Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-29 / 270. szám

4. oldal. .JSThRTTDÉR _ 5Zabolcsi hi^LAP (Trianon 24.) 1943 november 29. Menekülő " Ukrajnában (M kir. 2. honvéd haditudósító század. Szabó Sándor zászlós.) Ezerszámra vándorol nyugatra Ukrajna népe a bolsevista tömegmészárlások elöl Ukrajna-, október közepén. A vöröskövű, rázós és fárasztó orosz utakon végeláíhatatlanul hömpölyög nyugatra Ukrajna népe. Legkülönfélébb karavánok, tarka és rongyos csoportok hosszú sorai követik egymást: nagyobbrészt könnyű, nagy- kerekű panyefogaiokon, köhögősen ván- szorgó faszéngázmotoros teherkocsikon legtöbben azonban az orosz puszták út­jainak jellegzetes kétkerekű taligáin tolják maguk előtt sivár életük sebté­ben összeszedett rongyait. Szakállas, bozontoshajú öregek, asszonyok, karon- ülő, csecsszopó gyerekek, leányok, fér­fiak zilált sokasága özönlik keletről: mint egy elszabadult, rémült népván­dorlás. Mióta tudják, hogy a németek hát­rább veszik harcvonalukat s a Dnye­perre húzódnak, azóta a Dnyepertől ke­letre lévő területek népe menekül. Ukrajna menekül A katonai csapatmozdulatok végtelen gépkoscioszlopai elől az utak árkaiba húzódnak,-vagy az utak mellé lapult er­dők széleibe, de egy percre sem álla­nak meg, mintha valami rém elől fut­nának. A sovány, vézna lovak kehesen vonszolják a púposrarakott szekereket, a kerekek mélyre vágódnak a kőút mel­letti sárban, a férfiak, de még a nők is tolják és segítik a kordákat. Az asszo­nyok karjukon cipelik gyermekeiket, a jámitudók ott vonszolják fáradt tes­tüket a menetben, a kocsikon csak az öregek és a betegek ülnek. Csendben. Valami fájdalmasan mély és szomo­rú csendben: olyan ez a riadt menekü­lés, mint az őserdők sokszor ismétlő­dő tragédiája: hátul lángol a föld, ég­nek a fák, tűz és füst minden, és mö­göttük terpeszkedik a vörös felleg, — ezernyi veszedelmével. Véres szurony­erdők, a G. P. U. börtönök és bitófák, tarkólövések meg éhínség és az ólom­bányák emberfeletti kínszenvedései. A vézna, beteges arcokon, a lázasan és bambán bámuló szemeken, de a legki­sebb karonülő éhes sírásán is ott a ret­tenetes félelem, amelyet a moszkvai vö­rös hóhérok visszatérése szakasztott fel Ukrajna népében. Elég volt nekik a bolsevizmusból. A Dnyeperen túlról indultak el és ahogy hajtotta őket a háború tomboló szele, úgy jöttek. Népes városok, köz­ségek és faluk szedték fel holmijaikat és vágtak neki nyugatnak, ahol a békés és nyugodt életet remélik. Hetek óta tiporják az utakat, átvágtak a Dnyepe­ren is, és mint a tatár hordák közele­désének hírére, úgy riasztották fel út­jukban a népet: és nem maradt ott sen­ki. Otthagyták az amerikásízű Charko- v°t, de még a dnyeperparti fővárost, az „Arany Kievet“ is, a Rom-utae kiürült, a kupolás templomokból megint kiköl­tözött a hit, ottmaradt a romjaiban is szép Gomel. Szmolenszk, ahogy egyik német haditudósító írta, cfak földrajzi Idei termésű seprüsen megbízóim részére a legmagasabb napiárban, minden mennyi?égben vásárolok, Hívásra Termelőhöz megyek, Laczkovszky András Nyíregyház*» Vay Ádám utca 11. Telefon 29—08 pont maradt a végtelen orosz pusztá­kon. Menekülnek a városok. Menekül a falu, a legutolsó rongyos muzsik-falu is Mögöttük tombol a harc. Amit meg­hagyott a háború eddig, azt elpusztítja a bolsevista düh. Mert rettenetes a muzsikok bűne: — mertek élni ezek a szerencsétlen embe­rek, el merték fogadni a győztes meg­szállók kenyerét és azután azzal a lus­ta, fáradt orosz tempóval dolgoztak is valamit. Ezt Moszkva nem bocsátja meg nekik, hanem rettenetesen meg­bosszulja. Tudja ez| az ukrán nép. És elindult — nyugatnak. Nem tudja hova, nem tudja miért, nem kiváncsi rá, nem is kérdi, talán nem is akarja tudni, csak mehessen valahova, ahol élhet és ahova nem ér el már Moszkva keze. És nyikorognak a kétkerekű taligák kerekei, a fogatok majdnem összelapul­nak a terhük alatt, a lerongyolódott emberek éhezve, fázva piszkosan gyúr­ják a kilométereket. Senki sem néz vissza. Valamelyik úton, ott a mocsárvidé­ken találkoztak egy ilyen karavánnal. Többszázan is lehettek, napok óta jöt­tek már a Dnyeper és a Dnyeszna há­romszögből. Csípősen fuj a szél, az októberi égen fekete felhőket sodorj Nem mindennapi családi háború zaj­lott le a Rozsrét-szőlő 19 szám alatti házban. Egy nyíregyházi Máv. fűtőházi munkás összeveszett anyósával és „kö­zelharc“ keletkezett köztük, melynek következtében az anyós kórházba ke­rült. Kovács Mihály nyíregyházi, Nádor- utca 74 szám alatti lakosnak többízben nézteltérése támadt az anyósával, mert a családi vagyonrészt amit házasságkö- tse előtt megígértek neki, nem adták meg. Az elmúlt héten a korareggeli órák­ban munkából érkezett haza Kovács Mihály. Felesége és anyósa ekkor már az udvaron dolgoztak. Kovács az anyó­sa ágyába feküdt le, azonban délelőtt 10 órakor a felesége már költögetni A Magyar Eero Szövetség a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támoga­tásával a jövő évben is folytatja ahad- erönkívüli repülőgépvezető és szerelő­előképzést. A jelentkezéssel kapcsolat­ban hivatalosan közli a köveikezőket: 1. Hade rönkívül i repülő előképzésre a tartalékos tiszti és legénységi állo­mányba jelentkezhetnek tiszta keresz­tény származású, magyar állampolgár­ságú ifjak s 17 és 20 év között. A tar­talékos tiszti állományba való bejutás­hoz középiskolai érettségi bizonyítvány a legénységi állományhoz pedig négy középiskola, kivételes esetben nyolc elemi iskola elvégzése szükséges. 2. A szerelő előképzésre tiszta ke­resztény származású, magyar állampol­gárságú ifjak jelentkezhetnek legalább négy elemi iskolával 16 éves kortól a fák már sárgultak és a nedves leve­gő is nehezebb és fullasztóbb lett. Ott állt a karaván az árokpartokon. Dideregve, rongyos öltözetekben, sokan mezítláb és éhezve. Egynéhány asszony rozsdánk mellett kuporgott és néhány sovány burgonyát sütöttek, volt közöt­tük egy pópa is, fehér csuháját szür­kére koptatták az évek és a szakálla rő[en feküdt a mellén. — Pán, kenyeret, pán! Ez az ukrán mondat — amit a legki­sebb faluban is tudnak már —, ha meg­látják a magyar honvédeket, itt sem hiányzott. Azután a nekik adott kenyér­re úgy csaptak le, mint a vércsék, — nemcsak a suhancok, de idősebb nők is. Rettenetes volt látni a nyomorultak csoportját. — De inkább ezt, mint a bolseviz- must! Egyik férfi mondta ezt németül és úgy ejtve a szavakat, lassan és megfon­toltan, hogy éreztük; ezek inkább el­pusztulnak itt a köves és végtelen uta­kon, minthogy mégegyszer magukra ve­gyék a bolsevizmus iszonyatos jármát. Most mutatkozott meg a maga elké­pesztő valóságában a bolsevizmustól való páni félelem. Kiült mindenki arcá­ra, de nem is tagadták. Csernigov sor­sát már valamennyien hallották. Gyor­san jutott el hozzájuk a hír. A beözön­lött bolsevista csapatok a város főte­rére hajtották egybe a városba szo­rult lakosságot, és néhány volt G. P. U. ügynök kivételével valamennyit kivé­gezték. Ez elől menekül Ukrajna. kezdte, hogy menjen ismét munkába. Kovács Mihály nagyon fáradt volt, alig három órája feküdt le s az éjjeli szol­gálat kimerítette, nem akart az ágyból felkenli. Ekkor lépett közbe az anyós, Palicz Mária, aki erélyesen szólította fel Kovácsot, hogy hagyja el az ágyát. Szó-szót követett, Palicz Mária egy sörösüveggel a kezében nekitámadt Ko­vácsnak, aki az ágy előtt levő székkel védekezett. A harc rövid volt, — az anyóst Kovács Mihály egy jólirányzott székütéssel leterítette. A 68 éves asz- szony karja eltört, kórházba szállítot­ták, ahol oz orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy sérülései 20 napon túl gyógyulnak. Kovács Mihály ellen sú­lyos testisértés miatt büntető eljárás indult. 20 évig. Az érdeklődő ifjúság részletes felvé­teli tájékoztatót a Magyar Aeró Szö­vetségnél (Budapest, V. került, Vigadó utca 2 szám), a m. kir. honvéd kiegé­szítő parancsnokságoknál, a katonai re­pülőterek parancsnokságainál, valamint a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap kiképző kereteinek repülőtérparancsno­kainál kaphat. véd repülőakadémiára törekvő ifjúság (az akadémia a honvédség hivatásos re­pülőtisztjeit neveli és képezi ki) a Magyar Aero Szövetségnél ne érdek­lődjék az akadémiára való felvétel iránt, mert a felvételre vonatkozó pá­lyázató feltételek a jövő év első ne­gyedében jelennek majd meg a hivatalos lapban. Dolcgházra iteltek egy tóival! Szabó Istvánné nyíregyházi lakos, megrögzött alkoholista, akit lopásért már többször elítélt a törvényszék. Az elmúlt héten ismét a vádlottak padjára került a részeges aszony, aki sírva ígér­te a bíróság előtt, hogy meg fog javul­ni. — Szabó Istvánnét sorozatosan el­követett lopásokkal vádolta meg a nyír­egyházi kir. ügyészség. A vádlott asz- szony a bűncselekményeket nem is ta­gadta, a törvényszék három évi dolog­házra ítélte. Súlyosbító körülménynek számított, hogy többször volt már ha­sonló bűncselekményekért elítélve. KÖNYVISMERTETÉS Táikányí Jenő: A hatalom őrültjei A kétezer év előtti idők deka­dens világa elevenedik meg előt­tünk. Amit az egykorú írók: Taci­tus, Suetonius, Juvenalis. Dio Cas­sius és Petramus Arbiter kegyet­len igazmondással az utókorra hagytak, vagy e korszak késői ku­tatói (Mommsein, Ferreno, Fried­länder, stb.) feldolgoztak, éhből az író mozgamas, korhű római életet varázsol. — Élénk színekkel kelti életre a kor legmarkánsabb egyé­niségét: Livia any a császárnét, e nagyi udású, bölcs, de betegesein hiú, kegyetlen nőt, a kor politiká­jának hátsó mozgatóját. Első férjét, a pontifex Claudiust megmérgezte'ti, mert, mint a csá­szár jóbarátja, nem szövétkez k vele Augustus elpusztítására. Fér­je holttestén keresztül eljut a trónig, a császár feleségül veszi. Augustus azonban egész életén át közönyös marad megcsodált szép­ségű felesége iránit. Líviát ez nem érdekli s a palo­tában, valamint az összeesküvők rejtekhelyeim agil Iái fia, Tiberius érdekében. Gyakori vendég a mé- regkeverők tanyáján. Férje Tiba- riust gyűlöletében Rhodos szige­tére száműzi, de Livia minden áron Rómába akarja visszahozni fiát, hogy részére az annyira áhí­tott trónt megszerezhesse. Minden bűn kevés neki, a császár leányát — saját, menyét — száműzetésbe .küldeti. Hét évig tartó könyörtelen harc után érvényesül az anyacsá­szárné akarata, Tiberius visszajö- net. — Tiberius lesz az imperator, de hálátlan marad anyja iránt, aki tömegeket küld sírba a császárrá avatás bildog pillanatában. Itt kö­vetkezik a történelem e hírhedt cinikusának, a fenevaddá vedlett Tiberiusnak capribeli féktelen éle­te, melynek egyetlen célja az érzé­kek maradéktalan, kielégítése. A M. kir. „vitéz Horthy István“ hon Változatos kitűnő, házias éÍ8l^k a legfinomabb menük (2*90 P) kiskorona Étteremben Minden szombaton hurka-kolbász vacsorák! Anyősháboru a Rozsrét* szőüőben Székkel és üveggel harcoltak, amíg az anyós harcképtelenné nem lett Tájékoztató a haüerónkívült repülő- és szerelő előképzés felvételi feltételeiről

Next

/
Thumbnails
Contents