Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-25 / 217. szám

ftrímmm tf4| 1943 mptniW Ü A pénznek nem szabad elbújni: az a hivatása, hogy szolgálja a termelést értékének romlásit, teo-mésztes as. is, hogyha itt rend é9 nyugalom les*, ha a termelő munka zavartalanul folyik, akikor nem kell félnünk a pengő értékének csökkenésétől. Egyébként is számi'ásba kell venni .hogy amíg a múlt világháború­ban a háborús költségeknek csupán őt százalékát fedeztük adókból, a többit pe- | dig kölcsönökből, addig ma a háborús | kiadások 70 százaléka az adóbevételek- j bői nyer fedezetet. Épen, ezért nem is le- j hét arra gondolni, hogy a kormány valaha is lebélyegeztesse a pénzt, vagy hogy éppen zárolja a takarékbetéteKet, Hi­szen a háborús kiadások fedezésére szük­ség van a bankokban -össze gyűl «rulett pénzre illetve szükség van arra, hogy a bankjegyek állandóan forgalomban le­gyenek, ne pedig odahaza a láda fiában eldugva és halmozva. Egészen bizonyos, hogy a láda fiában tartott kamatozitian heverő pénz sokkal hamarabb megrom­lik, mint az, ami a bankban van takarék­betétként és így résztvesz a gazdasági élet forgalmában, résztvesz a termelés­ben. Mert elemi szabály, hogy a pénz­nek nem szabad elbújni, hivatása az, hogy szolgálja a termelést (S) ÍWkttt be*Bőí»ek lépten-nyomon pár cap 4fid a magyar pengő értékéről, az érték Afcmdóságáról, az inflációról és arról a fflbarús idegbetegségről, amely a már jól (tanért felelőtlen suttogó hirterjesztés é9 MÉngátás eredményeként a bankjegyek- gek thezsurilásában kamatozatlan hever- txtésében és halmozásában jelentkezik. — Heonény: Schneller Lajos pénzügyminifiz- | fen már ismételten szolgált szakszerű ma- j «rátátokkal a pengő helyzetéről, külö- j Xöeera azzal, hogy nálunk inflációról szó | -Wh lehet és hogy a bankjegyszaporulat, \ ÁMÍ az ország területi megnagyobbodásé- j dák és a háborús viszonyoknak az ered- j wócrye ,tnég korántsem azonos az inflá- ; 4éval. Ezúttal azonban olyan érthető és te'je- sea kézenfekvő magyarázatokkal is szol­gált a pénzügyminiszer, amiről eddig a aagf nyilvánosság előtt kevés szó esett. Azt mondta a miniszter, hogy az infláció előidézője az 1920-as időkben is a belső ?*»d megingása volt, a korona teljes le- marfását a vesztett háborút követő forra­lja!mák idézték elő, amelyek gazdasági anarchiát teremtettek. Mondotta továbbá, fcdgy a bankjegyszaporulatnak semmi ká- ! tún következménye nincs a gazdasági i álltra, ha a termelés zavartalanul folyik, 1 ka az ország értékeket termel' é9 fenn- j tartja a társadalmi és' gazdasági élet j urnáiét. Esek a megállaptások feltétlenül helyt- | átfóak és a gazdasági élet élő törvényei­nek minden tekintetben megfelelnek. Az elmélet azt tanítja, illetve inkább azt tanította »hogy egy ország pénzének ér­tékét a jegybank kibocsátására feljogosí­tott intézet pincéiben őrzött ércfedezet százalékszerű mennyisége határozza meg. C* az elméleti sxabá’y több-kevésbbé he­gyes is volt a régi békeidőkben és bizo­nyára helyes is lesz, ha elkövetkezik a •hosszú, állandó béke. Az azonban vitán Műt ál, hogy egy ország pénzének érté­két mindenekelőtt és elsősorban az or- teág rendje, az országban folyó értékter- ®elé9 zavartalan folyamatossága bizto­sija. Hiába az aranyfedezet a bankok minőéiben ha felfordulás következik be 9fy országban, ha anarchia áll elő, senki m termel, de mindenki fogyaszt és ninca hatalom, amely rendet tudjon teremteni. Exér mondotta tejes joggal a pénxügy- odníszter, hogyha most mi szilárdan meg tud fok tartani a belső rendet, az egységet és fegyelmet, ami egyébként nem is kétséges, akkor az inflációt el fog­juk kerülni. Minthogy pedig az infláció jelenti a pénz Szabolcsiban van na Min n leg* kiválóbb minőségű almnteria#» A vásárló kereskedők Szabolcsban érdeklődnek m termés iránt » legélénkebben ( ■ í sitiiénél randa j«a az huiar* sn#f«»#s*a Sucíitár Uháiiál SUDLEST, ÍLLÖ - ÜT i. íSAQY rum a atet 9 N\GY xytfé&l ®öé!j 9 Clőzdkasy ügyleteié» 1 AtoanaK ■}S?«n;é*?kiSlfctis Rsaaelés let* «ifeíapc® mmmKBOBmmm** ) n ) Többízben fog’atkoztunk a szabolcsi almatermés bizakodó minőségi és meny- nyiségi eredményeivel. Mind az ú. n, fe­hér almafélékben., mind a Jonathánban páratlanul szép termést hozott az idei ősz. Szakemberek kijelentése szerint az egész ország almaterületén Szabolcsban termett az idén a legszebb és legjobb minőségű alma. A gyümöliskereskedők ellepték a vármegyét és minden tételt különösen a vogóntételekben kínálkozó elsőrendű gyümölcsöt igen jelentő» áron vásárolnak meg. Az árak tételenként nagyság, egyönte­tűség, tiszta sértetlenség szerint a fehér alma félénél 80 fillértől 2 P, 2.50 pengcig, a színesnél 2, 2.80, 3,20 pengő körül vál­takoznak. Vaui olyan almagyümölcsős, amelynek terméséért az idén félmillió pengő is kap a szorgalmas, gondos ter­melő. A szabolcsi alma hírét fokozza az idei termés­Ki kaphat és bt nem kaphat kölcsönt ax Aaállóiitáil Alapböi Egy érdekes esőt * sok kőafil „Pályaválasztás és kersekdelem“ cím­mel most jelent meg Fes®ler Lajos érde­kes könyve, mely részletesen foglalko­zik a Nemzeti önállósílási Alapnak a ke­reskedelem szolgál at áb an elért eredmé­nyeivel. A könyv adatai szerint 1937. jú­niusától 1942. december 31-ig 4993 sze­mély részére 21.8 millió pengőt folyósí­tottak.. A kereskedelmi pályán ©'helyez­kedettek 11 milliót, az iparban működők pedig 7.4 milliót kaptak. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a gyakorlat, amelyet a Nemzeti Önálrósí'ási Tanács alkalmaz a kölcsön folyósításánál. Erre vonatkozóan a könyv példákat hoz fel. így egy 28 éves fiatalember, aki 1927, óta megszakítás nélkül dolgozik a vaske­reskedői szakmában, vaskereskedés létsí- tésére 8000 pengőt kért. Vagyontalan öz­vegy édesanyja van, akit kis fizetéséből segít. A Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint szakképzettsége és a községben meglévő személyi ismerettsége alapján boldogulni fog, a községben ezenfelül szükség is van újabb vaskeres­kedésre, A tanács 6000 pengő kö.esön fo­lyósítását engedélyezte. Szakképzettség nélküli egyének önálló­suláséra a tanács még akkor sem folyósít kölcsönt, ha a folyamodó által alapítandó üzlet fennmaradása a konjunkturális vi­szonyok között biztosra vehető. Egy 28 A budapesti vásáron nagy sikerl aratott „Kárpátalja gyöngye Kertész Antal íükővgyáránaJc „Á PONY Aw likérSrtiiönic- gessége uj CÄGuixgoK’ban kaphAtő miíidenött I A gvár: Debrec*nl-u. 2. Telefon: 24-90. ü éves nős fiatalember a hentesipart tanul­ta, 1941-ben azonban felesége öröksége folytán, rőíösüzle'et vett át és ennek megerősítésére kért 3000 pengő kölcsönt. A tanács a textilkeresbedői szakmában semmiféle gyakorlattal nem rendelkező folyamodó kérését elutasította. Akinek vagyoni helyzete alapján mód­jában volna önállósulni, annak kérését a taács nem szokta teljesítef. Egy 29 éves hentes és mészárossegéd. aki szüleinek egyedüli gyermeke, üzletalapításra 8900 pengőt kért. Atyjának és anyjának közös tulajdonát képei körülbelül 30.000 pengő értékű tehermentes ingatlan, a folyamodó feleségéne kis van 5 hd tehermentes födl- je. A tanács a kérelmet elutasította, mi­vel kétségtelen, hogy az őnállósüási köl­csönre a kérelmező nem szorul rá. Csak az önállósulásra van pénz. Az önállósítást kölcsön általában csak szoros értelmében vett önállósulás céljá­ra szolgák Üzletfejlesztési kérelmeket a tanács nem teljesít. Egy 29 éves férfí- szabóiparos, aki 1941-ben iparában önál- ióstotta magát, az alaptól szövetkereske­dés céljára 15.000 pengő kö’csönt kért. Minthogy megélhetése iparából is bizto­sítva volt, nem kapta meg. Egy kivétel Rendkívüli méltánylást erdemilö ese­tekben a Tanács eltekinthet a szakkép­zettség és a kölcsönre való rászorultság tekintetében érvényesített elvi szempon­toktól. Egy 48 éves özvegyasszony, akt férje halált után szolgáló volt, a csehek munkácsi betörésekor az orvtámadást la­kása ablakából észrevette Ó9 golyózápor között, élete veszélyeztetésével értesí­tette a rendőrségei. Érdemeiért korcsma.- engedélyt kapott. Korcsmáját kölcsönpénz zen meg is nyitotta, közbejött többhóna» pos betegsége folytán az üzlet tönkre­ment és az asszony eladósodott. Annak eienérei, hogy 40 éves elmúlt, hazafias, szolgálatára való tekintettel az Alap tá* megadásban részesítette és üzletberende­zés felújítására, valamint forgótőkére 2006* pengő kölcsönt folyósított. Ha letelepedésre kiválasztott helyen sok szakmabeli üzlet van, a tanács az ott már üzlettel bíró keresztény kereskedők érdekeit méltányolva, más helységbe« való letelepedésre vonatkozó üzletterv benyújtására szólítja fel a kérelmezőt. Egy 37 éves volt íedrásziparos, ató agyvérzés folytán, jobblábára béna é& ezért iparát folytatni nem tudja, a % egyik községben szatócsíizet létesítésére 5 ezer pengő kölcsönt kért. A Tanács méltányolta ugyan szerencsétlen helyze­tét és hajlandó volt részére támogatást adni, de felszólította, hogy más község­ben való letelepedésre vo-nalkozó üzlet- tervet nyújtson be. Az. illetékes kamara jelentése szerint ugyanis abban a községé ben már hét szatócsüzlet van, ezeknek, mindegyike keresztyén, tehát állami támo­gatással ezekkel szemben versenytársa?; letelepíteni nem látszott célszerűnek. A célszerűség Ha valamely helységben túlzsúfolt az r szakma, amelyben va'ó önáU'óeu’ás céljára a folyamodó kölcsön kér, de személyi kö­rülményei, ismerettsége ottani letelepítő* mellett szólnak, a Tanács meg évó üzlet átvétele esetén hajlandó támogatást nyúj­tani. Azokban a helységekben való leielepe* désire. ahol új keresztény kereskedői egzisztenciákra közérdekből szükség vanp elsősorban folyósít kölcsönt az önállósí­tást Tanács. Egy 25 éves kereskedősegéd az anyaországhoz visszacsatolt felvidéki terület egyik községében kívánt letele, pedni és 4 ezer pengő kölcsönt kért, A Tanács a kért kölcsönt engedélyezte, mert a folyamodó szakképzett fiatalem­ber volt és főleg ,mivel a községben a* iparrevizió során számos üzlet megszűnt, amelynek pótlásáról való gondoskodást a Tanács elsőrendű feladatának tekíntL Egy 32 éves rőfös kereskedősegéd az egyik községben rőfösüzletet akart létesí­teni és Í0 ezer pengő kölcsönt kért. A Tanács a kérést teljesítette, mert a köz­ségben keresztény szakmabeli kereskedő akkor még nem volt. — Körző, vonalzó, festék és minden rajzszer kapható JÓBA-papirtUletben. oie^bítliaiéetii és $61 hal sut évftax&dek éta icwnálié USFKOVITS bnIorlftHSaleiességí lerakstábae fí-ajsemftift fér ér iNcém.

Next

/
Thumbnails
Contents