Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-05 / 225. szám
{Trianon 24.) 1943 október 5. 11 niMfiiiiiiiniwiwiniiw 11 Találatain eg? „jé“ eiBtiirrel A két jóbarát egyike az ország déli részén születeti, a másik pedig az északin. Amikor az iskolából kikerültek semmit sem tudtak egymásról, de az ei- helyezkedhetés iránti vágy mindkettőjüket ide sodorta Szabolcs megyébe. Itt aztán közös szobát béreltek, mert bizony az őket alkalmazó vállalat vékonyan adta a pénzt a gyakornokoknak. Ök azonban mégis rózsásnak látták az életet. mert fiatalok voltak és mint egy begy emelkedett előttük a jövő sokféle lehetőségekkel. Az évek lassan teltek és ők haladtak a hegyen felfelé, elhagyva. a virágos völgyet, most már keményen kelleti doilgozniok. mert mindketten felelősségteljes állásba jutottak. — Hogy hivatásuknak elege; tehessenek, mindketten megházasodtak és külön mertek :akni. mert már tellett a jövedelemből. A hegy oldalán már kevesebb ember fért el és így nekik sem jutott máv annyi élettér, mint a völgyben és voltak közöttük hatásköri összeütközések is. A barátság azonban még is változatlanul fennállott közöttük mert érezték, hogy a múltban milyen, egyedül állottak, amikor ide kerültek köTénk, tudták, hogy a múlt kötelezi őket, A sors különös szeszélye úgy hozta magával, hogy a Felvidékről jött — mondjuk Északi úrnak a felesége Szegedről származott a Dell úré pedig Kassa vidékéről. A nyáron mindketten családostól rövid szabadságra men.ekés ekkor ígérte meg Déli úr a kollegájának, hogy származási iratait elhozza a Felvidékről ahol nyomozni kellett a nagyszülők után mert a vállalatnál az egyik irányító állás megüresedett". Északi úrnál: természetesen az ország déli részén kellett hasonló puhatolózást folytatnál Mindketten megbíztak egymásban, mert I a murks őseiébe ment és hogy ha az egyikűjük nem teljesíti az ígért tét, akkor a másik is megtagadhatja az iratok átadását. A megállapított határidő előtt csak pár nappal érkezett vissza lakhe- s lyére a két jóbarát. Déli úr jött meg előbb és a tiszt viselő társainak mutatta is a beszerzett anyakönyvi kivonatokat, amelyeket csak napokon át ártó u; ázás segítségével tudta barátja részére megszerezni. Északi úr már nem tudott hozni semmit, pedig járt Aisómemíudcm- talván is. ahol %z öreg emberek sem emlékeztek a barátja -nagyszüleire. Dé.i úr - összecsapa a kezét és váltig bizenyo- zott- hogy ő Felsőnemtudomíalvát mon- 1 doü, de a dolgon már segíteni nem !e- hejtett. Déli úr érezte, hogy nincsen rendbe a dolog. Érezte, hogy a barátja becsapta s ezért ő -sem adta át neki az iratokat. Egész éjjel nem aludt. Tudta hogy az állástól így mindketten elesnek és be fog jönni egy harmadik. Ekkoi már kapaszkodott Északi úr is de a hibáját jóvá tenni nem tudta. Fakó arccal ment be másnap Déli úr a hivatalába és az általa beszerzett ira- tokt átadta Északi úrnak azzal, hogy ő megígérte a beszerzést és az ő férfiúi szavát semmi sem tudja befolyásolni. — Elmondta, hogy ő jó ember és nem akarja, hogy a barátja „felületességéért" annak felesége és ártatlan gyermekei bűnhődjenek. A kollegák persze összecsapták a kezüket ilyen becsületesség láttára de Déli úr csak annyit mondott nekik, hogy Látja az Ur, tudja az Ur! Pár nap múlva csakugyan megkapta az állást Északi úr, de nem tudott örülni, mert érezte, hogy az alantasai is csak a köteles tiszteletet adják meg neki. Ismét olyan magányosan érezte magát mint gyakornokságának első napjaiban. Nem tudott annak sem örülni, hogy felettese lett volt barátjának, mert érezte, hogy mindenkinek a rokonszenve a szóralanul tűrő barátját illeti. Hetek múlva aztán levelet hozott a posta a jó ember számára. Egy pesti nagy cég tudta meg, hogy hogyan állotta ki Déli úr a becsületesség próbáját. fel- j ajánlotta tehát neki a iőpénztárnoki áL- lást, sokkal több fizetéssel, minit ameny- nyit egy vidéki vállalat tud adni, még az igazgatójának is. A magyar pélbabeiszéd azt tartja, hogy a rossz hír szárnyon jár. a jó hír pedig csak kullog. Ezért volt az, hogy Déli úrnak is várni kellett megjutalmazására, de be kellett látnia, hogy arai késik, még nem múlik ei. Én pedig záradékul megállapítom, kedves olvasóim és a bizonyosság szavai al mondom hogy nehéz a becsületes ember sorsa, de jó annak lenni mégis. Sípos- Árpád. Lovast«* ffjüvaiető tanfolyam a KÁLÓT ét IIE népfőiskolákon A KIÉ budapesti székházéba sä prides! aas lelkészek részére tesz levente vezetőképző tasfoiyam A magyar I event ein ozgalom mindig szorosan együttműködik a keresztény egyházak ifjúsági szervezeteivel s a mozgalom minden eszközt felhasznál a hazafias és valláserkölcsi nevelés kimélyítésére. Ennek a munkának újabb jele egy most megjelent rendelet, amely úgy intézkedik. hegy a Ieventeegy ©süléi; ek Országos Központja október hó folyamán vidéki KÁLÓT és KIÉ népfőiskolákon háromhetes leventeegycsületi ifjúveztö- képzc tanfolyamot rendezzenek, A Levente Hírközpont jelentése szerint az ország különböző pontjain 20 helységben a FLALOT. 17 helységben a KIÉ népfőiskoláin rendezik meg a tanfolyamokat. 40—50 tő részvételével. Ezenkívül a KIÉ budapesti székháziban novemberben 80 református és evangélikus lelkész részére négynapos ieventeegyesiilti vezetőképző tanfolyamot rendeznek. Ifjúvezeltő tanfolyamok lesznek a következő helyiségek KALO! népfőiskoláin: Balatonberény, Csiksomlyó Eger. Egyháza sfalu Endrőd. Érd. Hajdúnánás, Jánosi (Gömör vm.}, Kassa, Kecskemét, Püspökladány (Baranya vm.), Szabadka- Palica, Szatmárnémeti, Szeged, SzilágyV somiyó. Szombathely—Kisunyom, Ungvár Vágsellye Vértesacsa és Zifc: KIÉ népfőiskolákban: Ákosíalva (Marosi orda vm.) Barátka, Békéscsaba. Csurgó, Hódmezővásárhely. Kecskemét. Kiskunhalas, Kisvárda, Kocsord, Gyenesdiás (Zala vm) Nagytarcsa Orosháza. Sopron, Székely- udvarhely, Rónafő, Ungvár és Veszprém. A'Híva vagy ülve ? Kerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gram afoul emezek villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- tatemöEeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-«. 8 Mind a mai napig vártám, e kérdést taglaló cikkem óta. hogy akad még valaki, aki más szemszögből is, nálam talán élesebb, szélesebb látókörből hozzászól e nem mindennapi törvénytervezethez, amely egyelőre még talán csak az elképzelésben van meg. Örömmel láttam volna azt, hogy van más is aki törődik a magyar kereskedelem sorsával, — mert bizonyára van — 3 vá'tczatos, gondolatokban gazdag polémiát kezd a nagyközönség magas színe előtt esetleg velem ellentétes álláspontot foglalva el. Szép és nemes verseny lett viona ez. Most, a nagy történések idején, szemünk előtt formálódik a magyar sors, előttünk alakul át a magyar ipar és kereskedelem amelynek részesei vagyunk s amelynek kiépítésében minden egyed- nek részt kell vennie a maga képességeihez és legjobb tudásához mérten. A Teremtő azért adott az embernek érlel met, erős akaratot, — csodálatos szellemi képességet, hogy felismerve a lét értelmét és az élet hivatását, kiválóságait az emberi közösség; a nemzet szolgálatába állítsa. S ha valaki ezt cseléd kedte, akkor életének fogytán majd. — ha már csonkig égett gyertyája, nyűgöd tan tér meg pihenni, — nem élt hiába,, hivatását betöltötte! A boldogabb magyar jövő, a jobb magyar sors kialakításáért pedig mindannyian felelősek vagyunk ! Föltételezem, hogy ezt a felelősséget érzik mindazok, akik ma részesei a magyar ipar és kereskedelem áftálakításá- nak akik ma egy tisztultabb és hivatásában felcmelkedetíebb magyar ipar és kereskedelem alapköveit rakják le. De jaj! — ha ezt az alapkövei ma csak hevenyében vagy hozzá nem értéssel tesz- szük le, Jaj, ha egy újabb ezredévnek végtelenjébe futó sínpárukat könnyedén vett alapépítményre fektetjük. E gondolatok előrebocsájtása után amelyet nem szántam tanácsként senki számára sem, vissza kell térnem a ..Nyírvidék Szabolcsi Hírlap" szeptember 11-iki számában fenti cím alatt megjelent cikkre. Erre adott válaszomban, amely szeptember 28-án jelent meg, — ugyancsak a ..Nyírvidék“ hasábjain — már leszögeztem a kereskedelemnek, jövőjének hivatásával kapcsolatos megállapításaimat. Azokban a sorokban nem kívántam stnkit sem eltanácsolni a kereskedelemitől, sőt éppen arra mutattam rá, hogy ezelőtt harmincötévvel és egészen az első világháborúig milyen nehéz volt és milyen szép volt az. A jövőben pedig még szebbnek és mégemelke- deübebbnek ke! lennie. —• de nem ülve! Most szabad legyen á Nyírvidék 11-iki számában megszólaló fizető Főpincér — röviden: ..Főúriknak válaszolnom. Ö ugyanis úgy nyilatkozol;, hogy üljön csak a pincér,, olvassa a lapokat és képezze magát, ha már kiszolgálta a jelenlévő vendegeket és újak nem érkeztek. A vendéglői ipart és annak alkalmazottait, a pincéreket a kereskedelemhez Legközelebb álló rokonszakmának ismerem el! Mondottam: a kereskedőnek fontos érdeke, hogy a vevő jól érezze magát üzletében, személyes kapcsolatot érez- zen önmagában a vevő az üzlettel szemben mert csakis akkor tér vissza ismét szívesen. Még inkább áli ez a tétel a vendéglátó iparban. A pincér, hivatása magaslatán, mindig vasait fekete ruhájában — amellyel szolidságot, ünnepélyességet fejez ki, — mindig mosolyog, szolgálatkész, de nem alázatosan szolgai. Ez a mosoly annál közvetlenebb. . minél gyakrabban líátjá belépni a régen ismerős vendég urat —■ még írikáb az ismerős hölggyel szemben - de diszkréciójából sohasem veszít, ha csak maga a vendég nem ad arra alkalmat. A pincér jó ltudja, melyik vendég: hol szeret ülni hogyan szereti az uzsonna-kávéit? Forrón szereti az ételt, s nagy frőccsöt iszik-e vagy hosszú1 epést9 Mindez jelenti a személyes kapcsolatot. S ha. ez még tovább fejlődik, ,Károly bácsi'1 — vagy Józsi11 — egyenesen bizalmasa lesz a vendégnek, még inkább a „F-úr", aki jól tudja; a vendég hol nyaralt, mikor utazott ei a vendég úr kedves neje:; a Nagyságos Asszony? A. vérbeli pincér egy pillanatra sem nyugszik meg, figyelemmel kíséri a fogyasztó közönséget, hová kell a frissebb képeslapokat szállítani — ha Ö maga nem viszi, küldi a pikkolóval — a kiürült pohár helyébe nem tolakodó módon teli poharat kínál és az üres fiaskó helyébe tele palackot állít. Észre veszi, ha a fogyasztó már befejezte az evést, nem várja a hívásit, elszedi a tányérokat. Tehát igyekszik azon, hogy a vendég jól érezze magát. S mind erre a rendre még külön felügyel a mindent látó .,főúr" — akinek elég a vendégnek egy mozdulata s ő már ott terem számolná. Mindezek fölött c-[ t áll a ..Köszönő ember“. Időközönként végig sétál a ká j v éhezőn vagy éttermen. Az ő száján ál lati dear ott ragyog a derűs mosoly, minden asztal előtt kissé meghajol, köszön. Észreveszi a vendég legkisebb hiányát is, még azt is ha a pohárban már tíz perce áll a víz. mentem friss vizet küld. Kabátján nincs egy ránc, nadrágja élesre vasalt. "Rajta van minden, arai egy úri ember ismérve“ — írja róla Dövényi Nagy Lajos. Mindezzel a szolgálatit észségge I azonban a vendég úr, még kevésbbé a vendég hölgy, — nem él vissza. Nem küldi vissza az uzsonna-kávét, mert egy árj nyalatta! söétebb mint ő gondolta, nem mordul gorombán mert a .,két tojás pohárban" — még most sincs kész, pedig már 1 perce várja. Főként pedig ne higyje a vendég azt hogy a pincér egy százlábú pária, akit az Isten csakis az ő kénye-kedvére teremtett s aki egy se nem ember, se nem gép. Nem bizony, kedves olvasóim. A pincér mindama föntebb fölsorolt jó tulajdonságoknak birtokában kell hogy legyen. De húsból és vérből való ember, dolgozó tagja a társadalomnak, aki éppen azon fáradozik, hogy az ideges napi robot közben vagy után megpihenjünk, felüdüljünk — vagy legelemibb szükségletét a testnek, a táplálkozást végezzük el kényelemben. így volt a múltban, így kell lennie a jövőben is! S mosit lássuk, hogy fest ez ülve? A vendég belép, a pincér valamelyik széken vagy éppen az edényes pulpitus mellett szundikál. — Pszt, — szól a vendég s a pincér fölrezzen. Most már sietve kiszolgálja a vendéget s aztán leül. Keresztrejtvénybe kezd, A vendég régen megebédelt s meredten bámulja maga előtt a pecsenyéstálat, amely üres, tányérján olvasgatja a csontokat — nem lesz mindig húsjegy — s szeretne még egy kis fröccsőt vagy egy pohár örí. A pincér keresztrejtvényére szegezett teUj fővárosi szakács fjJUtjWr főz a öépsas^s*« imhhmh kiskoromé ettermébem 4 tojásos elsőrendű menü ára: 3*00 P Zónarefidszer! Szép kerthelyiség! Cigányzene I
