Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-19 / 236. szám
4. cJdaJ, (Trianon 24.) 1943 október 19. Nagy hullámokat vetett a MOKTÁR vételi ajánlata a nyíregyházi Korona- szálló ügyében, A pro és kontra vélemények váltogatták egymást és végül Is győzedelmeskedett az az elgondolás, hogy azért ,,nem eladó“ a Korona, mert olyan alacsony árat kínált a bank. hogy ennyiért még szóbaállani sem érdemes a dologban, A nagy csata a nagy leszavazással ért véget. A megvételt javasló polgármesteri előterjesztést is megváltozott a közgyűlésen és így az ajánlat elutasítása. — néhány szót nem tekintve. — egyhangúan történt, A harci kedv, amely oly magasan lángolt, elült és utána mindenki megelégedetten dörzsölte a kezét, hogy Iám: „mégis győztünk!" Igaz. hogy nem volt ellenség de a győzelem teljes volt. ifi Amihként azután és aközben gondolni lehetett ,a harci kedvnek elül téve!, egyúttal elült a vita folyamán felhozott sok- sok elgondolás is, ezeknek megfontolása, a Korona-ügy valamiként való rendezése, továbi tervezgetésnek, további gondoskodásnak a tárgya megszűnt lenni mindenki, — mint aki jól végezte a dolgát,, minden másra gondolt, csak éppenhogya Koronára nem. Majd lesz valahogyan azzal a fránya Koronával is, mert hiszen sohasem volt úgy, hogy seogyan -se legyen! Igaz is! Elvégre potom 450.000 pengőért eladni azt a hatalmas objektumot, mégis csak lehetetlen volt. Kevéssel utóbb, hogy ez a vételi ajánlat foglalkoztatta Nyíregyháza egész lakosságát híre kelt, ogy Debrecenben eladták a Csapó-utcai u. n. Csizmadiaszínt, az Izsák Rt.-nak. 530.000.— pengőért. No lám! Mégis csak igazuk volt azoknak, akik kevesellték a Koronáért a 450.000 pengőt. Elvégre jó-íó. a csizmadia-szín is jó helyén fekszik Debrecennek, elég nagy ,,hodály" az is, akárcsak a Korona Nyíregyházán, node csak mégsem lehet a kettőt ,egy nap alatt kimondani! Micsoda más a Korona Nyíregyházán. mint a csizmadia-szín Debrecenben! A nyíregyházi „győzők" tehát jól megérdemelten ülhetnek babérjaikon! Amíg azonban Nyíregyházán a Korona-ügy teljesen megfeneklett, tovább azzal nem törődött senki, mert hiszen a nügy győzelem után illik is kipihennie magát a harcosoknak addig a debreceni csizmadia-szín körül új élet kerekedett. A régiben az Izsák-cég kezdett rendezkedni, új irányú szolgálatba került az ingatlan. talán még átalaktást is végeztek rajta, nemcsak ,.csinosítást” és egészen más emberek, más elfoglaaltsággal fordulnak meg abban, mint azelőtt. A csizmadiák pedig új szint szereztek maguknak, ^ azt is helyreállították hogy jóképű ' legyen és az új helyen is. új életet teremtettek, A nyíregyházi Korona körül azonban maradt minden a régiben. Itt nem mozdult meg semmi. Itt mégcsak restauráció sem indult meg. Pedig bizony a Korona-kérdés még mindig kérdés marad! és kérdés mivolta mindinkább nagyobb kérdőjel lesz. Minél későbbén, annál inkább kell a moderni- za-as. annál inkább sürgőssé válik az új Kontos, az újjáalakított belsőrész a teljes átvedlés! A remélhetően jobb és szebb ]0vot ezzel az elócskult Koronával bevárni, nem lesz „rentábilis“ dolog: .. V’°lna felsorolni az ezt megmagyarázni hivatott okokat. Általán ismertek ezek! Megvallom, mindig figyelem a szakia- ' ebben a dologban. Úgy remélem mindig, hogy; no most bukkanok valami- e e uj hírre, a Korona átalakítása korul Tervpályázati hirdetmény, horribile dictu, mar netalán árlejtés! hirdetmény is szemem elé öflik!? Azonban Sanyaró t——i __ A 1 íag-yar \idéki Sajtótudósító munkatársa írja Budapestről: Az 1903. év örökké emlékezetes év- szam lesz a főváros (tűzoltóságának és kozrendészetének történetében. Negyven ■ esztendővel ezelőtt két olyan hatalmas Ituzkataszftrófa pusztított Budapesten, olyan szörnyű végzetes elemi csapás, amilyenhez fogható kevés történt ezeket megelőzően, de utánuk is. Az első nagy tűz a Newoyrk palota égése volt ,a másik pedig az enné! is hatalmasabb, borzalmasabb tűzkatasztrófa, a Párási Áruház egese Es a szörnyű tüzet még az is sú- yosbbtofta, hogy egész sereg áldozat I ártatlan életét követelte meg: tizenegyen ! I ™ethaltak, öten súlyosan és negyvenen I : könnyebben megsebesültek a tűz és a N mentés folyamán. • A Párisi Áruház ekkor a Rákóczi-út j 1 es a Klauzál-utca sarkán levő négyemé- T letes palotában volt, amely Szénássy s Sándor dr. fővárod orro* (tulajdonát ké- r pezíe. A Budapesten ekkor még egyedül- n I álló, hatalmas áruház rendkívül népszerű y ’.f.a lakosság minden rétegében helyi- 1< ségei és termei állandóan zsufo’ásik vol- n k-' vásárlókkal és nézelődőkkel. Az K aruház a bárpalota egészföldszintjót és a: első emeleét foglalta el. sőt még a ha- « a más pincéket is bérelte áruraktárak céljaira. 1903. augusztus 24-én délután három- is. negyed 7 óra körül egyszerre vad riada- élj om keletkezett a Rákóczidon. A séta- go ok es dolgaik után igyekvők észrevet- tó; O " ‘ °^y az áruház két elsőemeleti, az ny Onenf.szálló felőli ablakén sü,0 kt- I lef oszlopok, majd nagy Im-Jnyelvek csap- nak ki az utcára. Percek alatt szétrohan a tfiz A forgalmas utcában nagy lárma és jajveszékelés támad. A Nemzeti Színház előtt, ahol ma Tinódi Lantos Sebestyén rcszobra áll, ,a kíváncsiak százai szorongtak és félelemmel vegyes kíváncsiig^1 nézték a mind nagyobb erőre kapó bolttüzet. A tűz. mint kiszikkadt legelőn végigszaladó gyeptűz percek alatt végigrohant a hatalmas áruházban. Mint később a legnagyobb pon'ossággal megállapították, a villamosvezetők °egy helyen — épen a textiláruk oszályán L nem volt kellőképpen szigetelve és e ponton szikrák pattogtak ki a gyuékony anyagok őzé. A finom textiláruk azonnal langralobbantak és a tűz olyan sebesen -ohant végéig az osztályon, hogy szó ;cm lehetett a személyzet megmentéséül. A szerencsétlen véletlen _ hogymitöbb halálos áldozat legyen — úgy bo^y éppen a járatoknál volt a egduhőngőbb a tűz. Menekülni tehát í em lehetett az ajtókon át, a lépcsők j úé■ Eáyetlen kijárat volt csak szabad: | z utca felé- az ablakon kersztül... De j zon egyelőre senkisem mert távozni... ! A tűzvész közben végigfutott az egécz í ruházon, a földszinten is. az emeleten j . A tűz mindent fe falt, megemésztett, J pusztított, föl perzselt. A jól égő anya- :'k óriási hőségéét fejlesztettek. Az ir- zatos meleg áhatolt a faiakon és me- rezeten is úgy .hogy az égő áruház fett, a második emeleten lakók a kibírT é 1 i a 1 m úgyszintén mustot, í ö IB esőifnt Airéllére ál!a,1döan váslro. horH At-áhHZi !Ídakf)' sasihoz hordokat adok. Termelőhöz hívásra kimegyek Laczkovssky András Nyíregyháza, Vay Áúám utca 11. Telefon 29-08 i hatatlan hőség miatt kénytelenek voltai ’ ? barmad& és negyedük emelet- ! TL TLl'ntytti ni. Lefelé ők sem mehettek i * ^épcsőház is égett .A menekültek a legfelső emelten verődtek össze. Kőben a megfeszített erővel dolgozó tűz- ol °.k emberfelet:ji igyekezettel próbál ak élioj tan; a tüzet, de azzal nem lehe- nett mar megbirkózni. A tűzoltók, sőt a Közönség is biztatni kezdte a tűzvész og vart, ugorjának le az égő házból a ént tartoltt, fki'feszítetit mentőponyvába, Er.uk menni ugyanis sem a tolólétrákon sem a lépcsőkön nem lehetett. De senki sem mert elsőnek leugrani a tatongo, négyemeletnyi mélységbe Egy asszony kísérletképen ledobott egy szé két, de amikor az pozdorjává tört a kő- rástóf11' ’°bban elirtóz.ak .a J.eug Az első halálugrás Amikor a szekdobó asszonynak láng kapót a ruhájába, mely lobogba kezdett égni. sikoltozva szaggatta le magáról a*, ego ruhát. Ingre vetkezett. De az ing is meggyulladt. Erre végső szorongattatásá ban elszánta magát a halálugrásra... Re Pult a test, ívelve hasította a levegői. A ponyvatartók ügyesen felfog ák a ponyvavaj. Semmi baja nem történt az égést sebesen kívül Gyorsan átszaladtak vele a Kokusba. Ezután sorra ugrottak le a negyedik emeletről a halálfélelemben levő a féléjük nyaldosó izzó lángok között szorongó menekültek. Mindjárt a második ugró a nagy füsttől nem látta meg « ponyvát és célzás nélkül vetette le ma gat. A szerencsétlen melléje esett és összetört tagokkal, holtan terült a zsarátnokok között. Közben gerendák zuhantak alá az‘15 cara, szikrák milliárdjaí fröcsköltek szer teszet és a környék nappali fényben tűn dokott. A tömeg ezalatt sokezerre szaporodott és megkövesedve állt a borzai más tűzijáték közelében. U>ab.b ugrók úsztak lefelé de ezek szerencsére, beletaláltak a ponyvába. A közönség helyeslőén ordítozott. A követ kezo ugró egy tűzoltó fejére esett. Sú iyosan megsebesítette úgy, hogy eszméletlenül rogypft össze. Tizenegy halott A hatalmas tűzvész majdnem virradatig égett. Amikor pedig elhúnyt a leg utolso rubinvörös zsarátnok is, irtózatos kormos, bűzös, égett romok, füstölgő ge rendavégek törött tetőcserepek és egyéb lim-Jom hevert szanaszét, vastagon egymás h egyén-hátán. I. Ferenc József akkor épen a fővárosban tartózkodott. A királyt nagyon megdöbbentette az irtózatos szerencsétlenség. Naponta jelentést tétetett magának a !történtekről, a sebesülteket meglátogatta a Rókus-kórházban és a kabinetiroda útján állandóan érdeklődött állapotuk iránt. A király megrendült reszyetnyilatkozatot juttatott el az áldozatok családjának. A főváros rendkívüli özgyülésft tartott a szerencsétlenség miatt és ezen megállapították a nyo~ morbajutott áldozatok felsegíjésére indított széleskörű akció irányvonalait. A Párisi Áruház leégése, amely több százezer korona tűzkárt jelentett, azon a helyen végleg megszüntette ezt a kereskedelmi vállalkozást, amely aztán a főváros más helyén, sokai nagyobb méretekben virult ki újra. Péchy -Horváth Rexaö^.4 nyíregyházi Korona szálló és m debreceni csizmadia-szín Irta i Pissasear «Jáaxcfs Vendelt citálhatnám: „Nézlek, nézlek, de naba nézlek...!“ Bizony-bizony nem ta- ml ok ilyenfajta hirdetményt! Kár! I A jövőt munkálni ha netalán .anyag nem is volna a gyaküorlatt megvalósítás! noz, de tervekkel, gondolatokkal, élőin lra°yaztokkaI .megfontolásokkal és ítfy r- előkészítem az , átmenetgazdaságot" ta- z- lan mégiscsak helyes lenne?! Hiszen ez <- nem keral °,lyan sok Pénzbe, hogy ezen is takarékoskodni kelljen! 2- A Korona régi épületének a tervei megvannak. Programmnak összeállítása a n er,Vezes fámára, bagatell kérdés. Azt a nehany ezer Pengőt előteremteni pedig, ó „ akkor, amikor a zárószámadásck év- rol-evre bőséges feleslegeket mutatnak s a házipénztár javára, — amibe a terv- 1 Pályázat kerül, a díjazások útján, igazán j nem ütközik nehézségbe! A város veze- tősége, a képviselőtestület, élén a pol- j garmesjerrel átérzik a kérdésnek súlyo- . san jelentős és h als zt ha lattan voltát . 1 -Nyíregyháza viszonylatában. Ilyen körül- j mények közt semmi akadálya megoldani j elvben és tervben a dolgot. I Már csak a kérdés érdekes volta is megérdemelné, hogy a tervező építészek ! Sarda,at’ ezzel a feladattal foglalkoztassak. mert hiszen a fiatalabb építész generációt különösen lelkesítené megol- . am azí a feladatot, amelven annakide- jena z ország egyik legkiválóbb építőmestere dolgozott! Tisztelettel javasolom a kérdésnek * ®®8|wd év6 égeti 1© n párisi Irnház &0r°AaL*SMaI4!"SrTások a “en!őpon?7a mellé A Király eiesriatopati» a
