Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-25 / 217. szám
ftrímmm tf4| 1943 mptniW Ü A pénznek nem szabad elbújni: az a hivatása, hogy szolgálja a termelést értékének romlásit, teo-mésztes as. is, hogyha itt rend é9 nyugalom les*, ha a termelő munka zavartalanul folyik, akikor nem kell félnünk a pengő értékének csökkenésétől. Egyébként is számi'ásba kell venni .hogy amíg a múlt világháborúban a háborús költségeknek csupán őt százalékát fedeztük adókból, a többit pe- | dig kölcsönökből, addig ma a háborús | kiadások 70 százaléka az adóbevételek- j bői nyer fedezetet. Épen, ezért nem is le- j hét arra gondolni, hogy a kormány valaha is lebélyegeztesse a pénzt, vagy hogy éppen zárolja a takarékbetéteKet, Hiszen a háborús kiadások fedezésére szükség van a bankokban -össze gyűl «rulett pénzre illetve szükség van arra, hogy a bankjegyek állandóan forgalomban legyenek, ne pedig odahaza a láda fiában eldugva és halmozva. Egészen bizonyos, hogy a láda fiában tartott kamatozitian heverő pénz sokkal hamarabb megromlik, mint az, ami a bankban van takarékbetétként és így résztvesz a gazdasági élet forgalmában, résztvesz a termelésben. Mert elemi szabály, hogy a pénznek nem szabad elbújni, hivatása az, hogy szolgálja a termelést (S) ÍWkttt be*Bőí»ek lépten-nyomon pár cap 4fid a magyar pengő értékéről, az érték Afcmdóságáról, az inflációról és arról a fflbarús idegbetegségről, amely a már jól (tanért felelőtlen suttogó hirterjesztés é9 MÉngátás eredményeként a bankjegyek- gek thezsurilásában kamatozatlan hever- txtésében és halmozásában jelentkezik. — Heonény: Schneller Lajos pénzügyminifiz- | fen már ismételten szolgált szakszerű ma- j «rátátokkal a pengő helyzetéről, külö- j Xöeera azzal, hogy nálunk inflációról szó | -Wh lehet és hogy a bankjegyszaporulat, \ ÁMÍ az ország területi megnagyobbodásé- j dák és a háborús viszonyoknak az ered- j wócrye ,tnég korántsem azonos az inflá- ; 4éval. Ezúttal azonban olyan érthető és te'je- sea kézenfekvő magyarázatokkal is szolgált a pénzügyminiszer, amiről eddig a aagf nyilvánosság előtt kevés szó esett. Azt mondta a miniszter, hogy az infláció előidézője az 1920-as időkben is a belső ?*»d megingása volt, a korona teljes le- marfását a vesztett háborút követő forralja!mák idézték elő, amelyek gazdasági anarchiát teremtettek. Mondotta továbbá, fcdgy a bankjegyszaporulatnak semmi ká- ! tún következménye nincs a gazdasági i álltra, ha a termelés zavartalanul folyik, 1 ka az ország értékeket termel' é9 fenn- j tartja a társadalmi és' gazdasági élet j urnáiét. Esek a megállaptások feltétlenül helyt- | átfóak és a gazdasági élet élő törvényeinek minden tekintetben megfelelnek. Az elmélet azt tanítja, illetve inkább azt tanította »hogy egy ország pénzének értékét a jegybank kibocsátására feljogosított intézet pincéiben őrzött ércfedezet százalékszerű mennyisége határozza meg. C* az elméleti sxabá’y több-kevésbbé hegyes is volt a régi békeidőkben és bizonyára helyes is lesz, ha elkövetkezik a •hosszú, állandó béke. Az azonban vitán Műt ál, hogy egy ország pénzének értékét mindenekelőtt és elsősorban az or- teág rendje, az országban folyó értékter- ®elé9 zavartalan folyamatossága biztosija. Hiába az aranyfedezet a bankok minőéiben ha felfordulás következik be 9fy országban, ha anarchia áll elő, senki m termel, de mindenki fogyaszt és ninca hatalom, amely rendet tudjon teremteni. Exér mondotta tejes joggal a pénxügy- odníszter, hogyha most mi szilárdan meg tud fok tartani a belső rendet, az egységet és fegyelmet, ami egyébként nem is kétséges, akkor az inflációt el fogjuk kerülni. Minthogy pedig az infláció jelenti a pénz Szabolcsiban van na Min n leg* kiválóbb minőségű almnteria#» A vásárló kereskedők Szabolcsban érdeklődnek m termés iránt » legélénkebben ( ■ í sitiiénél randa j«a az huiar* sn#f«»#s*a Sucíitár Uháiiál SUDLEST, ÍLLÖ - ÜT i. íSAQY rum a atet 9 N\GY xytfé&l ®öé!j 9 Clőzdkasy ügyleteié» 1 AtoanaK ■}S?«n;é*?kiSlfctis Rsaaelés let* «ifeíapc® mmmKBOBmmm** ) n ) Többízben fog’atkoztunk a szabolcsi almatermés bizakodó minőségi és meny- nyiségi eredményeivel. Mind az ú. n, fehér almafélékben., mind a Jonathánban páratlanul szép termést hozott az idei ősz. Szakemberek kijelentése szerint az egész ország almaterületén Szabolcsban termett az idén a legszebb és legjobb minőségű alma. A gyümöliskereskedők ellepték a vármegyét és minden tételt különösen a vogóntételekben kínálkozó elsőrendű gyümölcsöt igen jelentő» áron vásárolnak meg. Az árak tételenként nagyság, egyöntetűség, tiszta sértetlenség szerint a fehér alma félénél 80 fillértől 2 P, 2.50 pengcig, a színesnél 2, 2.80, 3,20 pengő körül váltakoznak. Vaui olyan almagyümölcsős, amelynek terméséért az idén félmillió pengő is kap a szorgalmas, gondos termelő. A szabolcsi alma hírét fokozza az idei termésKi kaphat és bt nem kaphat kölcsönt ax Aaállóiitáil Alapböi Egy érdekes esőt * sok kőafil „Pályaválasztás és kersekdelem“ címmel most jelent meg Fes®ler Lajos érdekes könyve, mely részletesen foglalkozik a Nemzeti önállósílási Alapnak a kereskedelem szolgál at áb an elért eredményeivel. A könyv adatai szerint 1937. júniusától 1942. december 31-ig 4993 személy részére 21.8 millió pengőt folyósítottak.. A kereskedelmi pályán ©'helyezkedettek 11 milliót, az iparban működők pedig 7.4 milliót kaptak. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a gyakorlat, amelyet a Nemzeti Önálrósí'ási Tanács alkalmaz a kölcsön folyósításánál. Erre vonatkozóan a könyv példákat hoz fel. így egy 28 éves fiatalember, aki 1927, óta megszakítás nélkül dolgozik a vaskereskedői szakmában, vaskereskedés létsí- tésére 8000 pengőt kért. Vagyontalan özvegy édesanyja van, akit kis fizetéséből segít. A Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint szakképzettsége és a községben meglévő személyi ismerettsége alapján boldogulni fog, a községben ezenfelül szükség is van újabb vaskereskedésre, A tanács 6000 pengő kö.esön folyósítását engedélyezte. Szakképzettség nélküli egyének önállósuláséra a tanács még akkor sem folyósít kölcsönt, ha a folyamodó által alapítandó üzlet fennmaradása a konjunkturális viszonyok között biztosra vehető. Egy 28 A budapesti vásáron nagy sikerl aratott „Kárpátalja gyöngye Kertész Antal íükővgyáránaJc „Á PONY Aw likérSrtiiönic- gessége uj CÄGuixgoK’ban kaphAtő miíidenött I A gvár: Debrec*nl-u. 2. Telefon: 24-90. ü éves nős fiatalember a hentesipart tanulta, 1941-ben azonban felesége öröksége folytán, rőíösüzle'et vett át és ennek megerősítésére kért 3000 pengő kölcsönt. A tanács a textilkeresbedői szakmában semmiféle gyakorlattal nem rendelkező folyamodó kérését elutasította. Akinek vagyoni helyzete alapján módjában volna önállósulni, annak kérését a taács nem szokta teljesítef. Egy 29 éves hentes és mészárossegéd. aki szüleinek egyedüli gyermeke, üzletalapításra 8900 pengőt kért. Atyjának és anyjának közös tulajdonát képei körülbelül 30.000 pengő értékű tehermentes ingatlan, a folyamodó feleségéne kis van 5 hd tehermentes födl- je. A tanács a kérelmet elutasította, mivel kétségtelen, hogy az őnállósüási kölcsönre a kérelmező nem szorul rá. Csak az önállósulásra van pénz. Az önállósítást kölcsön általában csak szoros értelmében vett önállósulás céljára szolgák Üzletfejlesztési kérelmeket a tanács nem teljesít. Egy 29 éves férfí- szabóiparos, aki 1941-ben iparában önál- ióstotta magát, az alaptól szövetkereskedés céljára 15.000 pengő kö’csönt kért. Minthogy megélhetése iparából is biztosítva volt, nem kapta meg. Egy kivétel Rendkívüli méltánylást erdemilö esetekben a Tanács eltekinthet a szakképzettség és a kölcsönre való rászorultság tekintetében érvényesített elvi szempontoktól. Egy 48 éves özvegyasszony, akt férje halált után szolgáló volt, a csehek munkácsi betörésekor az orvtámadást lakása ablakából észrevette Ó9 golyózápor között, élete veszélyeztetésével értesítette a rendőrségei. Érdemeiért korcsma.- engedélyt kapott. Korcsmáját kölcsönpénz zen meg is nyitotta, közbejött többhóna» pos betegsége folytán az üzlet tönkrement és az asszony eladósodott. Annak eienérei, hogy 40 éves elmúlt, hazafias, szolgálatára való tekintettel az Alap tá* megadásban részesítette és üzletberendezés felújítására, valamint forgótőkére 2006* pengő kölcsönt folyósított. Ha letelepedésre kiválasztott helyen sok szakmabeli üzlet van, a tanács az ott már üzlettel bíró keresztény kereskedők érdekeit méltányolva, más helységbe« való letelepedésre vonatkozó üzletterv benyújtására szólítja fel a kérelmezőt. Egy 37 éves volt íedrásziparos, ató agyvérzés folytán, jobblábára béna é& ezért iparát folytatni nem tudja, a % egyik községben szatócsíizet létesítésére 5 ezer pengő kölcsönt kért. A Tanács méltányolta ugyan szerencsétlen helyzetét és hajlandó volt részére támogatást adni, de felszólította, hogy más községben való letelepedésre vo-nalkozó üzlet- tervet nyújtson be. Az. illetékes kamara jelentése szerint ugyanis abban a községé ben már hét szatócsüzlet van, ezeknek, mindegyike keresztyén, tehát állami támogatással ezekkel szemben versenytársa?; letelepíteni nem látszott célszerűnek. A célszerűség Ha valamely helységben túlzsúfolt az r szakma, amelyben va'ó önáU'óeu’ás céljára a folyamodó kölcsön kér, de személyi körülményei, ismerettsége ottani letelepítő* mellett szólnak, a Tanács meg évó üzlet átvétele esetén hajlandó támogatást nyújtani. Azokban a helységekben való leielepe* désire. ahol új keresztény kereskedői egzisztenciákra közérdekből szükség vanp elsősorban folyósít kölcsönt az önállósítást Tanács. Egy 25 éves kereskedősegéd az anyaországhoz visszacsatolt felvidéki terület egyik községében kívánt letele, pedni és 4 ezer pengő kölcsönt kért, A Tanács a kért kölcsönt engedélyezte, mert a folyamodó szakképzett fiatalember volt és főleg ,mivel a községben a* iparrevizió során számos üzlet megszűnt, amelynek pótlásáról való gondoskodást a Tanács elsőrendű feladatának tekíntL Egy 32 éves rőfös kereskedősegéd az egyik községben rőfösüzletet akart létesíteni és Í0 ezer pengő kölcsönt kért. A Tanács a kérést teljesítette, mert a községben keresztény szakmabeli kereskedő akkor még nem volt. — Körző, vonalzó, festék és minden rajzszer kapható JÓBA-papirtUletben. oie^bítliaiéetii és $61 hal sut évftax&dek éta icwnálié USFKOVITS bnIorlftHSaleiességí lerakstábae fí-ajsemftift fér ér iNcém.