Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-18 / 211. szám

% 8. oidal, r\•*< JflKVI. ? b& mm — im ^Läjmkimmsm Étteremben és Sörözőben sor1 ■MD» PÉNTEK» HAL7ACS9RA aegéfk«z@H áss nj Dr éber-féle wrtwrwitM—aMT '>in rMwn«mft«p»un ® *jg — — —- -^amr-jsa. WBßW ffijg — naponia friss csapolásban kapható J!5n érdekessé. - Elsejéig! aZ uj fővárosi takács fez, .kinek szakácLüvés.ete a, Öt perces Miamii »Mrajz ist Ilaten 16 bárom titka A2 Ilmen-tó körül lezajlott kemény iiai-cok a tudomány érdeklődését is is­mét felkeltették e különös tó iránt. _ 1 xusheim professzor a német földtani szakfolyóiratban beható vizsgálat alá ve­szi az Ilmen-tó körül elterülő vidéket és olyan megállapításokat tesz róla, melyek elég érdekesek ahhoz, hogy a feszült ke­leti harctéri helyzet idején is a hadije­lentésekben az utóbbi időben már csak ritkábban szereplő tó felé fordítsák a figyelmet. 1924-ben végrehajtott földtani fúrások leplezték le, melyek nyomán kiderült, hogy az I!ment-tó egy ősrégi horpadás’ helyén, terül el, mely akkoriban a 30 méter mélységet is elérte. Ezt a horpa­dást, melyet földtanilag nem lehet meg­magyarázni, csak a jégkorszak száraz­földi jégtakarójának jege hozhatta Létre, mégpedig ott, ahol a gleccserek jegének csúszópályáját kemény harántsziklák za­varták meg. A tó mai sekélységéí csak Az Ilmen-tó első titka valószínű ti énül csekély mélysége. Ezen a téren a nagy 01 ősz tóval csak a mi Balatonunk verse­nyezhet Normális vízállás esetén az 1090 négyzet kilométer területet betöltő ió legnagyobb mélysége a négy és fél «étert sem haladja meg, azonban még ez a mélység is kivétel: a tó átlagos mély­sége középen csak két és háromnegyed méter. * Ennek a rendkívül csekély mélység- »eK és ennek folyományaképpen a víz levegőben való gazdagságának következ­ménye, hogy az Ilmen-tó a világ növé­nyi és állati planktonokban leggazda­gabb tava, aminek további következ­ménye' viszont a rendkvüli halbőség. Az elhalt és a fenékre süllyedt planktonok a folyóknak a víznél nehezebb hordalé­kaival együtt a ó fenekén zöldes színű iszapot alkotnak, melynek vastagsága a ló közepén helyenkínt a tíz métert is eléri. Az ebben az iszapban lejátszódó biokémiai folyamatok hozzák maguk­kal, hogy az Ilmen-tó vize télen mele­gebb, mint a beleömlő folyók vize és vannak helyek, ahol a tó a legnagyobb tagyok idején sem fagy be. * Az Ilmen-tó második különös tulajdon -'aga a belefolyó és a belőle levezetet vízmennyiségek aránytalanságában ál dig több nagyobb folyórendszer önti vi 7et a íóba- a fölösleg levezetése egyedü a Volchovra hárul. így a tó vízháztartási csak télén van egyensúlyban és a tavasz' hóolvadás idején beiéömlő ötmüliárc Köbméter víz ,melyet a Colchov csak lassankint tud levezetni, azt eredmé­V'e'ölete néhány nap *lati több, mint a kétszeresére növek­szik es a 2230 négyzetkilométert is el- A lassú lefolyás következménye az *; .,,0gy az Ondónál a legmagasabb ■izadas egy hónapnál tovább tart, mint nas tavaknál. Érdekes, hogy az áradás lullamverés és jégzajlás a partokon nem "koz számottevő változásokat. * •Az ilmen-tó harmadik rejtélye a ke- ?tkezése. A titkot csak az 1922-ben és Látogatás eg-y Szent István-út 4, szám alatt modernül beiendezett mintaborpincészeteí látogat­tunk meg. Aktuálissá tette ezt a látoga­tásunkat az is, hogy az országos hírnév­nek örvendő Kertész Antal likörgyáros nyitotta itt meg a borpincéjét, s ezzel a vállalkozásával be akarja bizonyí­tani a nyíregyházi közönségnek, hogy nemcsak az ,.Áfonya" likőrjével tud nagy sikert aratni, hanem elismerést tud szeiezm a borkereskedelem terén is. Néhány lépcső vezet le a Szent Ist- ván-úti borpincébe, ahol ragyogó tiszta­ság, vadonatúj hordók serege fogadja a belépőt. Nem is pince ez, inkább bor- kiállítás. A hatalmas hordókból mérik a zamatos, üdítő, 13 és fél fokos nyír bél- teki „ezerjót“, a fehér asztalit, a sóstó hegyi rizlinget, a tasnádi kadarkát es a finom, különleges ízű debreceni ezerjót. Kertész Antal perceik alatt, bebizo­nyítja, hogy nemcsak a líkörkülönleges- ségek nagymestere, hanem a borok ki­tűnő szakértője is. A bemutatott bor­minták közül nehezen lelhetne megálla­pítani. hogy melyik a jobb. Tisztán ke­zelt, nem agyonvágott, mesterségesen feljavított borok ezek, hanem igazi ter­melőtől vásárolt borkülönlegességek. A kitűnő likörgyáros tehát mínta- borpincészetet rendezett be Nyíregyhá­zán, olyan különlegesen finom borokkal szerelte fel pincéjét, hogy ezzel nem­csak a vendéglősök, hanem a borkedve­lők elismerését is ki fogja érdemelni. valanyén iormaöan resztvettek. A deb receni királyi ügyészség a csendőrsé^ nyomozása alapján id. Juhász Jakab, Ju­hász János 21 éves balmazújvárosi kon­dás, ifj. Juhász Jakab 26 éves balmaz­újvárosi gulyás, Kiss János 27 éves haj- duszoboszlóí kondás ellen lopás büntet­te miatt emelt vádat, mert a vádirat sze­rint 1940. tavaszától kezdve 1943. már­ciusáig Eszenvi Józsefné, Vasárpénztár Rt., Vásári Gazdaság, dr. Rickl László. Balogh Sándor, Gyulahalmi Gazdaság, Baál Vilmos, gróf Semsey László, Pintér Gyula, Nagy István, Fischer Rezső, Kiss István, Sípos Lajos, Ferge József, K. Szabó Márton, Szegedi Isván Szűcs* Imre és Fegyveres Zoltánné birtokából több mint száz darab hízott sertést lop­tak él Id. Juhász Jakab né és Juhász Jánosáé bűnsegéd! bűnrészességgel és okiratha- mi'Sitassaf, özvegy Fehér Andrásáé Fegyveres Zoltánné és Fehér András haj­dúböszörményi lakosok pedig orgazda­ság bűntettével vádolva kerültek a vád­lottak padjára, mert a lopott sertéseket megvásárolták A debreceni törvényszék dr. Fövé- nyessy Sándor elnöklete alatt működő unté to tanács júliusban kétnapos főtár- gyaiás keretében tárgyalta a hatalmas bűnügyet. Id. Juhász Jakab konokul ta­gadott és mindent halálraítélt és kivég­zett fiára akart hárítani. Általában véve fiai is tagadásban voltak. A két asz- szony szintén azt hangoztatta, hogy a lo­pásokról sejtelmük sem volt. Kiss János kihallgatása során beismerte, hogy id. Juhász Jakab részére többször hajtott serleseket, de ezt minden alkalommal jóhiszeműen tette. Özvegy Fehér And- resne, ^Fehér András, Fegyveres Zoltán es Kerekes Gézámé tagadták, hogy tud­tak volna a sertések lopott voltáról.' A törvényszék tzuíán a tanuk kihall­gatására tért át és a második napon a vedelem (kérésére bizonyít áskíegészíjtléjst rendeltek el egyes részletek tisztázásé- - ra A törvényszék szerdán tartott ismét fotargyalást az ügyben. Néhány jelenték­telen tanú kihallgatása után a véde­lem keríe a főtárgyalás elnapolását ée annak igazolását, hogy Kiss János a lo­pások elkövetése idején katonai szolgá­latot teljesített. A törvényszék a kére­lemnek ismét helyt adott és a főtárgya ■ást elnapolta. — Véglegesen a törvény­szék október 7-én hirdet ítéletet a ser - téslopásokkaí kapcsolatban. ••• A jusr®»eláv kersaiáay Kairóba Műtőseik-A Svájci Távirati Iroda londoni jelen­tése szerint Péter jugoszláv exkirály és kormánya elhagyta Londont, A kormány székhelyét Kairóba teszik át. Ezzel azon ­ban nem nyert megoldást az a feszült­ség, amely az utóbbi hetekben az emig­ráns jugoszláv kormány köreiben észlel­hető volt s amely feszültség gyakorikor manyváltozást is hozott magával. A szerbek horvátok és szlovének között j eles az ellentét, amit az is igazol, hogy a kormány egyetlen szlovén tagja í« lemondott tálcájáról. Purics kormányát Londonban is szükségmegoldásnak tekín- Jk. Hír szerint Jeftics visszamarad Londonban, hogy a kormányt ott képvi­selje. Jeftics személyében a londoni 'Ommunísták a legszélsőbb reakción ári üst átják. (MTI.) Mioi»« srs«*nyíaégb*u *•«***•«*W* ««psar*» S *#0n»s«S®sab» aapiárM Mustot és j | vásárol Kertész Antal bfcrna&vkereskedő DE8RECENI UTCA 2. Telelőn : 24-98. annak köszönheti, hogy a szélhordla ho mok. az iszap és az elhalt növényi é; állati maradványok eredeti mélységé iasan f el töltötték. • A geológiai kutatások során kiderüli továbbá, hogy a jégkorszak vége felé a Ladoga- és az Ilmen-tó közötti területet óriási tó borította, mert az olvadó glecs- cserek vízének a Keleti-tenger felé ak­koriban nem volt lefolyása. Elnapolta a. törvényszék a balmazújvárosi bűnszövet­kezet föfár§;yalását )kUb«»7-éa kirdeiaak iiéUtet a nratlre bkaperkaa A -o—— • .... csenaorseg, mint ismertes. bravúrt nyomozás után egy sertéslopásí üggy kapcsolatban Balmazújváros halárába titokzatos gyilkossági ügyre derite ényt, A csendőrök ugyanis megállap ották, hogy egy jól megszervezett to 'ajtársaság Lajter Imre fiatal, balmazúj ’árosi napszámost eltette láb alól. j lebreceni törvényszék* statáriális bíró ága a gyilkossággal kapcsolatban ic uhász Jakabot kötéláltali halálra ítélte e később az idős embernek megkegyel íeztek. Közben fiának, Juhász József ek ügyével foglalkozott a honvédétör- ényszék statáriális bírósága. A honvédtörvényszék Juhász Józsei űnösségét megállapította, minekutána dálra ítélte és a halálos ítéletet a fía- íemberen végre is hajtotta. Ezzel még nem fejeződött be a onstre bűnper, hiszen hátra volt még hnak ebtélése, akik a sertéslopásban

Next

/
Thumbnails
Contents