az ellopott 450 pengőt. Kulcsár Rozália és Kiss Lajosné i kihallgatásuk során beismerték, hogy a pénzt egy általuk ismeretlen férfitől lopták el. így (orient, hogy a károsult még nem is tudta, hogy meglopták, a tettesek már a rendőri fogda lakói voltak. A késői reggeli órákban aztán megjelent a károsult is a rendőrségen és megtette a feljelentését. Tekintettel arra, hogy a két nő a lopást az elsötétí- tési - idő alatt - követte el, valószínűleg statáriáiis bíróság elé kerülnek. izaboiusfármegsrében már Uz polgárt Iskola vasi Hetveaőiéves polgári iskolai jubileum í Hetvenöt esztendő, három kerek emberöltő, írhatná a koszorús költő.. Ennél a határkőnél áll ma a magyar polgári iskola. Körülöttünk száguldanak a gépmadarak, gázolnak a harckocsik, — tombol az élet és halál harcának vihara és mégis meg kell állnunk egy-egy olyan mesgyés fordulónál, mint amilyen a mi polgári iskolánk háromnegyedszázados jubileum^. A nemzet figyelmet szentel ennek az iskolanemnek, hiszen kultúránk jelenének legfőbb nemzetőre, dr. Szinnyei- Merse Jenő kultuszminiszter mondta Székesfehérváron ez év október 26-án: „A polgári iskola a legfontosabb iskolatípus, mert ez ad lehetőséget a kisembereknek a felemelkedésre“ Azt pedig mindig hirdetjük, hogy középosztályunkat, polgári rétegünket a nemzeti zamatú népi elemekből kell felfrissítenünk. Ennek a nemzetépítő munkának egyik legfontosabb bázisa a polgári iskola. Ezért írnak a polgári iskoláról ma a jubileum idején a fővárosi lapok is nem hasábokra, hanem egész lapoldalakra terjedő, az iskola nemzetértékét méltató cikkeket. Illő, hogy mi is megemlékezzünk róla. Hiszen Szabolcsban jó harminc évvel ezelőtt mindössze két polgári iskola működött, ezek is a megye székhelyén, ma ezeknek a kultúrlángoknak száma pedig már 10 a megye területén. Az ünnepi idő alkalmából vessünk egy pillantást az iskolatípus alakulására, fejlődésére, kultúrharcaira és további célkitűzéseire. A Húsvéti cikk és Königgrätz után született meg a .hatvanhetes kiegyezés, amely evolúció volt a nemzet történetében. Az ilyen történeti fejlődéssel mindig együtt jár a kultúrpolitikai forradalom is, amely az oktatási intézményeket a történelmi fejlődéssel összhangba igyekszik hozni. A népünkből hiányzó műveltségi állapotnak az ekkor történt felismerése szülte az 1868. évi XXXVIII. t.-c.-et, a népoktatási törvényt. Csengery Antal éles kultúrszeme ekkor látta meg, hogy az elemi iskola és a középiskola tudásterülete között parlagon hever egy értékes kultúrsáv. Ö látta, hogy a nemzet értékzöme a népet a felsőbb osztályokkal összekötő államalkotó elem nem elégedhet meg a népiskola nyújtotta kultúrával, de nincsen szüksége a középiskolában előadott klasszikus nyelvekre sem. E polgárias és polgárosító társadalmi réteg számára születik meg a hatosztályú polgári fiúiskola és a négyosztályú polgári leányiskola. Ez az iskolatípus a levegőben lebegett a népiskola és a középiskola között. Művelődésanyagánál fogva közelebb állott a középiskolához, de sebtéimrm Hungária Fim «KÜnhAsv Nov. 30. Ksdd. . Ma utoljára Remek kaioua vígjáték oránla Fllmaistai*á*s« No?. 30 Kedd Ma u!c!jára látható A jókedv és kacagás filmje Egéaz Nyíregyháza erríl beszél. Utolsó alkalom, hogy ön is két órán át derüljön. Jón Jön Báléczi nótája Előadások kezdje V»4 7s6. 7*8 Vasárnap 7*2, 7*4, 7*6, 8/*8 óra Kezdési idők Vasár* és ünnep* nap 3, 5, 7, Jóízű és gerinces vígjáték zamatos és szalonképesre csiszolt kaszárnya tréfákkalFőszereplők : Pelsőczy, Szilaesy, stb. a polgári iskola fölé emelt ipari szakiskolák, a mai ipari középiskolák elődei. E virágzó ipari szakiskolák különváltak iskolatípusunktól. Ez az iskolanem kulben népiskolai intézménynek ;■ minősítették. Azt gondolták, hogyQ a kiváló népiskolai tanítók közül az irodalmi munkásságuk és önképzésük révén jelentkezőkből külön képesítő vizsgálat alapján fogják kiválasztani az iskolatípus oktatógárdáját. így van ez a külföldön igen sok helyen ma is. Nálunk e vizsgáztató bizottságot 1870-ben megszervezték és 1873-ban meg is szüntették. Ebben az évben a- budai Pedagógium- ban a férfiak részére .későbben Pesten az Erzsébet Nőiskolában a nők számára külön polgárÁ iskolai tanárképzést szerveztek meg. Ezek eleinte ké;\ — majd három évfolyamúak voltak. Belőlük fejlődött ki hosszú kultúr- küzdelmek után a ma Szegeden az egyetemmel koopertáltan működő négyéves polgári iskolai tanárképző főiskola. Miután röviden vázoltuk a polgári iskolai tanárképzés küzdelemmel telt, de folyton felfelé ívelő állomásait, vizsgáljuk meg a polgári iskola kultúrharcait és azok eredményeit. A hetvenes évek a kezdet nehézségeinek a legyűrésének a fegyében, teltek el. A múlt század nyolcvanas éveiben a Pedagógium falai között a gyakorló polgári iskola mellett remek ipari műhelyek vannak, amelyekben valóságos műipari tevékenység folyik. E serény munka eredményeként születnek meg túrharcainak első nagyobb kudarcállomása. A polgári iskola alkotott valamit, amit utána letéptek a testéről. Jelen század harmincas éveinek elején hazánkban 38 felső kereskedelmi iskola működött. Ezeknek az utódai a mai kereskedelmi középiskolák. Az említett 38 munkás szakiskola közül 25 a polgári iskolában tiszteli megalapítóját. Mi történt? Bécs a polgári iskolával kopcsolatos kereskedelmi iskola végzett növendékeitől megtagadta az egyévi önkéntességi jogot■ Becsben ekkor olyan középfokú kereskedelmi iskola él, amelynek neve Handelsakademie. Ebbe az intézetbe a közép- és polgári iskola negyedik osztályú bizonyítványával vették fel a tanulókat. A hazánkban végzett tanulók nem lehettek egyévi önkéntesek, az ugyanolyan értékű, de nem ugyanolyan nevű kereskedelmi iskolát végzett bécsi ifjak igen. Ez persze hajmeresztő igazságtalanság volt. Ezen úgy segítettek, hogy bécsi parancsra letépték a polgári iskola testéről a kereskedelmi iskolát anélkül, hogy művelődésanyagán egy fikarcnyit is változtattak volna. Hogy az „Akademie“ szó miatt az osztrák metropolis további akadályokat ne gördítsen, a mi kereskedelmi iskoláink a „felső“ jelzőt kapták holott alsó nin-