Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-27 / 218. szám
fStari — 5 — *" '**’ «** “* NyiTccyRSxa, fczepteraber 28 i Tíiaooo 24,1 XI. Molyu» 219 (3120) siíra ŰMi*iM«Kaég e* ídadólüvatal: Bethlen-u. 1. _ POUTIEá! IIPIUP * Etöiizetés: 1 hónapra 4‘30. negyedév*! 12M0fP &wis:takarék! cse&kszáin: 47.139. Telefon 20-77 p^. Hibbentrop, Mussolini ss SiQomicu fcölügyminisszáerote rá&iőltes&éde riárom évvei ezelőtt, 1940 szeptember 27-én Berlinben Németország, Olaszország és Japán képviselői aláírták az úgynevezett háromhatalmi egyezményt. Az egyezmény hat pontból áll, mégpedig: 1. Japán elismeri Németország és Olaszország vezetését az európai új rend megteremtésében. 2. Németország és Olaszország ugyanezt elismeri Japánról a nagyázsiai térségra vonatkozólag. 3. Németország Olaszország és Japán kötelezik magukat, ha egyiküket a háborúban részt nem vevő állam megtámadja, a másik kettő katonai segítséget nyújt. Az egyezmény keresztülvielére vegyes technikai bizottság ül össze. 5. Az egyezmény nem érinti a Szovjet-Unióval fennálló kapcsolatokat. (U. i. akkor Szovjet- Oroszország még nem volt hadviselő állam.} 6. A szerződés tíz évig marad érvényben. A h áramka talmi egyezménynek most van harmadik évfordulója. Ebből az alkalomból Ghiczy Jenő m, kir. külügyminiszter beszédet mondott hétfőn délután a rádióban. A beszéd szószerint így hangzott: A kitlÄgymi*ss»fer rádióbeszéde Ma három esztendeje írták alá Németország, Olaszország és Japán képviselői a báromba talmi egyezményt. Nem mehetünk el az évforduló mellett anélkül, hogy meg ne emlékezzünk erről a fontos politikai akusról és rövid visszapillari- tást ne vessünk azokra a körülményekre, amelyek ezt létrehozták. — Az első világháborút rossz békék követték, amelyek csak megtetézték azokat a súlyos csapásokat, amelyeket a háború maga után vont. A rossz béke újabb feszültségek és újabb bonyodalmak forrásáévá vált. A német népet húszéVes béklyóba verték. Csak a csodálatos akaraterejű vezérét követve félelmetes erővel rázta le magáról a bilincseket és elindult fejlődésének arra az útjára, amelynek célja az élni és érvényesülni akarás volt. — Ezen az úton az érdekközösség alapján találkozott Olaszországgal és Japánnal. Magyarországot az első világháború veszteségei között a iegsúiyosabb és legigazságtalanabb békeszerződés sújtotta. __ Ennek következtében a magyar politikának csak egyetlen célja lehetett: kiküldeni az igazságtalanságok jóvátétel ét. emcsak a magyar kormányoknak, de az egész magyar népnek húsz éven át következetesen vallott programja volt a békés revízió. De hiába fordult ezzel a jogos kívánsággal a nemzetek szövetségéhez, amelynek feladata a béke fenntartása és a bonyodalmak forrásainak kiküszöbölése volt. nem talált inegh-Jlga tásra. — A nemzetek szövetsége nem teljesítette ezt a feladatot, hiába rendelkezett a békés revízióról az alapokmány 19 szakasza. amelynek alkalmazása hivatva j lett volna elejét venni a helyzet teljes elmérgesedésén ek, — Jvulást Magyarországnak csak a két bécsi döntés hozott. Ez a javulás és jóvátétel életszükséglet volt számára, mert csak így tudta a magyarság másfél- millió magyar lélek visszacsatolásával számban és erőben maggyarapoidva állami és nemzeti létét biztosítani, hagyományos függetlenségét és intézményeit, a keresztény kultúráját fenntartani. így biztosította magának a Kárpátok medencéjében azt a helyet, amely őf számaránya, központi elhelyezkedése és eddigi teljesítményei alapján megilletik. — A háromhatalmi egyezmény célja a háború kiterjesztésének megakadályozása volt. De a háború a maga kérlelhetetlen. logikájával mégis tovább terjedt és felborította egész világunkat. A harc azóta is folyik, milliók állanak fegyverben. A küzdelem hevessége minden képzeletet felülmúl és számolnunk kell azzal. hogy a végső döntésig még tovább fog fokozódni. __ Megindutan és megilletődéssei állunk a hősiesség és a szenvedések láttán, amelyekből erőinkhez mérten mi is becsülettel kivettük részünket és nemzeti létünk és az európai kultúra fenntartásáért folyó küzdelemben továbbra is helytállunk. Gondolatunk ebben az órában a baráti népek felé száll és az e gyüttérzés, a nagyrabecsülés, az emberi szolidaritás őszinte megnyilatkozásait tolmácsoljuk mindazoknak, akik fegyverrel a kézben, vagy a súlyos megpróbáltatások közepette végezve mindennapi munkájukat teljesítik kötelességünket és küzdenek a jobb, az igazságosabb jövőért. Politikánkat a változó helyzetek közepette is változatlan szempontok határozzák meg. — A nemzeti becsület és nemzeti érdekek íratlan törvényeinek hűséges betartása az a törhetetlen meggyőződés, hogy a jelenlegi világégés után el kell jönni az igazságos béke korszakának, amely minden nemzetnek, nagynak és kicsinynek egyaránt biztosítja az életlehetőségei és boldogulást. Hiszünk a keresztény civilizáció, az európai műveltség értékében és erejében, a jószándékú Róma, Német TI.) A Duce a hármasegyezmény megkötésének évfordulója alkalmával a következő üzenetet intézte az olasz néphez: — Jó jelnek tekintem, hogy Olaszországba való visszatérésem egybeesik annak az egyezménynek az évfordulójával, amely a fascista Olaszországot a nem- zei szocialista Németországot és Tenno birodalmát felbon Ihatatlanu! összekapcsolta egymással. A köztársasági fascista kormány elhatározott szándéka, hogy á Lictor -nyaláb jegyében minden erejével és azzal a hittel, amely,, Olaszországot mindenkor áthatotta, tovább harcoljon a végső győzelemig. Egy nemzetközi klikk-csoport, amely néhány árulóval ösz- szeájlt, átmenetileg epizódszerű korsza-- kct idézett fel, amelynek azonban a háború lefolyására döntő követklezményei lesznek mert Olaszország immár képet alkothat magának arról a rombolásról, amely fenyegette. A köztársasági fascisBerlín. (Német TI) A hármasegyezmény ! megkötésének évfordulója alkalmából ! Ribbentrop német külügyminiszter rádióbeszédet intézett a hármasegyezmény államaihoz. A beszéd szövege a következő volt: __ Azok a népek, amelyek immár három esztendeje a hármasegyezménybe tömörültek, tisztában voltak vele, hogy ezzel szent szövetséget kötnek, amely legfelsőbb kötelezettséget jelent és egy napon tőlük a legteljesebb harci próbatételt is fogja követelni. Az egyezmény, mely Németország, Olaszország, Japán, Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária és Horvátország népeit megállapodásra bírták, ennek megfelelően magas célt tűzött ki. Ez aban állott, hogy ezek a történelmi fejlődés részéről ijgazságtalal- nul háttérbe helyezett népek bejelentet j emberek erőfeszítéseinek és áldozatai- I nak sikerében. Ezen az úton, a becsület j és a nemzet érdekeinek útján fogunk to- í vábbra is haladni. j A beszéd után a rádióban felcsendül ! tek a Szózat hangjai. (MTI.) ta Olaszország a megalázásnak ezeket a napjait ki fogja küszöbölni történelméből és vérével fogja lemosni azt a szégyent, amelyet egy elfajult uralkodó akart országa hagyományaira és dicső múltjára hozni. — Az oiasz csapatok a német ás japán csapatokkkal együtt meg fogják szabadítani a világot olyan nemzetközi társaságtól, amely semmiféle eszközt, árulást. sem tart rossznak, hogy valamely nép között és ezeknek hagyományai között zűrzavart idézzen elő. A nemet és japán bajtársak bizonyosak lehetnek abban. hogy a köztársasági fascista Olaszország a hármasegyezményt ugyanolyan buzgalommal és hittel fogja betartaná, amellyel Olaszországot az elmúlt három esztendőben áthatotta. Ez azoknak & frontharcosoknak az akarata, akik annyi csatatéren vérüket áldozták a három, nemzet közös eszményeiért. (MTI.) ték az élethez való jogukat ési biztosítani akarják életszükségleteiket az őket megillető térségben azokkai a népekkel szemben, amelyek földünk legnagyobb részén uralkodnak és azt zsíros jólétük szolgálatába állítják. Európában Németország és Olaszország szűk térre össze- szerítva nagyobbodó lakosságukat nem tudták kielégítően élelmezni és ugyanez volt a helyzet Kelet-Ázsiában Japánnal, melynek népe szigeibirodalmán nem tudta életlehetőségét megtalálni. A nem telített népek azonban hiába tőitek lépésekét és kísérleteket a békés megoldásokra esztendőkön át a birtokos népeknél. — Mindig Anglia, Amerika, majd pedig Olaszország szállt szembe ezekkel a törekvéseikkel!, — vagyis olyan népek. J amelyek e föld anyagi javaival túlontúl Mussolini: OIsszország tovább harcol a végső győzelemig Ribbentrop rádióbeszéde a hármas egyezmény államaihoz Továbbra is a érdekeinek utján fogunk — mondotta Ghyczy Jenő külügyminiszter a háromhatalmi egyezmény évfordulóién
