Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-10-16 / 234. szám

8. ®ida! s ffnmmtu IIÄBOiC«! HU MUTLAF (Trianon 24.) 1443 október ló Hadványi Mária és Varga Marion f&eáree* é»e£cesm*k nwüHiafcéat a nép*u»*rtt énekelnek Sarkady Elemér <« eig*nyzenekara kísérete mellett A vadkacsa Irta: Ignáez Rézsa Kukori zöldfarkú, fehérbögyű, piros- bögyű, széspséges vadmadár volt, amíg éli. Nejeivel vadrécemódra kacérkodott: szerette a víz alá csalogatni őket s ha a vadkacsahölgy igent mondott, büszke és csúfolkodó kvákogással eliramodott. Kacsáéknál a nők járnak a férfiak után. A Holt-Tisza sőtétkékes vizén magas aádas között lakott s szürkületkor népes társasággal vonult vacsorázni a learatott mezőre, ahol az Úristennek ingyen asz­tala várta meg terítve. Egész rendes, közönséges vadkacsa lett volna, mint a fentiekből kitűnik. Mi­kor lelőtték a nádas tövében, akkor de­rült ki róla hogy büntetendő dolgokkal foglalkozik. Olyan kövér volt, mint egy félig hiz­lalt házíréce. Félujjnyi szalonna nőtt a bogyón, nyakán tokát vetett a fehér iollgyűrű. Lassan és szuszogva repült. A hadász, aki meglőtte, zsákba csomagolta. Fizetett érte a vámon pár fillér illetéket. — Egyéb nincs a zsákban? — kér­dezte a finánc, A vadász becsületessége tudatában, Önérzetesen felelte: nincs. Aztán elhozta nekünk a zsákmányt. Látszott rajta nyomban, hogy hetek őt a a tarlót járta és tiszta búzával élt. Szeretjük az ilyen kövér madarat. Meg­hűl szalonna nélkül is. Alig kezdtünk hozzá felbontásához mintha hulló gyöngyszemek peregnének, potyogni kez­dett kihasított begyéből a buzaszem, — Tiszta pirosas, emésztetlen, szépséges búza. Még torkában, a nyelve alatt is búza volt. Mintha egy kis rejtett zsákot tartott volna gabonával. Megmértük, Pontosan 12 és fél deka volt benne. Ez a kacsa, noha senki sem büntette ■»eg érte. feketén szállította Pestre a bú­sát, Csak egy feketéző kacsát lepleztem íc, de ha sok százezernyi társára gon­dolok, meghökkenek. Talán nem olyan élelmes minden vadkacsa, mint a mienk. Talán csak nincs a tarlókon annyi száz­ezer 12 és fél deka elhullott gabona, ahány százezer kacsa jár a Holt-Tisza. a Balaton, a \ elenceí tó s más tavak mo­csarak, nádasok menten, szerte minde­nütt, a learatott földeken. Mert ha úgy volna, akkor úgy-e be kellene csukni az összes vadkacsákat, •miért tonnaszámra lopják és begyük jól - jaa«ga—iia——m mu m rejtett mélyén, leölt állapotban, ide-oda csempészik a drága kenyérmagot. Mi mindenesetre összesepertük szépen a feketén szerzett búzát. Megmostuk, megszárítottuk, aztán selyempapirba cso­magolva átküldtük a szomszédasszony­nak, akinek van egy csirkéje. Vasárnap­ra tartogatná, ha volna mit enni adni neki. Rendkívül megörült az ajándék­nak és kérte ha újabb búzacsempésző vadkacsát kapunk, gondoljunk rá me­gint. Hátha neki is lesz akkor éppen egy éhező csirkéje. ■ aiiiwni'wiiwm Kísérlet a knkerica kapálásával Irta: WESTSIK VILMOS, mezőgazdasági kamarai szaktanár. Ha a faluban egy fiatal pár esküvője volt, úgy a lakodalom után következő napokon beszélnek róla az emberek, míg az esemény a lakosság friss emlékezeté­ben van. Úgyszintén sok szóbeszéd tár­gya az országgyűlési képviselő szónok­lata is, ha betért a községbe választói közé, de csak az eljövetele utáni első napokban, míg a beszédre a lakosság jól emlékezett. Ezt a természetes folyama­tot tartom szemedőtt én is, amikor eze­ket a sorokat írom. Ugyanis most volt a kukorica-szüret és így mindenki emlék­szik milyen termése volt, sőt talán ma- gábaszállva még arra is gondol, hogy mi­lyen hibákat követett el, amiért gyenge volt a termése. Ez okból nem lesz ér­dektelen, ha most írom le hogy kétféle kukoricakap ál ás közül melyik is volt a jobbik. A „Nyírvidék’ 1943 október 8-íkí szá­mában leírtam a nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaság kukoricatermését ez évben. Ezeket az eredményeket szüksé­gesnek vélem részletezni egy szabatos és pontos kísérlet keretében. Hiszen a legtöbb gazdás s ezen lap olvasóit ez érdekli legjobban. A nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaságban 1943. évben kapálási kísér­letet állítottam be kukoricával egy 3.5 ka't. hold kiterjedésű táblán, melyet nyolc parcellára osztottam be és így egy par­cella 700 négyszögöl nagyságú volt. Te­hát ez már nagyon komoly kísérlet, mert nagy területen folyt le. A nyolc parcel­la közül az 1, 3. 5, 7 számúak sima és se­kély, a 2, 4, 6. 8 számúak pedig mély és töltögetéses kapálást kaptak. így tehát egymás mellett felváltva sorakoztak a si­ma művelésű és a töltögetéses kapálású parcellák és pedig háromszori ismétlés­sel. Mind a nyolc parcellát mindig egy- időben kapáltattuk meg. Az első kapá­lás végbement május 11-én, a második június hó 10-én, a harmadik június 22-én és a negyedik augusztus 5-én. Tehát mind a nyolc parcella négy kapálást kapott és pedig hármat június végéig, vagyis az aratás előtti időszakban és a negyelíket az aratás utáni időben. Ez a negyedik ka­pálás nagyon fontos, mert augusztus ele­jén a kukorica már teljesen beárnyékol­ja a talajt és ha ilyenkor kapálunk, úgy a gyom nem képes többé új erőre kapni, minélfogva a kukorica teljesen gyomtisz­Bútor különiecjjesséQtsk oaoy vá\asartek ban ftanircm»« hite* VAY ÁDÁM UTCA 4, A legszebb aáiók, ebédlők és 8zalo*ig&roi*»rák olcsó árbss, tán marad egészen a letörésig. Az ilyen, gyomtiszta kukorica után vetett búza is egészen másként fejlődött, erőteljesebb lesz és nagyobb terméssel fizet. Kísérle­tek igazolták, hogy a gyomtiszta kukori­ca után vetett búza kát. holdankint 2—3 métermázsa nagyobb szemterméssel fize­tett .mint a gyomos kukorica után vetett búza. Amikor tehát a kapálásnak olyan óriási jelentősége van, nézzük már most, mi­lyen eredményt adtak az egyes kapálá­sok A sima kapálást kapott 1, 3, 5 7 szá­mú parcellákban a kukorica csöves ter­mése volt a jelzett sorrend szerint: 57.93, 18.60, 17.34, 16.89 métermázsa, — Ezzel szemben a töltögetéses kaoál.iíban ré­szesült 2, 4, 6, 8 számú parcellák csöves kukorica termése volt a jelzett sorrend szerint: 17.43, 17.79. 16.65. 15.87 méter- mázsa. Ha már most a gyakorlati meghatározás érdekében egybevetjük a leírt számokat, úgy kitűnik, hogy a 4 simakapálású parcella összes vetésterülete volt 1.75 kát. hold és ez a terület leadott össze­sen 70.76 métermázsa csöves kukorica- termést. így tehát 1 ka't. hold csöves termése 40,43 méter mázsa. A töltögetéses kapálásban részesült 4 parcella összes vetésterülete volt ugyan­csak 1.75 kát. hold, mely leadott össze­sen 67.74 métermázsa csöves termést. — Ennek alapján 1 kát. hold csöves termé­se 38.68 métermázsa. Amint az adatokból látható, a simán és sekélyen megkapált kukorica egyre- másra. vagyis átlagban kát, holdankint 1.75 métermázsával nagyobb csöves ter­mést adott, mint a töltögetett. íme kézzelfogható bizonyítékot kaptunk arról, hogy nagyon is helyesen folyik a tanítás, mikor azt mondjuk, hogy a kuko­ricát simán és sekélyen kell kapálni. — Ettől eltérni csakis kivételes esetekben ajánlatos, de ez esetben mérlegelni kell a helyi adottság különleges időjárási és talajviszonyait. Másrész a leírt adatokból látjuk bizo­nyítva, hogy a kukorica még a legszára­zabb években adhat jó termést, de úgy kell kapálni, hogy a föld teljesen tiszta legyen a gyomtól és másrészt minden ka pálás’t a kellő időben kell elvégezni, nem szabad bevárni a gyom elhatalmasodását KÖKTTISBBTITtS Kossuth Lajos: Msgyarorsz ágért A (festeti lösyvtár 10310t SZáBS A Nemzeti Könyvtár nagyjeientőségft kult úr munkát végez akkor, amikor időt­álló irodalmi műveket ad fillérekért ol vasói kezébe, hogy ezáltal e művek & széles néprétegek közkincsévé váljanak, Petőfi száma után most Kossuth Lajos­nak, a magyar nemzet legendás hősének Magyarországért című írását jelentette meg, amely az ,.Irataim az emigrációból“ hatalmas művének egy kis töredéke, A történelem viharos napjaiban jó az. embernek csillagok utáni kutatni a törté­nelem ködös égboltozatán. így indul el ma a magyar lélek nagyjainak megkere­sésére, hogy náluk időzve, a magyarság megmaradásába vetett hitét megerősítse, kétségbeesését eloszlassa, reménységéit fokozza. A magyarságnak ilyen hőse: Kossuth Lajos. Nincs a magyar történet lemnek még egy alakja, aki mélyebbe® élne fajtánk szívében ® aki hatalmasabb benyomást hagyott volna a világtörténe­lemben, mint ő. ,.Magyarországért" című munkájába^ amely tulajdonképen szózat Európához, rendkívül időszerű és minden sorába®, érdekes felolvasásait találjuk, amelybe® ott él és lüktet a magyar öncélúságnak, az igazságnak, szabadságnak és függet­lenségnek a gondolata, Magyarország, ezer év óta önállóan teljesíti európai hivatását s e nemzet szabadságának é* függetlenségének biztosítása nélkül nincs élet magyar földön, de nincs nyugalma Nyugatnak sem és egyensúlya Európának sem. A Dunamedencében békés életet csak a magyar faj szellemi és vérségi uralma alapján lehet teremteni, amely- uralom azonban egy jottányit sem csor­bítja a vele egy hazában élő kisebbség gek kiváltságait és jogait. A külsejében és belső tartalmába® egyaránt tetszetős kettős számot Fáy Dezső illusztrálta. Ára: 60 fillér. A Kossuh-számban nagyszabású pá lyázati hirdetmény jelent meg. Mínde- nüf kapható. Értékes jutalmak. Pályáz zon ön is­- ILLETMÉNYJEGYZÉK az alkaim* Kották kereseti adójához, legújabb reá delet szerinti nyomtatvány elkészül! ét kapható JÓBA-papírüzletben, Minden mennyiségben legmagasabb napiáron Mustot és vásárol Kertész Antal bornagykereskedő DERRECENI UTCA 2. Telefon: 24-QO

Next

/
Thumbnails
Contents