Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-28 / 219. szám
Iis 16 fiSIfci Nyncgyné^a, uzepíeraber &/ ^ íTftSMKK* 24*1 XI. &rio!?»ß3 (3120) tzim '*** í»» ^kessartfiSég es kiadóhivatal: Bethlen-u. 1 tfWarékl cstí^kszám. 47139. xei&io.u .íü-77 POLITIKAI RáPIláP * Előfizetés: 1 hónapra 4'30, negyedévre 12*40* Továbbra is a fccMH/e^s^ncm«* ^He^jn^Tutján fogu"jíJ^EÍS!Í£lr , , I.á-«nt1ialalmí mondotta Ghyczy Jenő külűgymussszter a haromhatalm 6gy6zméciiy cvSoirdulöfáii Ribbenirop, Mussolini ss Sigemicu HülügyminisxteroH rtídiőbes&ecle Három evvei ezelőtt, 1940 szeptember j 27-én Berlinben Németország, Olaszország j és Japán képviselői aláírták az úgyne- j vezeti háromhatalmi egyezményt. Az egyezmény irat pontból áll, mégpe riig: 1 Japán elismeri Németország és Olaszország vezetését az európai új rend megteremtésében. 2. Németország és Olaszország ugyanezt elismeri Japánról a nagyázsiai térségra vonatkozólag. 3. Németország Olaszország és Japán kötelezik magukat, ha egyiküket a háborúban részt nem vevő állam megtámadja, a másik kettő katonai segítséget nyújt. Az egyezmény keresztülvielére vegyes technikai bizottság ül össze. 5. Az egyez mány nem érinti a Szovjet-Unióval fennálló kapcsolatokat. (U. i. akkor Szovjet- Oroszország még nem volt hadviselő állam.} 6. A szerződés tíz évig marad érvényben. A háromhatalmi egyezménynek most van harmadik évfordulója. Ebből az alkalomból Ghiczy Jenő m. kír. külügyminiszter beszédet mondott hétfőn délután a rádióban. A beszéd szószerint így hangzott: A kuSügyramüsster rádióbeszéde Ma három esztendeje írták alá Németország, Olaszország és Japán képviselői a háromhatalmi egyezményt. Nem me- hetünk el az évforduló mellett anélkül, hogy meg ne emlékezzünk erről a fontos politikai akusról és rövid visszapillari- tóst ne vessünk azokra a körülményekre amelyek ezt létrehozták. — Az első világháborút rossz békék követték, amelyek csak megtetézték azokat a súlyos csapásokat, amelyeket a háború maga után vont. A rossz béke újabb feszültségek és újabb bonyodalmak forrásává vált. A német népet húszéWes béklyóba verték. Csák a csodálatos akaraterejű vezérét követve félelmetes erővel rázta le magáról a bilincseket és elindult fejlődésének arra az útjára, amelynek célja az élni és érvényesülni akarás volt. — Ezen az úton az érdekközösség alap- ,án találkozott Olaszországgal és Japánnal. Magyarországot az első világháború veszteségei között a legsúlyosabb és eg- igazságtalanabb békeszerződés sújtotta. __ Eimek következtében a magyar politikának csak egyetlen célja lehetett: kiküldeni az igazságtalanságok jóvátétel ét- emcsak a magyar kormányoknak, de az egész magyar népnek húsz éven át következetesen vallott programja volt a békés revizió. De hiába fordult ezzel a jogos kívánsággal a nemzetek szövetségéhez, amelynek feladata a béke fenntartása és a bonyodalmak forrásainak kiküszöbölése volt. nem talált mfegh .Ugatásra, — A nemzetek szövetsége nem teljesítette ezt a feladatot, hiába rendelkezett a békés revízióról az alapokmány 19 szakasza amelynek alkalmazása hivatva lett volna elejét venni a helyzet teljes e 1 m é r g e s e d ésé n ek. — Jvulást Magyarországnak csak a két bécsi döntés hozott. Ez a javulás és jó- vájbét-el életszükséglet volt ' számára, mert csak így tudta a magyarság másfélmillió magyar lélek visszacsatolásával számban és erőben maggyarapoid/a állami és nemzeti létét biztosítani, hagyó mányos függetlenségét és intézményeit, a keresztény kultúráját fenntartani. így biztosította magának a Kárpátok medencéjében azt a helyet, amely őt számaránya, központi elhelyezkedése és eddigi teljesítményei alapján megilletik. — A háromhatalmi egyezmény célja a háború kiterjesztésének megakadályozása volt. De a háború a maga kérlelhetetlen logikájával mégis tovább terjedi és felborította egész világunkat. A harc azóta is folyik, milliók állanak 1087'er ben. A küzdelem hevessége minden kép- i zeletet felülmúl és számolnunk kell az- j za.1. hogy a végső döntésig még tovább fog fokozódni. __ Megindutan és megilíetődéssel állunk a hősiesség és a szenvedések láttán, amelyekből erőinkhez mérten mi is becsülettel kivettük részünket és nemzeti létünk és az európai kultúra fenntartásáért folyó küzdelemben továbbra is helytálltaik. Gondolatunk ebben az órában a baráti népek felé száll és az együttérzés, a nagyrabecsülés, az emberi szolidaritás őszinte megnyilatkozásait tolmácsoljuk mindazoknak, akik fegyverrel a kézben, vagy a súlyos megpróbáltatások közepette végezve mindennapi munkájukat teljesítik kötelességünket és küzdenek a jobb, az igazságosabb jövőért. Politikánkat a változó helyzetek közepette is változatlan szempontok határozzák meg. — A nemzeti becsület és nemzeti érdekek íratlan törvényeinek hűséges betartása az a törhetetlen meggyőződés, hogy a jelenlegi világégés után el kell Mussolini: Olaszország tovább harcol a-végső győzelemig Róma, Német 11.) A Duce a hármasegyezmény megkötésének évfordulója, alkalmával a következő üzenetet intézte az olasz néphez: — Jó jelnek tekintem, hogy Olaszországba való visszatérésem egybeesik annak az egyezménynek az évfordulójával, amely a fascists. Olaszországot, a nemzői szocialista Németországot és Tenno birodalmát fedibontihatatlanul összekapr csolta egymással. A köztársasági Ease ista kormány elhatározott szándéka, hogy á Licitor-nyaláb jegyében minden erejével és azzal a hittel, amely, Olaszországot mindenkor áthatotta, tovább harcoljon a végső győzelemig. Egy nemzetközi klikk-csoport, amely néhány árulóval ösz- szeállt, átmenetileg epizódszerü korszakot idézett fel, amelynek azonban a háború lejfolyására döntő következményei lesznek mert Olaszország immár képét ' alkothat magának arról a rombolásról, amely fenyegette. A köztársasági tascista Olaszország a megalázásnak ezeket a napjait ki fogja küszöbölni történelméből és vérével fogja lemosni azt a szégyen.. amelyet egy elfajult uralkodó akart országa. hagyományaira és dicső múltjára hozni. — Az oiasz csapatok a német ía" pán csapatokkkal együtt meg fogják szabadítani a világot olyan nemzetközi társaságtól amely semmiféle eszközt, árulást sem tart rossznak, hogy valamely nép között és ezeknek hagyományai között zűrzavart idézzen elő. A német és japán bajtársak bizonyosak lehetnek abban. hogy a köztársasági íascista Olaszország a hármasegyezményt ugyanolyan buzg'alomma! és hittel fogja oetarbana. amellyel Olaszországot az elmúlt három esztendőben áthatotta. Ez azoknak s frontharcosoknak az akarata, akik annyi csatatéren vérüket áldozták a három, nemzet közös eszményeiért. (MTI.) Ribbenirop rádiébesséde a hármas egyezmény államaího* Berlin. (Német TI) A hármasegyezmény megkötésének évfordulója alkalmából Ribbentrop német külügyminiszter rádióbeszédet intézett a hármasegyezmény államaihoz. A beszéd szövege a következő volt: __ Azok a népek, amelyek immár három esztendeje a hármasegyezménybe tömörültek, tisztában voltak vele, hogy ezzel szent szövetséget kötnek, amely legfelsőbb kötelezettséget jelent és egy napon tőlük a legteljesebb harci próbatételt is fogja követelni. Az egyezmény, mely Németország, Olaszország, Japán, Mar- gyarország, Románia, Szlovákia, bul.^á ria és Horvátország népeit megállapodásra bírták, ennek megfelelően magas celt tűzött ki. Ez aban állott, hogy ezek a történelmi fejlődés részéröl ijgazsagtalal- nul háttérbe helyezett népek bejelentett ék az életihez való jogukat ósi biztosítani akarják életszükségleteiket az őket megillető térségben azokkal a népekkel szemben, amelyek földünk legnagyobb részén uralkodnak és azt zsíros jólétük szolgálatába állítják. Európában Németország és Olaszország szűk térre össze- szerítva nagyobbodó lakosságukat nem tudták kielégítően élelmezni és ugyanez volt a helyzet Kelet-Ázsiában Japánnal, melynek népe szigeibirodalmán nem tudta életlehetőségét megtalálni. A nem telített népek azonban hiába {ettek lépéseket és kísérleteket a békés megoldásokra esztendőkön át a birtokos népeknél. — Mindig Anglia, Amerika, majd pedig Olaszország szállt szembe ezekkel a törekvésekkel), — vagyis olyan népek., amelyek e föld anyagi javaival túlontúl jönni az igazságos béke korszakának:, j amely minden nemzetnek, nagynak és j kicsinynek egyaránt biztosítja az életle- | hetőséget és boldogulást. Hiszünk a ke- j resztény civilizáció, az európai művelt- j cin érlékében és ereiéoen, a jószándékú emberek erőfeszítéseinek és áldozatainak sikerében. Ezen az úton. a becsület és a nemzet érdekeinek útján fogunk továbbra is haladni. A beszéd után a rádióban felcsendültek a Szózat hangjai. (MTI.)
