Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-30 / 246. szám
(Trianon 24.) 1943 október 30. c, JWlRVIDEK „ 5 Z Abojlc s j. HÍRLAP 7. oíd*: Szőr me bundák és prémes nyíregyház a, ZRÍNYI ILON a UTCa 4 TELEFON: 27—15 Halottak napja . . * Furcsa gyermekkori emlékek árnyakén:}; nekem mindig a fátyoikák sejtel# mes remegését, a köd foszladozó sápadt függönyéi juttatja eszembe. Az Elköltözőitek napja . .. Ilyenkor olyan jó, ha van egy sír, ahoi lerohadjuk hálánkat ismert és ismeretlen őseink előtt, s ahol kis-sé el szomorodhat umk a •magunk sorsa felett. . , Ilyenkor ünneplőbe öltöznek a sírok ás óit lent az érzéketlen némaságban feskzik a porladozó tesf. Elmúlás illatát leheli a temető, de ott érezzük benne mélyen a végtelenség soha meg nem szakadó láncát is. De közel is érezzük magúnkat hozzá és hozzájuk a szokásos krizantémok merev hidegségében, az örökzöldek emlékező tartósságában a gyertya e’hamvadásában. Sokan elkeserednek a temetőben, rets tcgé? szomorúság hatja át szívüket. Rettegnek önmagukért.., Én nem félek, és itt sem félhetek a haláltól! Nem, mert jól tudom, hogy nincs kibúvó, nincs menekülés: nem kerülhetjük el Úgy gondolok reá, mint nagy Föltámadásra, az ismeretlenség 'Megfejtőjére, titkok Tudójára, legszebb órák láthatatlan Társára, s arra, alti el# vezet engem azokhoz, akiket szerettem, s* akik már megjártá_k az útját... Gyermekéveimbe szállók ilyenkor vissza is ott állóik egy kedves sírnál és godolatban elrepülök a mi temetőnkbe, a legszebb temetőbe! .. . Domboldalban van . . . Alatta csendben -gubbasz'. a város. A kerítés tövéből rálátunk a. fehérre meszelt templom tetejére, úgy érzem, figyelmeztetnek innen a néma sírok. — „Mi az élet felett állunk!" És itt nincsenek hivalkodó. művészi szobrok, síremlékek; itt kevesebb a }á# volság szegény és gazdag között. Itt ugyanolyan fáradságos, hegynek szaladó úton viszik fel az órckoporsót, mint a festett fenyőfát az utolsó állomásig . ., Es itt nem látunk pompás kertészeti csodákat. lit csend és béke meg egyszerűség van. A legtöbb sír;} befutja a rep# kény, s a fáradt kopjafák megbékülően hajolnak meg a súlya alatt. Csend szokott enni az én temetőmbe:?.' A csendes város nem zavarja néma őrzőit: a halottakat. Jó itt megpihenni az élőnek és jó lehet nyugodni a halottnak. Ott lehet iga* zán megpihenni o:}t fent a temető sarcában. a domboldalban a vadkörtefa ölelő ágai alatt ahol a sírokon mászkál a csiga, s szelíd kék virágok bújnak ki véletlen is a földből. Halottak napja az én temetőmben. — É^egek folytatója, megállók a megszán K.adt életek sírjánál és ősi pogány mozdulattal meggyujtem az áldozat gyertyáját, A temető elejére emlékezem vissza. Egy csupa virág sír áll ott. Mindenki j sírja az. Mindenki gondozza, rak reá ke- j gyeietvirágot. A város halottja, az itt el# í esett Valádi Imre tizedes —• meghatóan j fiatal magyar katona — nyughelye ez, j aki ..Hősi halált halt Erdélyért!" Akaratlanul is elfut gondolatom a ; messzi idegenben domborodó magyar sírok feé. Egyforma hantokra^ idegen földe} gazdagító magyar hősökre gondolok. És a gondolataim az 0 sírjukon helyei zik el az emlékezések virágait — és az én gyertyám lángja is ott ég az odagon- aclók hálatüzében. ... Ott ég szeretetem lángja egy nem tu? dem hol lévő sírhant fölött, ami nem is sejthetem, hol gyászolja a beléje teme- ;}eí:at életet és reményeket. A helyét nem is kereshetem meg a keményszívű földi abroszon — ott van valahol a mindent tudó folyó partjain; talán csak egy pici emelkedés mutatja, hogy egy éle;tel lett akkor kevesebb ... A temetőnk megnyugvás illatát hozza felém a novemberi szél. Benne érzem a halotak napjának komor gyászpompáját és nyugodtan, reménykedve tovább indulok az idevezető életű ton . .. Zilah. 1943. Kokas Berta. 4 isabaiSalaii törvényű j tervezete A m. kir. Szabadalmi Bíróság törvényelőkészítő egyik bizottsága az iparügyi miniszter megbízása alapján elkészítette a találmányi szabadalomról szóló töri vényt és használati mín}ák oltalmáról; szóló rendelettervezetet. E tervezet a bevált régi alapokra támaszkodva, közel féls.zázad tapasztalatait igyekszik a magyar iparjogvédelem e fontos ágazatainak korszerűsítése végett hasznosítani. A kereskedelmi és iparkamarák légi utóbbi együttes ülésükön foglalkoztak a törvénytervezettel és egyértelműen megállapították. hogy szabadalmi törvényünk gyökeres átdolgozása ipari köí reinknek általános óhaja. Szükségessé teszi a reformáló munkát az iparjogvédelem terén felmerült az a nemzetközi kívánság bogy az európai tették meg az előre kitervezet utat. A kíváncsiság lázában most már aziránt érdeklődtem, hogy névszerint kik is vet» tek részt a kirándul ásokon? — Az egykori feljegyzések szerint a kirándulók között vol} Szentpétery Zsig mond, a régi Nemzeti Színház alapító tagja. Réthy Mihály, a népszínmű alakok kedélyes megtestesítője, Megyeri Károly, a „legtöbb oldalú" komikus színész. A hőslelkű Egressy Gábor; Egressy Béni, — Gábor testvéröccs; —• a Szózat megzené- sítője. a Nemzeti Színház egykori kar- igazgatója, aki a. kirándulásokra magával vitte a ..Bandát"“ is. Ezeken a Iciráadu lásokon természetesen részt vettek, a színészek nagy barátai is. így Petőfi Sár, dór, Vörösmarty Mihály..., ők persze ugyancsak befizették a közös kirándulási alapba az egy#egy forint at. — Gondolatban szinte magam előtt látom a díszes, neves kiránduló társaságot és fülembe csendül Megyeri bandájának : édes-bús muzsikája. Csoda-e, ha kissé el- : merengve aziránt érdeklődöm, vájjon van-e valamilyen nevezetesebb emlékünk 1 ezekről a kirándulásokról? — Van bizony. — íeleu Pataki József ; — ilyen például az is, amikor a népes ki* , ránduló társaság egy alkalommal a Sváb : hegy szép fensíkján, egy régi bükkfa ár 1 nyékában telepedett le. Ott volt akkor a ] híres Schodelné is, a nagy drámai énekesnő. A társaság felkérte, hogy egy szép helyen énekeljen valami}. Schodelné eleget tett a kérésnek és a terebélyes fa alatt a Norma című operából énekelt egy : nagy áriát. A kirándulók között volt Vörösmarty Mihály is, aki a nem minden# naip esemény hatása alatt azon nyomban elnevezte a fát Normafának. Azóta i* ■ így hívta mindenki. Az egykori színész- j kirándulások népszerűségé1} igazolja, hogy I 1857-ben a Nemzei Színház megnyiásánai: j 20 éves fordulóját is kirándulás keretében ünnepelték. államok közös alapelveken nyugvó jogszabályokkal rendezhessék a többi országra is kiterjedő iparjogvédelmi jogai# kai. De nemcsak ezek az egységesítő törekvések }eszik szükségessé a szabályozást hanem az érdekeltségének szüksé# ge van egy olyan törvényalkotásra amellyel a feltalálók és ezzel az ipar érdekei is korszerű törvényekkel minden tekintetben megfelelő oltalma} élvezhessenek. Ezt követeli az életszínvonal emelése, de ezt követeli az ipari haladás is, amelynek életérdeke, hogy a }a# Iáimányok a termelésbe hatályosan bekapcsolhatók legyenek. A kereskedelmi és iparkamarák e nagyfontosságú kérdésben közös előterjesztésben kívánják ész# revételeiket megtenni. A Magyar Túrista Egyesület kiadásában megjelenő Túristák Lapját mindig igaz gyönyörűséggel fogadják a termesze# tét rajongva szerető turisták. Értékes fotóművészeti szépségű felvételei, változatos cikkei a rém túristát is a szabadba vágyó túristává avatják, A Túristák Lapjának most megjelent októbert számában olvasunk arról, hogy színművészeink már j a múlt században, a fenséges nemzeti erő ; nagy évtizedeiben is kedvelői voltak a i iúrísláskodásnak. Kertész Jenő ír erről í érdekes cikket, amelynek keretében, meg- j szólaltatja Pataky Jenőt a neves, tudós ! és író színművész} is, aki az egykori szí- ! nész-kirándulásokról a többek között a ; következőket mondotta: Mint lelkes természetjáró, minden- j kor kész örömei emlékezem a kirándulás ! sokról. Hiszen a természettel valósággal egynek érzem magam és az évzskakoiktól függetlc nül még ma is örömmel járc-m a természetet. A kirándulásokkal, a természet szereíetével, valahogyan így lehettek elődeink is, A Nemzeti Színház tagjai hajdarában ugyanis igen népes kirándulásokat rendeztek Rákos mezejére, meg a Budai hegyek közé. Jó'lehet, hogy azok még majálisszerü kirándulások váltak, mégis a kőrengc;fegből a szabadba vitték a művészeket. Erre a célra — érdekes módon — külön Kirándulási Alapot lé# tesítettek, minden kirándulás elő}t ugyanis egy forintot keile}t befizetni amiben a szükséges szekerek az élelem és ital díja is bennefoglaltatott. A szekereken — az élemen és italon kívül —• csak a nők fog- lalhatak helyet, míg a férfiak gyalogosan Ssőtár 23 nyal ven Németországban rövidesen új szótár jelenik meg „Európa 23 nyelven“ címmel, amely 1000 szót ismertet képekkel il# iusztrálva. Ez a könyv 23 különböző nyelvű szótár sűrített kiadása és ily módon lehetővé teszi olyan egyének szá# mára, akik gyakran forcí "Inaik meg különféle európai országokban, hogy na* gyobb nyelvismeret nélkül, könnyen é® zavartalanul megértessék magukat. A szövege} 800 különböző színes kép il- jilusztrálja. Az 1000 szó a megfelelő kép# iszöveg szerint csoportokra van osztva. Egy ABC -szerű betűrendes tartalomjegy# zék egészíti ki ezt az értékes és egye# dtilállóan prakitkus szótárt. Mind a 23- fé!e nyelvet, rövid bevezetés előzi meg, az egyes szavak helyes kiejtésére vonat# kozólag. Változatos kitűnő, ká^las »áSsifihitf&lK' a iegiiaomabb menük (3*90 P) kiskoron* Étteremben Minden szombatoH hurka-kolbász vacsorák ! • »wiMwsraeRapeawBeeiw1, ----rnimri—mnitrwriTumi m tuaagECBwaa Á budapesti vásáron * 4 nagy sikert aratott Kertész Antal iikörgyárának „A FO N Y A“ ükörkülőnl«- gessége uj csomagolásban kapható mindeníHí 1 A gvár: Debrecení-u, 2. Telefon: 24-90 Amikor Petőfi, Vörösmarty is részt ■vett a színművészek budai kirándulásain
