Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-04 / 200. szám
t. «fatal. J^mmíDtn _ SZabolcsí hiüLAP (Trianon 24.) 1943 otptanba 4 Vassár nap Zenés sördélelőtt Rossz idő esetén az Étle remben I q K°rona Kerthelyiségben Melyik a legszebb pálya?... Irt» s Albert Antal Vannak emberek, még a mai világban a, akiknek kedvenc csemegéjük a vitatkozás. Nem is szólva arról, hogy a társalgók legkellemetlenebb elemei a vitatkozók, az örök „kinek van igaza?“ keresők, a legtöbb esetben a vita balgaságokról szói, sőt sokszor lehetetlenségekről. amiről kár- egy szót is szólni. Ilyen viták közé tartozik a ,,Melyik a legszebb pálya?“ kérdése is. Tegyünk alább néhány megjegyzést erre a kérdésre annál is inkább, mert ez most ídő- és sokan foglalkoznak a pályaválasztás kérdésével: milyen pályára menjen, melyik a legszebb, a legtisztább >a legjobban jövedelmező, az egyéniének a legmegfelelőbb, stb., stb. „Melyik a legszebb pályá"-n tulajdonképpen nem is annyira a szépséget értik a vitatkozók, hanem a pályák elsörangúsá- gái Ilyen „elsőrangúság'1 tulajdomképen nincs, mert minden, pályának más és más ^ célja ,a feladata, tehát már ezért, is balga dolog a fenti kérdésen vitatkozni. Az természtes, hogy minden embernek az a legszebb pálya és az ő szemszögéből — helyes is, hogy — azt tartja a szerű, Befejeződött ismét egy iskolai -év legszebbnek, a legfontosabbnak, melyen ő van, vagy kíván lenni. Tény az hogy minden foglalkozás, mesterség, pálya az emberiségért van 9 ami azt szolgálja a maga ne qi ében szép é* feltétlenül megbecsülendő, „Jedem Narren gefällt seine Kappe" — tartja a német közmondás. (Magyarul: ^Minden bolondnak a saját sapkája tetszik.)- Az egyén ad a pályának megbecsülés)., szépséget és nem fordítva. ^üyszor halljuk: „Sajnos, ez pályatévesztett emberi’1 Nagyon szomorú meg. éliapftáís, mert csak azt a pályát tudjuk szívvel, lélekkel szolgálni .amelyre hivatottak vagyunk, A pályához nemcsak ész kell, a(z még egymagában kevés) hanem szív is! Bebizonyosodott, hogy csak azon a pályán érhető el komoly eredmény, amelyikre hivatoUak léptek, A hivatottak •zereztek a pályának elévülhetetlen babérokat. Borzalmas, amikor egy „szépnek mondott pályán, nem arra született egyén működik. Egy pályára elsősorban azért lépjünk, m ért arra hivatást érzünk s ne azért, mert az részünkre jó jövedelmet biztosít. Nem a a jó jövedelem a lényeg Ez lehet lényeg egy önző egyénnek, de nem a társadalomnak! Igaz ember pedig nem önmagát, hanem a társadalmat helyezi Érteiités. a m. kir. földmi velésügyi mi ■isztérium által engedélyezett iagatlanforgalmí irodáját Bocskai utca 7. s?ám alatt megnyitotta. Telefon 26 8i előtérbe, s azért, annak a javáért dqlgpzüv Kétségtelenül vannak pályák melyekre születni kell, melyekre bizonyos nem mindennapi készség kell pl, íesz.é^zet, énekművészet, szobrászat stb. Ezekhez valóban készség szükséges, De ki merné azt állítani, hogy ezek pl. a legszebb pályák a társadalom szempontéból? Mq, a XX. században élünk, amikor már túl vagyunk, illetve túl kellene lennünk az egymás „lenézésén1, meri 'e csak ez vagy, de én, én, hát én,,. . már- már valakinek a kegyes jóvoltából felmásztam az ugorkaiára! Sokan azért mennek „előkelőbb" pályára, mert ,,úrhatnámot" akarnak játszani és többnek akarnak látszani, mint amik. s azt hiszik, hogy az a pálya elfelejteti velük a „régi időket“. Nem sz a szégyen, hogy kitől származom és mi va gyök (vagyis mi a foglalkozásom), hanem az, hogyha azt a foglalkozást, pályát nem úgy töltöm be, ahogy azt kellene. Ez már igen nagy szégyen s aki ilyen, az szégyelheti is magát, de nagyon! Pályaválasztás előtt szállj magadba s arra menj, amelyikre hivatást érzel s az lesz a legszebb, a legelsőbb pálya számodra s ha híven töltőd be, magad boldog leszel, a pályának pedig megbecsülést szerzel! Németország többet exportál, mint ahogyan azt általában a külföldön hiszik Istanbul. .Abból az alkalomból* hogy Németország olyan számottevő módon vett részt a szmirnai vásáron, német részről dr. Hunke egyetemi tanár a török sajtó képviselői előtt az alábbi nyilatkozatot tette. „Németország sokkal többet exportál mint ahogyan azt a külföldön hiszik. Németország kötelességének tartja, hogy kereskedelmi partnereit még a háborúban sem hagyja cserben. Ha a török kütkerekedelmet nézzük, akkor kitűnik, hogy Törökországnak ma is a Birodalom a legszámottevőbb üzletfele, hiszen Töröprszág bevitelének tpbb mint 50 százaléka származik a Birodalomból. Tény az. hogy Németország kivitele ma is igen sokoldalú és gazdag tartalmú, annyira, hogy annak a vásár kereteiben csak egy töredékét lehet bemutatni. Annak ellenére, hogy a háború következtében Németországnak saját felfokozott igényeit is ki kell elégíteni és azonkívül számos más európai országgal is bonyolít le tekintélyes külkereskedelmi forgalmat azok a szállítások, amelyek 1942-ben érkeztek a Birodalomból Törökországba élénk tanúbizonyságai annak, hogy Németország mennyire szállítóképes és-. hajlandó is szállítani. Ezek között az áruk között olt találjuk a papirost, iemezpapirt, kátrányfestékeket, egyéb festékeket, fimiszeket, fénymáza- kat, nagyméretű vaskészítményeket, vasárukat, fémárukat, gyógyszereket, finommechanikai és optikai gyártmányokat, mozdonyokat, szövőgépeket, erőgépeket, mezőgazdasági gépeket, villamosberende- zéseket, rádiókészülékeket, igen tekintélyes mennyiségben. Éppen ezeknek a szállítmányoknak van Törökország jöven_ dő fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége, főként ami Törökország közlekedését, iparát és mezőgazdaságát illeti. A vásárok általában a gazdaság teljesítőképességének a fokmérői Németország annak a hagyományos kapcsolatnak az alapján, ameiy öt Törökországhoz fűzi, azon volt., hogy gazdaságának azokat a termékeit mutassa be, amelyekre Törökországnak ezidőszeiint legnagyobb szüksége van. Az izmiri nemzetközi vásáron bemutatott német kiállítás bizonyítja azt, hogy milyen jelentőséget tulajdonít Németország a Törökország gal .való kereskedelemnek, mert Törökország történelmében Kelet és Nyugat között mindiíg a híd szerepét töltötte be. Németország ipara és kereskedelme a» szmirnai vásárban eszközt látnak arra, hogy kíinélyítsék nemzetközi gazdasági kapcsolataikat Ugyanezt a célt szolgálja a szmirnai nemzetközi vásáron német részről felállított tudakozódó iroda, amely az érdeklődőknek a német beszer. zési forrásokra vonatkozó minden felvilágosítást készséggel megad. Fizetendő dijak s Bessenyei Zeneiskolában A Bessenyei Zeneiskolában a beírat ke zások folyó hó 6-án és 7-én lesznek A tanítás 8-án kezdődik. Tanszakok: Zom gora, hegedű, ének, zeneszerzés éa zeoa- óvoda. Beiratkozási díj egész évre a fő- tanszakokon: 12 P, a zeneóvodában ó B. Tandíj: a zongora alsóbb osztályaiban ka» vil5 P, a felsőbb osztályokban 18 P; A hegedű, ének és zeneszerzés tanszakon a havi tandíj 18 P. A zeneóvodában a havi tandíj 8 P. Ezekhez a díjakhoz semoA féle más díj nem járul. Ha egy családból több gyermek tanul, a zongora alsó fókán 15 P helyett 12 P a havi tandíj. A zeneiskola tandíjai csak minimálisan emelkedtek. Erre ±s csak azért vobj szükség, mert a kiadások rendkívül megnövekedtek s a zeneiskola majdnem teli jesen a befolyó tandíjakból tartja fieasi magái. A zeneiskola, — mint a multbap is — felelősséggel készít elő Zeneművésze ti Főiskolai vizsgákra. Olcsón és fölvásárol telis feattífa Férfi, a4i és gyermek divatcikkekben nagy választék — Téiefotj: 2t 35 szán Vay Adám utca 1. szám. mm I Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! posztó- szövet és textil üzlete NTMYflÁZi VII áOÁl PTGA 2. SZil. Italszflkségletél Rácz Gábor ram és Ukfirgyárából szerezze be. — Bocskay utca 6. Oirotot, saw ás száraiét vásároljunk w Major Ágoston divatára üzletében. TeL 28-88 — Külön nagybani osztály. — SUM Gipáíuz ““■“•““““ff' Syiregybáza, Zrínyi Ilona b, s Legmegbízhatóbb be&zcrs* sí forrás mindennemű _ . . cipőárukban. «u* UpU* áSTTtSÍ! A!«*« év 1900. TaMui %»» mrnnrn U Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5* Telefon : 21-00
