Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-10 / 153. szám
Rádió "X • SZOMBAT, (úlias 9. Budapest I, 15.00s Délutáni muzsika. 15.30: Előadás. 17.00: Se szó, se beszéd — muzsika. 18.00: Vidám hétköznapok, (Csevegés.) 18.15: Hangképek innen-onaan. 19.00: Vidák József cigányzenekara muzsikál. 19.30: Ahol gyermek voltam. 19.55: Vidám zenés hétvége. 22.10: Roósz Emil együttese játszik. 22.50: Tánczene. Budapest II. 17.00—18.50: Ka*sa műsora. 18.50: A földmívelésügyi miniszter mezőgazdasági félórája. 19.15: A pest«zenterzsébeti Általános Munkás DalJ kör. 19.40: Kodály-művek. — Utána : Hírek. Minden igényt kielégítő s hálózati és telepesrádíók ismét kapható KUHáRMMi! kerékpár, villany, fegy* ! ver, lőpor rádió szak- üzletében Zrínyi I. V/„ 8, Telefon 24--84, Rádió javíts. VASÁRNAP, július 11. Budapest I, 7.30: Fohász. Szózat. Regéli zene. 8.15: Hírek. 8.30: őszinte beszéd. 9.00: Unitárius istentisztelet a Ko- háry-utcai templomból. 10.00: Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból. 11.00: Egyházi ének és szentbeszéd a Szent Domonkos-rendi plébánia-templomból. 12.15: Levente-félóra. 12.55: Az Operaház zenekara. 13.45: Időjelzés, hírek, vízállásjelentés, 14.00: Művészlemezek. 15.00: A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 15.45: Raksa Kató és Mindszenti István magyar nótákat énekel. 16.30: Hírek magyar, német, román ,szlovák és ruszin nyelven. 17.00: Népi zene. 17.25: Felolvasás. 18.10: Közvetítés a Hurgária-park zenpavillonjából. 18.50: Hírek. 19.00: Akiket mindig szívesen hallgatunk. 19.10: Dániel Ernő zongorázik. 19.30: Csevegés. 19.55: A kék Duna mentén, 21.10: Hangképek a vasárnap sportjáról. 21.25: Berlini filharmonikusok, 21.40: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. 22,15: Ki mit szeret. 23.45: Hírek. Budapest II. 9.00: Mindenből egy keveset, 12.15—13.00; Kamarazene-együttes. 15.00—15.45: Rádiózenekar. 18.10: Csevegés. 18.35: Nagy mesterek — örök mű- v&k. 20.00: Előadás, 20.25; Csorba Gyula cigányzenekara muzskál. Utána: Hírek. 21,30: Lóversenyeredményeü. * HÉTFŐ, július 12. Budapest I. 10.00: Délutáni muzsika. 15.30: Nagy magyar életek. 15.55: Szórakotzató zene. 17.00: Versek. 17.15: Mailes Béla-zenekar. 17.50; Színházról, filmről, irodalomról. 18.15: Tarka délután a Hungária-parkból. 19.50: Operaházi zene. kar. 21.20: Szalónötös. 22.35: Magyar nóták. 23.30: Francia dalik, náktól. Budapest II. 17.00—18.50: Kassa műsora. 19.00: Felolvasás. 19.20: Magyar filmmuzsika. Utána: Hírek. — Mezőgazdaságok résedre bérlevél, dohányos-könyvecske, gazdasági «zámvi teli könyvek kaphatók JÓSÁNÁL Bethlen-utc* 1. szám. Több mint kétezer termelő ellen indított eljárást a nyíregyházi kapitányság, akik nem jelentették be gabona vagy tengeri készletüket A nyíregyházi rendőrkapitányság kihá- gási osztályán több mint 2000 termelő ellen indult eljárás, azok ellen, akik terménybejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, azaz feles készletüket nem ajánlották fel megvételre, így azt elvonták a közellátástól. Hatszáz esetben indult büntető eljárás olyanok ellen, akik a gabonakészletüket rejtették el és 1700 eljárás indult meg olyanok ellen, akik a tengerit nem szolgáltatták be. A rendőrkapitányság kihágási osztálya ezúton figyelmezteti a termelőket, hogy ha valaki ellen tévesen indult eljárás, a rendőrbüntetőbírói tárgyalásra feltétlen hozza magával a Közellátási Hivatal igazolását, hogy eleget tett terményfelajánlás kötelezettségének. Mert csak ennek igazolása után hozhat felmentő ítéletet a rendőrbüntetőbíró. Szüksége vau szappanra ? jpjisön hullásé* isuadéiujl. meií SZAPPANRA cseréi! át j SAROK «YULA kííelölt körzeti szappanfőző. Kotaji ut (nem utca) 38 szám* g Gyáralapító« és vándormoigaíom Irta s Pissier János Sok panasz hangzik el manapság a főváros felé irányuló vándormozgalommal kapcsolatban. A vándortelepülők a lakáshiányt, a fővárosak viszont a „Drang nach Budapest“-et kifogásolják. A főváros legutóbbi törvényhatósági bizottsági ülésén hangoztatták, hogy az 1942. évben megint 47.000 vándortelepülö jött a fővárosba és így nem csoda, hogy 40.000 már a lakástalanok száma. — , Megint“, mert az 1940, évben: 48.000 lélekkel szaporodott a főváros lakosságának száma, szintén vándorlás útján, — holott a „normális" szám, az évi: 12— 14.000 lélek volt. Ez a körüimény nem okoz különös örömet, sem az egyik, sem a másik oldalon. Sem a város, sem a települők oldalán. Ha szigorúan vizsgáljuk a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy a belső vándorlás, természetes és a mai viszonyok között elkerülhetetlen ési automatikus erők következménye, is gondolkodás meggyőzhet erről, csak belé kell néznünk a magyar mezőgazdaság tükrébe, annak struktúrájába. Ha jól beletekintünk, akkor azon kellene csodálkoznunk, ha másként lenne! Miért? megmondjuk! Hazénk — sokszor büszkén hangoztatjuk, — ,,agrárország“. Iparát most is fejlesztgetjük még, sok évtizejd ilyirányú törekvései után is még. És ez az ipar- fejlesztés területileg, főként a fővárosban és a főváros irányában nyer kigyakorlást. A liberális korszaknak büszke fővárost fejlesztő, azt duzzasztó iparpolitikája minden gyáripari üzemet Budapestre és annak özeli környékére koncentrált. Ez a centralizáció is „vonzotta“ az ország lakosságát azon felül, hogy viszont a vdiék és a távoli vidék is: „taszította magától" az embereket. De nem szándékosan! Akaratlanul! Sót, a vidék panaszkodott mindig, hogy nincs kellő munkaerő, az eltávozik. Ezen nincs mit csodálkozni. Ez: természetes ! A mezőgazdasági földterületen, — talán már évszázadokon keresztül kiala- kultan. — meghatározott számú munkáskezet lehet foglalkoztatni, Ez a szám az intenzív gazdálkodás bevezetésével nő, [ viezont a mezőgazdasági gépek elterjedésével rohamosan csökken. Minthogy pedig az intenzív gazdálkodásra áttérés kisebb erővel történt, mint a gépierő alkalmazása, így természetes, hogy mezőgazdasági munkáskézfelesleg keletkezett és keletkezik állandóan, a népességszaporodás. a születések folytán. E szaporulatot csökkentené a vándormozgalom úgy hogy a mezőgazdasági munkanélküliség automatikusan távolítja el a munkanélkülieket és teszi városi lakosokká. Ez a folyamat állandó és a népesség- szaporodás arányában marad. Az 1930— 1941 évek átlagában — a mai területen — 85.000 lélek az évi szaporodás: ténylegesen. Ebből levonva a 47.000 budapesti települőt, marad a többi városra és községre: 38.000 lélek. Ámde Budapestet csak az 1940-es és az 1942-s években keresték fel ilyen tömegesen a vándortelepülők, úgy, hogy a „normális szám“ csak kivételesen lengett ki e két évben. Az utolsó népszámlálás és az előző közötti 11 évben tehát a budapesti invázió évi átlagszáma a 14.000-et alig haladja meg. Úgy látszik azonban, hagy a budapesti munkapiac ezt az évi szaporulatot felvenni tudja. Ez azt bizonyítja, hogy a munkaalkalom ennyivel nő. Ezt pedig az ipari és nem a mezőgazdasági munkaszaporodás idézi elő. Ebből következik., hogy a fővárosi munkapiac munkásszükséglete iparos és ipari munkahelyek szaporodásának következménye. Ilyen mun kahelyek pedig a fővárosban keletkeznek. Ha az ipari munkahelyek a vidéken szaporodásának abban az arányban, aminőben a mezőgazdasági munkássza- porodás van, akkor ezek felszívnák, felhasználnák a most munkátlanul vándorútra kelőket és akkor a vidék ipari fejlődése indulhatna meg. Automatikusan megtörténnék az az egészséges ipari decentralizáció, amelyet oly igen nagyoD óhajtva hangozhatnak nemzetgazdáink, iparpolítikusaink és különösen a munkáskezek hiányát panaszoló mezőgazdáink. Mi sem lenne tehát természetesebb, mint az iparfejlesztésnek helyes decentralizációja a vidék felé. Ez a harmo niku9 munkamegosztást is megteremtené az ipar és a mezőgazdaság között. Semmi akadálya sem volna annak, hogy * szorgosabb mezőgazdasági munka idején — amikor a mezei munkáshiány jelentkezik —, a gyáripari és ipari munkásság kivonulna segítségére a mezőgazdaságnak, ezzel megkeresné a maga aratóré- : szét és a mezei munka csökenésével visz- | szamehetne újból az ipari munkahelyre,; j ipari munkáját folytatandó. Az iparfejlődés hazánkban és egyelőre j még folyamatos. Vidéki ipartelepeink a j íélekszaporulatot felvehetnék, a vidéki városok lakosszáma növekedtével a vidéki emporiumok megizmosodnának állandó pénzforrást és így anyagi és egyébirányú fejlődést is mutatnának. Nem úgy, mint most, amikor a fejlődés a legtöbb vidéki városban megáll, vagy csak ve- í áetáL { Node: mert az volna természetes, hogy az ipar decentralizáltassék, ennélfogva pontosan ennek fordítottját gyakoroljuk. Nagy-Budapest az álma sokaknak. Olyant vízfej az országban, amely mindent elszív a vidéktől és emiatt maga sem tud úgy fejlődni, amint kelleno. Minthogy pedig így van ,ne panaszkodjék senki azért, hogy vidéken kevés a munkáskéz, Budapesten kevés a lakás és sok a bevándorló, Ne panaszkodjék pedig senki, mert mindenki, főváros éppen* úgy, mint a vidék és a vándorlók is, — folyton azt teszik, amit nem tartanak maguk sem helyesnek. , Ezt idevetíteni erre a papirosra: szükséges! Lássák az emberek! De mit panaszkodnak? Hallgassanak ! Gyakorlat teszi a mestert 20 éve javít írógépet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Műszerész Özem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. sz. JE G SZÉK RÉM Y 222.60 és 253.94 p dobsin, csapágyfém, szíj viasz, — gyermek kerti zzer- szám, temetőkapa, mosdóállvány és mosdőtál, — valamint egyéb vasáru és háztartási cikk Dienes István TOskcr«skedésébcn Városháza épület. Telefon: 28-64 megbízhatóan és jól vásárol* hat az évtizedek óta fennálló LEFEOTITS bntorknlönlegességi lerabatában Kossuth tér 6- szám.
