Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-12 / 230. szám
4>Sda.í ÉH—— Ahogy a humorista látja 25 tétel & műsiiveiés fskolalábél Az irodalmi ponyva után harcot hirdetnek a képzőművészeti ponyva ellen Ss. Nagyon helyes. A nemes törekvés azonban csődöt fog mondani mindaddig, amíg közönségünk ízlését nem emeljük megfelelő fokra. A népet meg kell tanítani .hogyan élvezzet a műt. Nsgy feladat vár tehát a műélvezés iskolájára. Mielőtt tananyagát (összeállítanák és ■megkezdenék a munkát, bevezetőül a’ant röviden bátor leszek rámutatni, hogy műélvezés nemcsak a képzőművészetek terén van, hanem az élet minden vonalán. A mindennapi műélvezeteikből mutatunk rá néhány közkedveltre. Műélvezés a színházban. 1. Sor szélén ülni és félórán át késön- jövőket engedni be. 2. Műkedvelő előadásokon primadonnát tehetségtelen libának mondani s azjtán értesülni, hogy másik szomszédunk a primadonna mamája volt. 3. Olyan úr mellett ülni ,aki az egész előadás alatt zörgős a cakó bál kínálja a cukorral hölgyismerősét. 4. Köhögős úr előtt ü m. 5. Nagyothalló úr mögött ölni, aki együtt nevet a közönséggel, aztán szomszédjával elmagyarzátaíja. hogy mit nevettek. Moziban, 6. Oyan hölgy előtt ülni, aki Pesten már látta és barátnőjének előre mondja. 7. Gyomorbajos vén embernek szerelmespár mögött ülni. Kártya. 8. Ászra alsót és arra tízest kapni. 9. Oneászra felsőt és arra nyolcast kapni Futball 11. Hajrát ordítani és gólt kapni, 12. Tizenegyest kapni és kapufának rúgni, 13. Honi pályán vesztett meccsen bírónak lenni. 14. Bírónak igazat adni és egy nagy pofont kapni. Evészet. 15. Banketten kilencedik szónokot hallgatni. 16. Pörköltben srófot találni. 17. Ebédre füstölt oldalast várni és Sbre9 spenótot kapni. Vegyes. 18. Fiú várni és leányikreket kapni. 19. Ellenségeink sikeréhez gratulálni. 20. Beteget jelenteni és főnökkel sörözőben találkozni. 21. Kalapunkat 90 kilós hölgy alól kihúzni és mosolyogni. 22. Kalapot Dunába ejteni és azt a tanácsot kapni, hogy ha sietünk, Mohácsnál még elérjük, 23. Levelet címzés nélkül bedobni a postaládába és nyílásán bekukucskálni. 24. Télvíz idején hajnal”, vonathoz felkelni, 25. Fogtőgyuladással humoros cikket olvasni. (Kiss József.) —a—■— memmsrnrnmemmm 1 Wenter Fr jgye» szállító j Byíreg^hm, Eamn tér 2. Telefon 22— 13. Magyar királvi álUmva'utak szállítási vállalata. Házíól1 házig íorgaiom. Áruszálliíások, Költöztetések. Ár m feladások. Potens és leMIsnweto Ki«z Iq^’ás. _, NVlRVIDÉK Ä 52ABOL-C31 HíKLflP Véres családi jelenet Alsó- domonyán, me’t az asszony másnak mosott Trancsics Jánosáé 29 éves, alsódomo- nyai, kokendáskai asszony súlyos sérülésekkel jelentkezett fölvételre az ungvári kórházban: feje és ba’karja vérzett a szerencsétlen asszonynak, akit a kórház- s ban nyomban ápolás alá vettek. Elmondotta, hogy férjétől már hét hónapja különváltan él. de egy házban lakik. Amióta férjétől külön él, mosásból tartotta fönn magát. Amikor a véres esemény lejátszódott éppen befejezett egy mosást, a megbízó jelentkezett a fehérneműkért. Férje ezt látva, felelősségre vonta őt, hogy másnak mos, neki azonban nem. — Erre azt mondotta, hogyha megfizeti, neki is kimossa a fehérneműjét. Ugylátsxik. j ez nem tetszett a férjnek, mert fölkapott S egy baltát és azzal többször az asszony j felé sujott. A balta az asszony koponya- jj ját is érte a szeme fölött és megsértet- jj te a balkarját is. Az asszonynak a súlyos jj sérülések ellenére is volt annyi ereje, hogy gyalog menjen be a kórházba. (Trianon 24.) 1943 október 12, ipari munkásosztály felemelkedése anyagi helyzetével van összefüggésben,, a munkásság keresed viszonyai; kell intézményesen megjavítani. Ez pedig nem történhetik karitatív akciók keretében, hanem a í e r m elésp öli ti káb a erősen be- ieágyazott társadalmi politika útján. A munkásság anyagi megerősödésével nemcsak arra lesz meg a lehetőség, hogy a munkásosztály tehetségesebb tagjai elfoglalják megfelelő helyüket a társadalom magasabb régióiban, hanem arra is, hogy az ipari munkásság a maga te'jes egészében is felemelkedjék és a nemzet- gazdaságban való fontos szerepét megelégedetten. teljesítse. Munkásságunk felemelkedés! lehetőségei Kétszeresére emelkedett Magyarország gyáriparában dolgozó mániásainál szama Hon »«au wsai ez a seheslramu fejlődés uíánpéttás&f? Feífm«ikedé«i lehetőségek és k ihásza alájuk lét öngyilkosság Kovács Árdrás 47 éves, mi? egvházi, Szélső bokor 7 szánt alatti lakos latíásán felakasztotta, j magát és meghalt. ! Sipos Lajos 66 éves balltányt | lakos október U-rá éjjel az :L I iállóban rgy gererídára felek asz-. I lotU magát. Reggel holtan tatái j lak r&, Az. idős ember beteges-- j kedeü, már dolgozni sem bid, I Nyomora miatt dob a el míigaiói \ az életet, m A Népe és Családvédelem legújabb számában érdekes cikket olvastunk a nagyipari munkásság utánpótá i és fel- emelkedési viszonyairól hazánkban. A cikket Rézler Gyula rta, a Muukatudo- mányi Intézet igazgatója. Érdek.édesünkre annál is inkább tarthat számot, mert tudományos cáfolata azoknak a kü fö di koholmányoknak, melye szerint munkásságunk életszínvonala alacsony. Bevezetőül elmondja a cikk, hogy az utolsó évtizedben gyáriparunk hallatlan lépésekkel haladt előre. 1934-ben még csak 196.000 munkás működött magyar gyárakban s 1938-ra ez a szám már elérte a 238.500-at. A hazatért terülitek nélküli ,tehát ugyanazon trianoni területek nélkül ped g ez a szám 1941ire 354.000-re szökött. Kikből tevődött ki ez a 158.000 ember, akiknek a bekapcsolódásával népességünk öt százaléka cserélt foglalkozást. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a munka, a visszatért munkanélküli munkásokból. A gazdasági válság előtt, a háború utáni konjunktúra tetőfokán, 1929-ben 235.000 munkás dolgozott a magyar gyáiparban. Ez a szám tehát pótolta 1936. évig az új feltőltéseket. A gyakorlatban persze ez a réteg elhalálozás és másutt e h.lyezke- dés útján már égen kicserélődött. De az 1936-os év u.án már teljesen új rétegekből kellett toboroznia a gyáriparnak foglalkoztatottjait. Honnan vette hát őket? Elsősorban a kisiparosság segédei'e gyakorolt erős vonzást a jobb kereset, Az 1929-beli 195.000 segéd helye.i 1938-ban már csak 147.000-rel tartottal nyílván az ipartestületek. A kérésé.bér pedig már 1929-ben is nagy különbség i vö t. Egy gyáripari munkás évi átlago: j kereste akkor 1497 peng ővolt, a kisipar segéd évi átlaga pedig csak 1089. A; évek fo yamán ez a kü önbség csak nő.t tz év múlva 1939-ben már 1267 pe igi volt a gyárimnkás évi átlaga és csal SIS a kisipari segédé. Legnagyobb sodrása az agrárlakosság 1 ra volt a gyáriparnak. Ez természete: i hiszen voltak évek. amikor a mezőg zee j sági munkás keresete a gyárimunkásé . nak még a felét sem érte el, s míg ő : I tástól vakulásik dolgozott, a gyárimul j kás csak nyolc órát naponta ezért • pénzért. ; Legkisebb, de még mindig jelente azoknak a száma, akik felsőbb társadé mi osztályokból szál'azak aá a munká ság közé. így történt a devalváció ideje a végkielégítettekkel és most is lá b; tunk ilyen jelenségeket a zsidótörv nyék kapcsán. A cikk eddigi adatai a munkásután- | póltlás kérdéseivel foglalkoznak. Sokkal jj érdekesebbek azonban a munkásosztály jj felemelkedésének lehetőségeire célzó ré- jj szék Rézler Gyula tanulmányában. Szerinte az országos statisztika száraz jj és bizonytalan adatainál sokkal áttekin- t főbb képet nyújt egy reprezentatív sta- j tisz.ika. Erre a célra kiválaszd tak egy i olyan szövőgyárat, mely csaknem pento- \ san a magyar gyáripar mértékét követve fejlődött az utóbbi években. Itt1 legfeltűnőbb az volt, hogy nagy különbségek j vannak a szakmunkások és napszámosok j felemelkedésí lehetőségei között. A fel- í vételben szereplő szakmunkások közül i például ötvenegynek vö t gyermeke. E 1 gyermekek negyven százaléka marad meg apja foglalkozásánál, vagyis szintén j . ! szakmunkás lesz, hatvan százalék pedig ■ magasabbra tör, tisztviselő lesz, katona, : ügyvéd és tanító. j Az 594 betanított munkásnál már csak j 298-nak van gyermeke. Harmincöt szá- j zálé.k a maga foglalkozására taníttatja • gyermekét, 65 százalék jobb sorsra szán- ' ja, de a jobb sorsban tekintélyes szám* arányban szerepel a szakmunkássá elő- i lépés is, 5 A megvizsgált 77 napszámos közül har- : mine százaléknak a gyermeke megmarad 1 apja foglalkozásánál, a többi felfele tör: ; szakmunkás szeretne lenni legtöbb, né- j hány pedig kereskedő. I Nagy áldozat a munkáscsa’ádn ab j gyermeke taníítatása. Ezen segít a kor- : mányzat a tehetségkutatással. Mindez azonban — fejezi be Réz’ei Gyula cikkét — csak pillanatnyi segítés módozatként jöhet tekintetbe. Miután a: Csak ipari célokra szabad íeltoaszaálni & cukorrépái A Magyar Vidéki Sajtótudósító buáa- í pesti jelenj jé se szerint a közelmúltban. I több kormányrendlelet jelent meg a cukor-, j répa termelésével és felhasználásával ; kapcsolatban, mert a mai háborús viszo- j nyok között a közelin.ásnak különösen j nagy érdekei fűződnek aíihoz, hogy az í ország lakosságának cukorellátása, , úgy mint eddig, ezután is biztosítható legyem Egyik rendelőt megtiltotta, hogy a termelő a cukorrépát idő ellőtt kiszedje a főidből. Most állapította meg egy miniszteri rendelet, hogy az idei kedvező idő- , járás következtében a cukorrépa már beérett és így már kiszedhető a földből, j holott erre más években csak 2—3 hét- jj tel később került sor. [ A miniszteri rendelőt szigorúan figyel i mezteii a répatermelő gazdákat, hogy a \ répát csak cukorgyártási, vagy szeszgyártási célokra szabad forgalombahozni^ illetve felhasználni, kivéve a más célra Itörténő felhasználást, ha arra a minisz- I; térium külön engedélyt ad. j Amelyik gazda a répát meg nem engedett célra hasznába fel, súlyosan megsérti a közellátás érdekeit é® ellene a hatóság soronkívül indít eljárást. A minisztérium felhatalmazta a hatóságokat, hogy ha kell. karhatalommal is akadályozzák meg ,hogy a répát bárki mag . m engedeti; módon használja fel, vagy hozza forgalomba. az Vörös szilvát, teéM szilvát, Oullá almát mii:-den mennyiségben napi áron vasáról a gróf Zt«*hy Jánúi ©é»» onzervgyára Iroda NyiregylrósEa* SatentmihÄÄyl *»i 4 Rákóczi ulca 26, szám. Telefon: 26 56 Sürgönyeim : Konzerva.
