Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-23 / 240. szám
S. »Hai. fl ,, JNí'VTK¥TÖÉK » í «S0tes i hír h*rLAP (Trianon 34.) 1943 október U. tárté Napoleon egyiptomi expedíciója. Amelyet a pápai állam elfoglalása és a svájci közit ársaság megszállása, valamint Piemont annektálása [követett. A ma-: íyar huszárezredek ekkoriban álltak »emben a legvéresebb csatákban Napóleonnal. Osztrák részről Károly főherceg tfezeífte az egész sereget. Legnagyobb győzelmét akkor aratta, amikor Moreaut átaz ontotta az ősi német határra, a Rajna túloldalára, Kehi ostromára indult bogy a Rajna díéli szakaszát Bázeltől Breisachig elfoglalja. Dévay tábornok vetekedett itt a franciákkal a halszélen, és *eki kellett a hüningeni hídfőket elfoglalnia, amelyeket a franciáit Napoleon) zseniális haditervei szerint makacsul *édí ek. A csata nem tartott sokáig. November 30-án este megtámadták a mieink a hídfőket, A franciák egyik tábornoka, Abba- hicoi generális, mindjárt a roham elején kősi halált halt, A franciák azonban szívósan ellenálltak; Két hónapig is eltartott, ameddig az összes hídfők február elsején kapituláltak, A franciák erre fegyverszünetet ajánlottak Károly főhercegnek. Az egész osztrák—magyar birodalom fellélegzett erre a hírre, azonban az 4róm korai volt, Bonaparte a front másik szárnyán elfoglalta Mantua híres vá- ®át és így szinte hiábavaló volt a rajnai *aéy győzelem, amelynek egyik legnagyobb hőse Dévay altábornagy volt. A háború tovább folyt és Dévay — ekkor már hatvanadik évében — magánéletre gondolt. A király bárói rangra emelte, az öreg, megviselt generális azonban félév múlva meghalt. Utóda nem maradt leányát azonban elvette egy Horváth nevű huszárkapitány, akinek fia viszont Ra- detzkynek. a híres marsallnak leányát kap;a nőül. ők őrzik Dévay Pál eredeti feljegyzéseit, önéletrajzát, amelyek híj- ven tanunkodnak, hogy osztrák mundérban is magyar volt a szíve Dévay Páliak. Kerekeaházy József. még teljesen ismeretlenek voltak? * . . hogy az első szelídített papagályt Onesikritos, Nagy Sándor egyik hadvezére hozta Európába? Amerikában a bennszülöttek ezzel szemben már a fehér ember megjelenése előtt is ismerték a szelídített papagályt. * • • • hogy kakaó és csokoládú szavunk, bár ma már alig hasonlítanak egymáshoz, ugyanabból a szóból származnak. Mindkettő közös őse a ..cacahuatl". a kakaó- cserje azték neve, * • ■. hogy Európa első köszénbányáit a 12. században Belgiumban. helyezték üzembe? ♦ • • • hogy az első tűzoltókocsikat 1518- ban Augsburgban készítették? Addig kizárólag csak kézi tüzifecskendők voltak használatban, A fecskendő tömlő a 17. század második felében került használatba. * • • ■ hogy a harangönlés Krisztus után 400 körül a campaniai Nola városából indult hódító útjára, melynek közelében kitűnő minőségű ércet adó rézbánya vált? * .. . hogy a miniszter szó először a 17. századi Franciaországban jött divatba a kormány tagjainak jelölésére? * ... hogy a világ első orgonáját Ktesi- bios építette Krisztus előtt a harmadik században Alessandriában? A légnyomás szabályozása víz útján történt. Tnd)*e ón- • • hogy a nép nyelvében még mindig Alő régi mértékek, a láb, arasz, ujj a régi Agyiptóraiaknál már ötezer évvel ezelőtt használatban voltak és görög közvetítéssel onnan terjedtek el az egész világon? ... hogy a régi kínai császárok a fénylő prizm* birtoklását kizárólagos felségjoguknak tekintették? Erről a tényről szín elmél étébeo Goethe is megemlékezik* * • • • hogy az első plat mát a 18. század «Up felében a kolumbiai Pinbo folyó homokjában találták és ezért kezdetben .■platina del Pinho“ néven nevezték? A platina szó a 'Spanyol ,,plata‘ -ból származik és ezüstőcskét vagy ezüsthöz hasonlót jelent* Az első kolumbiai platinakészleteket az itteni spanyol gyarmati hatóságok rendeletére, akik attól tartót- lak. hogy a platinát az arany hamisítá- ■$áxa fogják felhasználni, a tengerbe vetették. í * • .. hogy a salétrom szó a latin ,,sal petrae azaz ,a szikla sója' kifejezésből «zárxnazik? * . hogy a Kolumbus előtti Mexikóban * háziállatok és a nyájban élő kérődzők 15 millió képeslapot visárolt évenként Magry ar or szóig külföldről Egy szegedi taihrészfazár hadat üzent a külföldéül beozinlő ízléstelen kép@$»lev@lezőlap«knak A feltörekvő magyar tehetségek sorában komoly figyelmet érdemel egy szegedi fiatal művésztanár is, aki megalkotta. létrehívta művészileg és gazdaságilag egyaránt az eredeti magyar képes- levelezőlapot. A dolog felbecsüléséhez tudnunk keil hogy eredeti magyar képeslevelezőlap eddig még nemigen volt. A magyar társadalom évi tizenötmillió képeslap szükséglete kilencvenkilenc százalékban külföldről elégítődöft ki s csak jelentéktelen mennyiséget tett ki a különféle aiáatmí levelezőlapok forgalombahozatala. Ezek a külföldi lapok pedig!... többnyire cseh, vagy német gyártmányú alkotások sok- szőr magyarkodók voltak, de magyarok soha! És többnyire művészietlenek, mert a külföldre való tömegárura az illető gyárak nem fordítottak nagy gondot, mégis évi 15 millió darabot vettünk tőlük. Ebbe a szomorú perspektívába tekintett bele Bozó Gyula iparművész akiről szólani akarunk. Bozó Gyula tervezőművész létére elsősorban érezte át a szomorú ügy fájdalmát s fiatalos lendületével minden áron változtatni, segíteni szeretett volna. Még pedig nem kisebb mértékben, mint megalkotni az eredeti magyar képeslevelezőlápot és megfelelő módon piacra vinni azt. Akkor azonban még, 1935-ben, ez túlmerész ábránd volt s valóban csak az ifjúság lendületével indulhatott el eredményesen ezen az úton. Aminthogy történt is: valóban a fiatalság indította el a Bozó-féle levelezőlapok ügyét. Á budapesti vásáron nagy sikert aratott »Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal likőrgyárának „A F O N Y A“ likärkülönl*- gsssége uj csomagolásban kaphátő mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90, Bozó Gyula ugyanis nemcsak a szegedi iparostanonciskola havi nyolcvan pengős óraad ótanára volt ezekben az időkben, s nemcsak Szeged egkeresettebb egyházi tervezője és ex ibris készítője, hanem cserkésztisz is s a cserkészfiúk voltak nagyratörő álmainak a levelezőlap reformálás terén a leghűségesebb hallgatói. .. De nemcsak hallgatói.,, ösz- szeadván az uzsonnapénzüket még azon esztendőben kinyomtatták Bozó Gyula egyik magyar hangulatú rajzát kétezer darab levelezőlapra s belőle nyolcszázat mindjárt személyesen el is aditak, A többi megmaradt. A kezdet után így némi tőrés következett, de a gondolat már nem halhatott meg. Segített a véletlen. Szegeden nagy cserkésznap volt. Maga Teleki Pál, a nagy Ti-Pi is a városba látogatott. Az általános ünnepi láz közepette a cserkészfiúk a még meglévő Bozó-féle lapjaikat is piacra vetették és éppen a Dóm-téren, Ti-Pi-nek is feltűntek az ízléses, magyararcú képeslapok. A tervezőművészt bemutatták ® később a kapcsolat fennmaradt az eredeti képeslapok tervezője és a miniszterelnökké nőtt Teleki Pál között. Az első 20 ezer darab rendelés a frontra. Néhány év mulVa már egy-egy ünnep előtt taizenöt-húszfél változatban hirdették a Bozó-lapok az ünnepkört s többezres példányszámban keltek e] Budapest Pécs, Szeged, Miskolc, Kassa, Szombathely, stb. könyvkereskedéseiben és dohány tőzsdéiben, Mindenütt friss, valóban magyar lelkiség, üde, mozgalmasság, kivitelében pedig művészi színvonal jellemzi a lapokat. Ekkor már komoly mellékfoglalkozást jelentett a művésznek a lapgyár lás, aki megfelelő forgótőke és személyzet hijján egymaga volt a tervező művész, a ..leveiezőlapgyáx“ irodaveze*- töje, a vállalat ..igazgatója“ és végül utazó ügynöke is. Eredeti fordulat következett be a levelezőlapok történetében az elmúlt esztendő karácsonya táján. Egy régi cser- késztíszt ismerőse valahol az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot s megismertette honvédtársaival a Bozó-féle lapokat. Az ismertetés eredménye: 20.000 darabos megrendelés, de sürg-sen még karácsony előtt... Bozó Gyulát Szegeden, szüleinek családi házánál, kis műtermében érte a húszezres megrendelés, de erős akarattal néhány nap alatt már útra is bocsájtotta a megfelelőszámú karácsonyi üdvözlő lapot. A tábori posta -légijárata pedig Budapestről egyetlen nap alatt Kíevbe szállította a küldeményt. Ami ezután jötf, az már csupa me«e volt, A fronton szolgáló szegediek küldözgették haza az arcvonalból Szegedre Utazásnál j íáliozá élelmét! ísvaejd » ■í j-'Ies emésztési, ő? ásókor. Ke felejti* ho^y utazási..-; »?'jk.3ep«a u jó hashajtó, címezve a szegedi lapokat s blinden megérkező kártya kettős örömet jelentett. Szegedit — Szegedre. Az első húszezer csak az „első húsz" volt a sorban, mert ezerszámra követték egymást a fromtbéb mgerendelések, Alá már mintakollekciói vannak s amint átlapozunk egy gyűjteményt, komoly művészi gyönyörűségben van részünk. A karácsonyt, a hús-vétot, a pünkösdöt, « névnapi és születésnapi fogalomkört a hazafias gondolatokat és érzéseket a sok sablon után lélekfrissítő üdeséggel * mindiíg magyar lelkülettel hozza közel a szemlélőhöz... A kis Jézus például ma gyáros szűrben rakja össze a széthullott ország egyes darabjait, mintegy ajándékképpen, a szákelykaput húsvéti tavasa« veszi körül s magyarlevegőjű falucskába« kondul ünnepre a harang. Csak néhány téma, de egyéni kedvességük leírhatatlan. És olcsók, üzletileg versenyképeseik a dömping-áru külföldi lapokkal is. A vfk szonteladők, amikor épen a közeljövőben már karácsonyi rendeléseiket megteszik, ezekre a szempontokra gondoljanak s es jusson eszébe a vásárlónak is, ha Bozó- féle lapokkal találkozik, Hanf házi Sári, Szöüőprés, szöliőzúzó, iutézeti matracok, sodronvbetétes ágy háztartási cikkek gazdasági vasáruk Dienes István Városháza épület. V Telefon: 28-64-*•-**....
