Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-25 / 241. szám
lafyarvrszág összahité kap«cg a Myugat és a Halkan koséit A Külügyi Társaság Balkán. Bizottsága folyó hó 21-én ülést tartott az ország- gyűlési múzeum előadó termében. Az ülés előadói közgazdasági kapcsolatainknak a Balkánnal való kimélyítésé« ről s annak eszközeiről beszéllek. Magyarország — összekötő kapocs lévén a Balkán sfcélén Nyugat és a Bélkán között — ezen helyzetének megfelelően arra kell hogy törekedjék, hogy nyu« gáton szerzett .tapasztalatait kelet felé leadva, a balkáni piacot naga számára megszerezhesse. A Balkán államok agrárái'amok. Magyarország pedig agrár-ipari állam lévén külkereskedelmi forgalmunknak akként kell alakulnia, hogy Magyarország iparcikkeket szállítson, aminek ellenértékét* képpen a Balkán államok agrár jellegének megfelelően mezőgazdasági cikkekre .számíthatunk. Tekintettel azonban arra, hogy országunk mezőgazdasági cikkekben hiányt nem szenved, erős és nyugat felé irányuló transitó kereskedelemre kei', berendezkednünk. Vizsgáljuk meg azokat az iparcikkeket, amelyekből a háború befejezése után a Balkán államok előreláíhatö’ag nagy« mennyiséget fognak felvenni. 1. Természetes folyamat ezen államok iparosodása, ami meg nem akadályozható. Ezért használt és nem egészen korszerű ipari gépeinket folyamatosan elhelyezhetjük a Balkánon. 2. Teljesen korszerűtlen eszközökkel történik a Balkán államok földjének meg# művelése. Mezőgazdasági gépeik alig vannak s e gépek gyárására berendezkedve nincsenek. így tehat a háború befejezése után a Balkán bőséges felvevő piaca lesz mezőgazdasági gépeinknek, különösen akkor, ha az általuk támasztott követelményeket figyelembe vesszük, 3. A balkáni közlekedési hálózat kié# pítésével lesz kapcsolatos végül az elhelyezhető iparcikkeknek egy igen nagy mennyisége. Közgazdasági szálaink kiépítésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ezen államok anyagiakkal szűkösen rendelkeznek, így számolnunk kell a számukra nyújtandó hitel problémákkal, — valamint kivitelünk támogatásának kérdésével. Kivitelünk fejlesztésének egyik hathatós eszköze a nemzetközi vásárokon való ak# tív részvétel, amire példa az ízmiri nemzetközi vásár magyar sikere. Nem elegendő azonban csupán közgáz* daságí száiainik kiépítésének kérdéseivel foglalkoznunk, hanem meg kell szerveznünk a szállítások lebonyolítását is. Közlekedési problémáinkkal foglalkozz va, megállapíthatjuk azt, hogy a Kárpátok dél felé táguló nyúlványai, valamint folyóink iránya determinálta úgy vonalaink irányát, mint főbb közlekedési vonalainkat is. — amelyek a Balkán felé mutatnak, A Balkán felé vezető természetes vizi út többek között a Duna. Vizi utaink kihasználását nagy mértékben elősegíti a csepeli szabad kikötő. Ez azonban egymagában nem lesz elég a háború után megnagyobbodott forgalom lebeny,lírására. Ennek következtében egyes forgalmasabb helyeken további szabadkikötők létesítése volna kívánatos, így Újvidéken, Baján, Szegeden stb. Indokolja ezt az a körülmény is, hogy szállítástecnikai könnyítést jelent azoknál az áruknál, melyek Pesttől távol feküsznek. Háború után az átmenő forgalom hatalmas emelkedésével kell számolnunk. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy a Balkán forgalma nemcsak Németországgal fokozódik erősen, de Svájccal, soft Svédországgal is, ami mind hazánkon fut keresztül. Ennek következtében gondos» kodnunk kell e megduzzadó forgalom lebonyolíthat ás a céljából jármű állományunk emeléséről, mégpedig nemcsak a vasúti g ö rdűl ö«any agban, hanem gépjárművekben, sőt belvízi és Duna tengerjáró hajókban is. A szárazföldi, valamint vizi utak és szállítási lehetőségek fokozása mellett nem szabad megfeledkeznünk légi utaink gyarapításáról sem, Ennek eszközei a háború után meginduló légi járatokba való béleikapcsolódás, — valamint korszerű légi kikötők létesítése. A fent vázoltak végrehajtásához szükséges azonban szomszédaink megértése, valamint a helyes és bölcs békeszerződés. Dr, Rajky László. Kíséreljük m«g azokat szeretni, akiknek nyomorúságát magunk körül látjuk — nottdttia dr# Hiakíss Jáits államtitkár az Efangélikas Naegyiet szambát! irodalmi estjén Szombaton este 6 órai kezdettel az Evangélikus Nőegyiet nagysikerű irodai# mi estet rendezett a központi elemi iskola dísztermében. Az est mélységes hitet és szerete.tet sugárzó müsorszámai- nak méltó keretet adott az az előkelő hallgaóság, amely a hivó szóra egybe- gyült. Az irodalmi esten szereplő dr, Hankiss János kultuszállamtitkár tiszteletére meg,* jelent vitéz dr, Jékey Ferenc főispán is. Az előíkelöségek sorában ott volt Szohor Pál polgármester, a testvér református egyház vezető férfíainak sorában Kovách Elek ny. kir. közjegyző, dr. Mikecz Miklós főgomdnok, dr. Szesztay András vármegyei tiszti főügyész, dr. Kövách Dénes kir. közjegyző, Porzsolt István, a Kálvi- néum tanítónőképző intézetének igazgatója, megjelent az esten Jákváry Kálmán vármegyei népművelési titkár, az evan« gélikus egyház vezető férfíai közül meg« említjük Bertalan Kálmán kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, az egyházközség felügyelőjét, dr. Vietórisz Józsefet, Maurer Károlyt, dr. Márföldy Jó« zsefet, Margócsy Emilt, dr. Merényi Oszkárt, dr. Vácz Elemért, Weiszer Gyulát. A lelkészi kar tagjai, a tanári és tanítói kar, a Református és Evangélikus Nőegylet tagjai és az egyház hívei zsúfolásig megtöltötték az ez alkalommal szűknek bizonyult nagytermet. Az irodalmi estet Közének vezette be. Az ének után Trausch Erzsébet leány- gimnáziumi (tanár a 103. zsoltárt mondotta el. Lágyan zengő, meleg tónusu hang« ja belelopta a zsoltáríró hálaadó énekét a hallgatóság leikébe, A zsoltár elmondása után az Evangélikus Énekkar kamarakórusa Vikár Sándor alkalmi énekkari művét, a Hozsannáit énekelte el Krecsák László karnagy avatott vezénylete alatt, . Az énekkari számot Vajda Emi Iné sza« valata követte, aki kivételes előadói készséggel mondotta el Vajda János: Jelenések című költeményét. A mély hatást kiváltó szavalat után lépett a közönség elé dr. Hankiss János államtitkár, hogy megtartsa előadását. Bevezetőben arra a keresztyéniséggel szemben hangoztatott védra mutatott rá, hogy a íkeresztyénségnek nincs meg az ereje arra, hogy az emberiséget a háború borzalmaitól megszabadítsa. Kérdi azonban, vájjon megváltozhatott«e az az emberi természet 64 generáció alatt, mely a eresztyénség élete óta eltelt, amely természetben ős ösztönös atiavisztiikus indulatok dúltak évezredeken keresztül. — Akik nem tudják megérteni s akik mindenkor a keresztyénséget okolják, azoknak csak azt mondja, hogy cseréljék fel a mai ember éleétt a letűnt korok bár« melyikének .életével, kultúrájával, akkor meg fogják látni, hogy a kereszíyénség mégis csak változtatott és sokat változtatott az emberiség életén, a keresztyén kultúra mégis csak mássá tette az embert. Felveti azt a kérdést, hogy a társadalom, vagy az egyén hogyan juthat közelebb a keresztyénséghez. Kétségtelennek tartja, hogy a törvényhozás igyekszik a szociális gndolkoskodás terén a kérész« tyénség szellemét megvalósítani, azonban ez nem elég ,merit az egyénnek is hozzá kell ehhez járulni. Sok hiba van ebben a tekintetben az emberben. Vannak embere'- akik minél több szociális intczKe- déd k'tnak, annál több kifogást oroejnek e. ellene, A kt leszíyénség szellemében kell lenni, mint az alagutfúróknak. Két oldalról egyszerre indul meg a munka s egyszer csak a munkások találkoznak. — így kell találkoznia az államnak és az egyénnek a szociális gondoskodás munkájában. De ehhez a munkához meg kell változnia az egyénnek is. Ezután rátért a keresztyén szeretet- munka .taglalására, iynclyrői! megállapít tóttá, hogy ennek a munkásak van egy társdalmi része és van egy egyéni része. Szólt a szeretet és a kultúra viszonyáról. A jótékonyságnak mindig kettős nevelő értékűnek kell lennie. Neveli azt, aki a jótékonyságot gyakirolja és akivel gyakorolja. A jótékonykodás csak így le« hét nemzetnevelő irányú. Tudja, hogy r jótékonykodásnál is sok hiba és hiány van még, de úgy kell végezni a munkát, hogy még hibáinkból is erények váljanak. Sokan nem kapcso« ’ ESS*.'...****®Vásároljon textilárukat, úri, női és rawictanne.nmi rővi< Batta Eleknél textilárukat, úri, női divatcikkeket babikele»i?yéket és nmetanaenmi rövidárukat hffcsasag VAY ÁDÁM UTCa 2 SZ. TAKaRÉKAFJARÓ APOLLO Október 26 27 28 Csak 3 napig. Budapesttel egyidöben. Kedd szerda csütörtök «■■■mniiriniaiiMai minm—mmmmm N/iregyhátán Sl«SzSr. Kezdte Vl4. V»6, '/,8óra. KÉT AÜZOIY Fllasrtnliáz Telefes 35-24 CSAK 16 ÉVEN FÖLÜL BKN2K, Ufa vilighiradó Ma hétfőn utoljára 100 arca ember lódnak bele a munkába. Azokat megkell fogni emberi gvöngeségüknél. Ilyen emberi gyöngeség, amelyet ki lehet haszr nálni a szociális munka javára, a hiúság. Tessék megválasztani a húzódozókat elnökké, aitelnökkó, díszelnökké, pénz rossá, vagy választmányi taggá. Isten őrizzen attól, hogy a hiúságot programponttá tegyük, de ment ezáltal sok embert kapcsolhatunk bele a munkába, használjuk ki addig a mértékig, amíg abból jó várható. Tudom, hogy ez Nyíregyházára, ahol a szociális munka példaadóan folyik, nem vontkozik ez, itt az emberi hiúságnak ilyen irányú kihasználására nincs szűk ség. (Derültség,). \ an azután egy másik emberi gyengeség is, amelyet a szeretetmunkában ki lehet használni, ez az irigység. Amikor az ember neon akar alulmaradni a másik mögött. Mindezek azonban csak negatívumok a szeretetmunka terén. Nekünk pozitív módon keli szolgálni a szeretetmunkát. Ezt a munkát pedig csak az végezheti el, aki, ben magában él a szeretet. Egy író szellemes megállapítását idézi ezzel kapcsolatosan. Azt írta ez az író hogy szeretné magához ölelni az egó világot, csak azt a szerelőt vinné el a* ördög, aki már egy negyedórája kopá- csol a hátamögött. így van ezzel sok ember. Általánosságban szereti az embert csak azt nem tudja szeretni ,aki a köze lében van. Már pedig a szeretetmunka a személyes érintkezésben ott kezdődik, akikkel együtt élünk. Ne szeressük általiéban az emberiséget, akiket nem isme« rünk, hanem kíséreljük meg azokat szeretni, akiknek a nyomorúságát magunk örül látjuk. Minden embernek legyen egy embertársa, akit gondjaiba tud venni, aki iránt a szeretetét meg tudja mutatni. És ha ezt (tesszük, akkor reájövünk arra, hogy mindenki ta’ál magánál szegényebbet a maga körében. Mindenkivel úgy kell bánni, mint aki Istennek gyermeke A szociális tevékenységnek jellemző példáját mutatta be, amikor émondotta, hogy a kultuszkormány egy tanárnőt kük dött ki egy városba a szociális munka irányítására. A célja a cselédség felkarolása volt. A munka meg j.s indult, azon« ban rövidesen kifogások merültek fel a tanárnő mködése miatt, azt jelentve, he ezf a munkát az egyházak már végzi kár volt erre a munkaterületre ember beállítani. Kiderült azután, hogy az egy egyház 25. a másik egyház 24 cseléd sorsára figyel, ellenben 20r'0-nél több aj; akiről sín ki sem gondoskodik. Ez sajno«, magyar társadalmi baj, nem egyszerű Je« lenség. Hiba az is, hogy nincs sok szerete-t- munkában határozott célkitűzés. Ha valakinek azt mondanánk, ht,gy az eddigi 10 pengő adomány helyett adjon 54 pengőt, mert azzal a 'szociális kérdést véglegeseit megoldjuk, bizonyára megadnák a kért összeget, de nehezen adja meg az 5 pengőt is, amikor nem látja a munka ered« ményét. Bizalmat kell kelteni mindé® szociális probléma iránt. Az a munka, amelyet sokszor végzünk, valóban csak a jó Isten egy-egy türelmes pillanatában lehet elfogadható munka. Nagyon sok egyesületünk van, amely taglétszám hié nya miatt csak tengődik. A szeretetmunkának a kultúra szolgálatában kell á lnia. Magyar, keresztyéné# időszerű kultúrát kell adni. Nemcsak a test szükségletét kell kielégóteni, hanem sokkal inkább a lélek igényeit. Fel keÜ ismerni azt az igazságot, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten Igé» jé vei is. Krisztus irányában kell a műveltséget irányítani. Nálunk a legsúlyosabb baj az, hogy müveitségfceli különbségek vannak. Arra kell törekednünk, hogy a kultúra kincseiben minden ember egyformán része sedhessék. Szeretetmunka nélkül azonban itt sem érhetünk el célt. Itt utalt a (Folytatás aj 5. oldalon.)
