Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-19 / 262. szám
2. oldal. (Trianon 24.) 1943 november 19 Hajiesíését, dauerjai frizuráját leggyorsabban bben kéarfuk Cwll ‘fAllH. gi .H TU gk ,1 KITŰNŐ MUNKAERŐK V« vAMCwIlllCU Bessenyei-iér 7. Telefon 29—92Kállay Miklós bárom követelménye Reményi-Schneller pénzügyminiszter báróm héttel lezelőtt, be- nyujtóttá a jövő évi költségvetést. Az eddog eltelt idő alatt a képviselőház arra rendelt bizottságai tárcáról-tárcára véve letárgyalták a javaslatot, s az elmúlt pénteken sor kerülhetett annak plenáris megvitatására is. A vitának igen érdekes jelentőséget adott az a körülmény, hogy elsőnek a miniszterelnökségi tárca került megvitatás alá, amikor a miniszterelnök felszólalása mintegy nyitányként irányt mutatott a parlamenti munka számára. Kállay Miklós miniszterelnök mostanában többször szólalt fel az ország nyilvánossága előtt s igya közvélemény tájékoztatást nyert- politikai álláspontjáról,mégis ez a legutóbbi parlamenti felszólalása rendkívüli politilkaiértiékkel bír- mert ebben a felelős, államférfiút kötelező alapos megfontoltsággal olyan őszintén szólott a legkényesebb belső és külső politikai kérdésekhez, de éppúgy a katonai témákhoz és közgazdasági és szociális jelentőségű aktualitásokhoz is, hogy ezek után a közvélemény tisztán láthatja a mai generáció sorskérdéseit. „Nem mozdulok semerre az egyedül biztos, becsületes sziklaalapról, a kizárólagos magyar gondolat, cél és jövő vonaláról“ — mondotta Kállay Miklós miniszterelnök. És, hogy ezen a vonalon megmaradhassunk, három fontos követelményt szegezett a nemzet szeme elé. Az egyik ez: fel kell ismernünk, hogy hovatovább az Európában megütköző három világhatalom gyújtópontjába kerülhetünk. A német, az orosz és az angolszász világ katonai ereje körülöttünk vonult fel s a nagy harc minden oldalról közeledik hozzánk Idegháború van azok számára is, akik nem vesznek részt abban fegyvert kézben tartva. — Éppen ezért óva intette Kállay Mikes a nemzet közvéleményét attól, hogy idegen befolyás bontsa meg egységünket, mert a megbontott nemzet tisztánlátása elhomályosodik s az idegen befolyás visszavonásokat támaszthat. Második megállapítása volt Kállay Miklósnak az a követelmény, hogy katonai felkészültségünket minden rendelkezésünkre álló erő bevezetésével a legmagasabbra kell fokoznunk. Kö ti élességünk, hogy mindent erre a célra áldozzunk és előteremtsünk minden szükségletet, amit a katonai f elkészültség megkíván. Kállay Miklós miniszterelnök felszólalásának itt következett e legnagyobb jelentőségű, bizonyára a jövő időkre messze kiható fontosságú megállapítása: „Kijelentem, hogy semminemű támadó gondolattal nem foglalkozom, de határainkat — és ezt vegye tudomásu mindenki — meg fogjuk védem, ettől nem tágítunk — ez nem képezheti politikai mérlegelés tárgyát. Ez nemzeti kötelesség, ez a nemzeti lenni vagy nem lenni parancsa“. — Érthető, hogy ez a kijelentés elhangzása után olyan helyeslő tapüvihar zúgott fel a képviselőház minden oldalán, amely ha valamikor kifejezte a magyar nemzet osztatlan és egységes megnyilatkozását, ez a taps azt jelentette. A mi katonai felkészültségünk korántsem provokáló hősködés. Oktalanság volna és egyben köny- nyelműség, ha erőnkkel nem a legmessizebbmetnőkig takarék oskodnánk, de együtt kiáltjuk a miniszterelnökkel, hogy gyáva, hitvány, hazaáruló az, aki határainkat, országunkat és szabadságunkat nem védelmezi, mert sehkise gondoljon arra, hogy ezt a feladatot helyettünk bárki is elvégzi. Hogy a magyar nemzet sorsáról való döntés kedvező lehessen, ahhoz Kállay Miklós harmadiknak a következő követelményt támasztotta: fenn kell tartanunk saját belső rendünket és azt minden körülmények között biztosítsuk. A két megelőző miniszterelnöki kívánalom oyan természetű, amiben, mint katonailag, mint politikailag alig lehet beleszólásunk. De ha valami kevés rész adatik is számunkra semmivé válik a magyar sors, a magyar lét nélkülünk dől el, ha a harmadik fegyvert a belső rend biztosítását kiadjuk kezünkből. Pedig a magyar nemzetnek a A hentesek' és hnsiparosnk szakoszt&iya közli a naegpftlSapitott biis&rakat Á megállapított áraknál senki nem kérhet és nem fizethet többet Az uóbbi hetekben több hentesüzletben előfordult, hogy a hatóság által megállapított húsáraknál jóval többet kértek. Éppen ezért a nyíregyházi Hentesek és Húsiparosok Szakosztálya ezúton is közli a hatósági húsárakat és kéri a közönséget, hogy ennél magasabb árat sehol se fizessen. Ha valamelyik hentes, vagy mészáros magasabb árat számítana, figyelmeztetni kell, hogy nem tévedett-e az árszámításnál, ha ennek ellenére ás többet kérnek a húsért, — árdrágításért kell feljelenteni. A Hentesek és Húsiparosok által közölt hivatalos húsárak a következők: Marhahús kilogramonként 5.10 P Sertéshús kilogramohként 5.— P Zsirszalonna kiír gramonk 4.20 P Borjúhús kilogramonként 5.40 P Birka (juh) hús kg.-ként 3.70 P Füstölt és paprikás szalonna kilogramonként 5.60 P á Kormányzó Or Óíóméllósága által alapított örökös lótenyésztési vándordíj it ünnepi ülésen adta ái Dessewlfy Aurél gróf Békéscsabán A Kormányzó úr Őfőméltósága 1941. évben rendkívül érdekes örökös lótenyésztési vándordijat alapított a Tiszántúl kis lótenyésztőinek jutalmazására és ennek odaítélését a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnökségére bízta- A vándordijat az 1943. évre vitéz Homoki Lajos füzesgyarmati kisió tenyésztőnek ítélte oda a KamaVásároljon textilárukat, úri, női és mhdennetnü rővíi Bottá Eleknél textilárukat, úri, női divatcikkeket babikelengvéket és mi ídennemü rövidárukat VAY ÁDÁM UTC\ 2 SZ. TAK kRÉKATJARÖ kibontakozáskor politikai, katonai, gazdasági és társadalmi, sőt lelki- erő tekintetében is sértetlenül kell állama. A zűrzavaros problémák között, hogy érvényesíteni tudja a maga szavát és akaratát. A magyar nemzet legszélesebb rétegeiben mély hatást keltettek Kállay Miklós szavai, s bizonyára nem akad senki, aki a magyar nemzet jövő sorsáért küzd, hogy lelkében 'elszántságban és a cél tiszta látásával meg ne erősödött volna, amikor sorsunkat ily érthetően, tisztán ’kivetítve láttuk a magyar politika horizontjára. ra elnöksége. Az átadás a mai időkhöz mért szerény keretek között, de azért tartalmilag mégis értékes ülés keretében 'folyt le. A kitüntetettnek a vándorserleg a Békés vármegyei Mezög azd asági Bizottság ülésén adatott át, mely november hó 14-én folyt le Békéscsabán. Dr. Geist Gáspár vármegyei Filmszínház Telefon 25-24 legújabb filmje. A szenvedélyek filmje. Nov. 19 20 Pétúek-szomb \ ranvpáv Somlay Artur, s Sulyok Mária mezőgazdasági bizottsági elnök megnyitója után a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, grój Dessewjjy Aurél adta át a vándordíját elismerő és az időszerű gazdakérdésekre is kitérő beszéd kíséretében a kitüntetettnek. EtoaCUaoK Kti^ucie 7«4, 7aö, 7i8 óra. Reámutatott a Kamara elnöke arra is, hogy a vándordíj elnyerése a nyertest továbbra is elkötelezi* lótenyésztés fejlesztésének ‘előbbre vitelében. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület Székházának nagytermét zsúfolásig megtöltő gazdiközönség élénk tetszés mellett hallgatta meg ezután vitéz Szluha Ferenc m. kir. méneskari ezredes déli kerületi parancsnok értékes szakelőadását, amely a népies lótörzskönyvezésről nyújtott felvilágosítást a gazdáknak. Ezután a vármegyei mezőgazdasági ülés a rendes tárgysorozatot tárgyaltaié. Délerdéiybe költözik a román I. or massy ? A Székely Szó című marosvá- sárhetlyi lap Írja bukaresti hírforrásból, hogy Mihály román király és udvara elhagyja Bukarestet és Vajdahunyadra, a Hunyadi János által épített kastélyba akarja áttenni székhelyét. Megbízható hírek szerint a román király is Dél- Erdélybe költözik s egyelőre Brassóban, a Korona-szállóban rendezik be a különböző minisztériumokat, mindaddig, . míg a minisztériumok a városban állandó elhelyezést nyernek. — Született német tanítónő készít elő Nyíregyházán a német nyelvből. Azok a tanulók, akik valamilyen magánvizsgára német nyelvből is készülnek, alapos, pontos kiképzést nyelnek ebből a nyelvből született birodalmi némettől. Jelentkezni lehet felnőtteknek is, vagy azok nak, akik az iskolába, minit rnde* tanulók járnak, de németből gyengék, — Szarvas-utca 8 szám alatt. 2x
