Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-09 / 228. szám
oldal. mmmm „ MrmvmtK 3 Z ÄBOtCSl HÍRLAP (Trianon 24.) 1443 oMSber 4. Római aranybányát fedezett fel nyolc nagybányai munkás Félbehagyott antik ércbányák a Rozsály-havas oldalában — A munkások megkérték a bányászáéi engedélyi Nagybánya, A nagybányai szépséges hegyek között és a kelet, felé húzódó Lá- posi-hegységben már a rómaiak is tevékeny bányászatot folytattak. Aranyat, «zűstőt és rezet hoztak fel a sziklás he- Éyek gyomrából és a becses fémeket itt szabadították ki kőzetbörlönéböl. hogy aztán pénzt, ékszereket, használati tárgyakat és más egyéb holmikat formáljanak belőlük. Később, a nagy latin világbirodalom lehanyatlása után elvonultak a Rozsály és Gutin sziklapiramisai alól a • római légiók és velük a békés bányászok és ipar- ízők is. A bányák megszűntek és az egykor szorgos munka helyét felverte a giz-gaz, belepte a cserje, elárasztotta a szederínda és sok más hasonló sűrű növény. Az értékes lelőhelyekre a feledés homálya borult. Az újabb nemzedék, vagy az újabb jövevények nem tudtak a nemes ércek bányászó helyeiről. Közel kétezer évnek kellett leperegnie az idő orsóján míg végre az egyik ilyen régi római aranybánya elhagyott földalatti tárnáiba megint friss levegő nyo- makodott be és a nyomában ismét emberi lépések döngtek végig a két évezred óta alvó. néma alvilágban. Felfedezik a római aranybányát Néhány héttel ezelőtt egy eyszerű magyar munkás, aki az cofernezelyi állami kohoművekben dolgozik, üres idejében a Rozsály-havas Alsófernezely fölé magasodó nyugati odalán bolyongott. Az egyszerű kohómunkás, aki ismerte a elveszett római aranybányák történetét, már hosszú idő óta szvós kitartással kereste- kutatta a sziklás hegyoldalakon és titkos YÖlgyecskék rejtekében a rómaiak halott aranybányáit, mert babonás hitel hitt abban. hogy egyszer sikerrel jár és rátalál az ilyen rejtőzködő nárnabejáratra. Sűrű, szövevényes, alig járható bozótosban egyszerre csak keskeny sötét alagúfszájat pillantott meg. A feketén ásító szűk nyílás alig látszott a roppant sűrűségben és a munkásnak szörnyű fáradtságába került, amíg oda tudta magái dolgozni a sűrűn nőtt bokrok, indák, kőtörmelékek és omlásos kőgörgetegek között. Egészen közelről szabályszerű bányabejáratnak bizonyult a szűk nyílás és a munkás nagy lelkesedéssel dobogó szívvel hatolt be a rejtelmes ismeretlenbe. j ember, nem is gondolhatott arra, hogy I felfedezésnek hasznosításához a saját j erejéből hozzáfogjon. Pénzes társak után j nézett. Hoisszas keresgélés után hét derék ! magyar emberrel hozta össze a sorsa, j akik összesen rendelkeztek annyi tőké- | vei, amennyi egy kisebb bányaüzem : egyszerű viteléhez elégséges, i A nyolctagú társaság ezekután meg- j tette a szükséges lépéseket a rómaikon I aranybánya birtokbavételére, illetve ki- j termel és ér ée. A szabályszerű bejelentés i után a bányakapitányság elrendelte a : felfedezés szakértők álltai való megtekin- i fését, a kőzetek felülvizsgálását és min- j denekfelett a bányajog biztosítását a i nyolc munkás javára. A magyar bánya- ! törvények értelmében ugyanis a bánya j felfedezőjét elsőbbségi jog illeti meg, ; amelynál a törvény teljes szigorával mel- ! let te áll. A bányászati jog kiadása most már | csak napok kérdése. És ha. a nyolc ma* i Myar munkás kezében lesz az egykori ró- ! mai aranybánya közel kétezer év óta I hallgató tárnáiban újra megindul a terme- j lés hangos munkája, a halotti sziklafolyosókat megint kalapácsütések z-aja és pis- | K'gó bányászlámpák halvány fénye tölti ; majd be. És napvilágra kerül majd az í arany, amelynek csillogó fényét két- | ezer év óta őrizték a koromfekete tárna- 1 folyosók és elindul majd messzi útjára. amely alatt áldást és örömet éppúgy fog ; okozni, mint véres drámákat és szörnyű I bűncselekményeket. Sok római aranybánya Beszélgettünk a római aranybánya felfedezőjével. aki még ma is egyszerű, szegény kohómunkás és a következő érdekes felvilágosítást kaptuk tőle: — Az Alsófernzely feletti hegyoldalakban számtalan ilyen elfelejtett, rejtőző római amybánya lehet — mondotta a boldog aranybányatulajdonos —, de ezeket ropant nehéz felfedezni. A legtöbbjüket teljesen eltemették az omlások, nincs már bejáratuk és semmi jele sincs annak, hogy ott bánya lenne. Én is évek óta kerestem egy ilyen bányát, hosszú évekig jártam, csatangoltam a szörnyű í bozótokban, de sohasem találtam semmit, j De csak kutattam, keresgéltem tovább, 1 mert éreztem, hogy egyszer majd csak j rátalálok egy ilyen bányára. És úgy is j történt. Arany!,,, Arany!.., Világító eszközeivel kellőképpen megvilágította a kísértétíesen néma, halott támái és lassan, gondos figyelemmel szemügyre vette a folyosók falait és a talajon heverő kőzetdarabokat, Már az első, felületes vizsgálódásnál is látta, hogy «gyes kődarabokban sárgás, élénken fénylő erezetek csillognak, amelyek hol szélesek hol keskenyek, ahogyan a természet szeszélye elrendezte. A fényes erek és csíkok aranybeíétek voltak és amikor a felfedező ezt megállaptotta, boldog örömmel befejezte vizsgálódását ér. néhány kőzetdarabbal visszatért a fényes napvilágra. A munkás aki földhözragadt szegény — Mikor kezdhetik meg a kitermelést? — kérdeztük. — Amikor a minisztériumból megkapjuk az engedélyt. Ez minden percben megérkező étik. Már ugyancsak türelmetlenül várjuk, mert az előzetes kiadásokra egy kisebb vagyont már rá kellett költeni. Engedély nélkül is lehetne bányásznunk, de a kitermelt nemesfémet csak akkor váltja be a Nemzeti Bank. ha az arany eredetét igazolni tudjuk, azaz ha bányászati engedélyünk van. A bányatermékaranyat csak a Namzeti Banknak szabad eladni, — Ha megkezdik a bányászást, egykettőre gazdag emberek lesznek! — bizi tatjuk a derék kohómunkást. ip» Ster fi II divatáru üzletét a Városháza épületből a ftör, kai. püspöki palotába Fábián papirkereskedése mellé helyezte át. Bethlen utca Enyhe mosolyra húzza a szájaszélét. — Még nem olyan bizonyos! — mondja és a szeme, mintha titkokat kutatna, a messzibe révedez el. Hátha nem üt be a bánya. Hátha kevés lesz az eredmény. Meg aztán sokan vagyunk hozzá. Nem sok jut majd egyre-egyre ... És egészen elszomorodik . . . Furcsa látvány: egy ar any bányát uiájdonos, aki elszontyolodik. Sokáig tart amíg sikerül megvigasztalni. Nagybányán, Alsófernezselyen és más Rozsáy-alatti helységekben természetesen élénken -tárgyalják a kohómunkás szerencséjét. Ébresztő. b soassx&mcä •smmeammmmasmaaaamBmtmmamBtKmmsnaam Higsierü eredménnyel járt a lekenték idei selyemtenyéistése 4617 levente 7120 tg. gubát tenyésetetf, 30.292 92 értéiben Országszerte nagy munkát végez a leventeifjúság, hogy a háború okozta nyers- anyagproblémákat megoldáshoz segítse. Gyűjtéseket végeznek és maguk is mint termelők szerepelnek. Egyik legfontosabb munkaterületük a selyemgubó-íenyésztés. A magyar ipar számára pótolhatatlanul fontos selyem-anyagot a külföldi behozatal elmaradása miatt itthoni termeléssel kell pótolni. A Leventék Gazdasági Szövetkezése a kérdés fontosságát felismerve országszerte szakértők irányitásval már második éve folytatja a selyemgubó tenyésztést. Idén a Levente Hírközpont jelentése szerint 4617 levente kapcsolódott bele ebbe a munkába. A gubákat pusztító kedvezőtlen időjárás ellenére 7120 kg, gubót váltottak be és összesen 36.292.92 pengőt kaptak érte. Munkájukkal fontos szolgálatot tettek a magyar ipar anyagellátásnak. A legnagyobb tenyésztési eredményt a zentai levente-egyesület érte el (209.80 kg.}, második a karádi levente egyesület (201.10 kg.), harmadig a szódádi levente- egyesület. (141.80 kg.). Az egyéni tenyésztők őzül a szabadszállási Sipos Mi- hály levente egymaga 153.10 kg. gubót váltott be 98.45 pengőért, második a zombori Bagoly József (121.70 kg.), harmadik Maczík János Szarvasáról, aki 112.60 kg. gubót tenyésztett. Isgfeezdfék a gyapjn- kontiogeag szétosztását Mtgikezdték a gyapjúkontingens szétosztását a feldolgozó vállalatok között. A gyapjú szétosztásánál nemcsak a nagy kártoló és fésűsfonó üzemek, hanem ezeken kívül a nemezipar, a kalap- ipar, valamint az ország különböző részeiben lévő kisfonóüzemek is megkapják azt a legkisebb mennyiséget, amely üzemük foglalkoztatását és folvtonossá- gát biztosítja. Mindezekkel az intézkedésekkel a közszállításokon és a munkás- j ruhaakción kívül, sikerült biztostani, I hogy a polgári ellátás részére szükséges | gyapjúfonal termelése már meg is indult. Az olaszországi események következtében bizonyos mennyiségű kiesés lesz a műszál behozatalban, ezért az illetékes tényezők biztosítani igyekeznek azt is, hogy a hazai műszál előállítása nem csak folyamatos Jegyen, hanem a lehetőség szerint mennyiségileg emeltessék is. A megtett intézkedések következtében biztosítottnak látszik, hogy a textilgyártás céljaira szükséges hazai termelésű műszál — bármilyen csökkentett mértékben is — állandóan rendelkezésre áll és biztosítani képes a legszükségesebb igények kielégítését. MEGNYÍLT ismét a nagy népszerűségnek örvendő Bácsik (Luther ház) Naponta: Fagylalt és sütemény különlegességek iée«ÍÉ Steif 8fl ** szálé, üftiier ház. — Mapr ruhák művésziem klvitelim kMnet — Tgisfaa; 28-99
