Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-10 / 153. szám
ft oldal. ' • > • j •fa ' ’4 'ij- < (Trianon 33.) 1943 július 10. ___ in I mi ii irnTV'nrmr ínrn-rin S z i 1 a s i az ismert nevű fővárosi énekesnő, a nyíregyházi közönség kedvence és a kitűnő jazz énekesnő esténként a Varga Marion r Sóstó terraszán és a Gyureskó Étteremben énekelnek Magyar ööias &bí délelőtt vasárnap a Sóstón! Dáintán és este tánc! cikk végül is felhívást intéz az fingot kormányhoz, hogy Angliában hatásosabban, biztosítsa a zsidóság védelmét. Tiltakozik azon állítás ellen, mintha Angliában jelenleg három-négy millió zsidó élne. — Ezzel szemben a cikkíró azt a tételt állítja fel hogy Angliában ,,csupán 3—400 ezer zsidó él", de állításának igazolásául semmiféle bizonyítékkal nem szóigái. Ennek a zsidóvédő cikknek megjelenése után igen sok tiltakozó iratot intéztek a „News Chronicle" szerkesztőségéhez. A levélírók — a lap híradása szerint — túlnyomó részben arról panaszkodnak, hogy a lap a zsidók mellett foglalt állást és egyidejűleg leplezetlenül megvall- ják zsidóellenes beállítottságukat. Láthatjuk tehát, hogy már magában a hagyományosan zsidóvédő államban Angliában sem lehet letagadni azt a tényt, hogy van zsidókérdés és hogy az angol nép nagyrésze egyáltalán nem ért egyet sajtójának zsidóbarát irányzatával és kormányának zsidóbarát politikájával. tói azokra a helyekre, ahol a zeneszerző és karmester működött. A művésszel ősz- szeköttetésben álló személyiségek képeit is láthatjuk, így láthatók műveinek kiadói, mint A. Diabelli, T. Haslinger, Mechetti és még sokan mások. Családját olajfestményekről és grafkai lapokból ismerjük meg, mindenekelőt szüleit, Lanner Mártont és Annát, fiát Gustávot, aki szintén zenész volt és szintén korán meghalt és lányát, atalint, aki táncművészeiével szerzett világhírt. Érdekes eredeti okmányok a Városi Levéltárból és a Városi Könyvátr kéziratai és elsőlenyomatai nagy mértékben hozzájárulnak a zeneszerző életkedvvel telt rövid, de a munkában oly gazdag életének ismertetéséhez. Kortársainak zenéjével rengeteg kedves, feledhetetlen órát szerzett, de ezen túlmenőleg az utókorra is nagy hatással volt: mert munkái behízelgő melódiái gazdagságukkal még ma is feledhetetlenek. Vidéki ember már tudja: Vesszőshöz vezet az útja. Villásreggelit, ebédet, vacsorát kap, ízes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszős várja vendégségbe. Lamer ío&ad emlékezete Lanner Lajos halálának 100 éves évfordulója alkalmából a Városi Gyűjtemények emlékkiállítást rendeztek. A zeneszerző élete és működése, mely a biedermeier korszakba esik, legnagyobbrészt a város területére szorítkozik. — Csak néhány hangversenykörútján jutott el Lanner Brünnbe, Grácba Budapestre és Milánóba. Raimund Ferdinánd kortár- sa volt, működését teljesen átszőtte Raimund költészet. Fiának. Gusztávnak a sorsa alakítja ki a legjobb Raimund-drá- ma, a „Tékozló" tragikumát. Ezt a hangulatot kiválóan tükrözi vissza az egész kiállítás kerete. Bécset először is két nagyon jellemző szemszögből látjuk: A Belvedere-palota körül terjeszkedik a nagy palotaváros, mely Flottwell túláradó életkedvének hátterét képezi, míg Water Jacob Alt a várost övező Glacis-gyűrűt szemlélteti a bástyák szép, pompás sétaútjaival, melyeket Lanner is gyakran felkeresett és ahova Raimund Ferdinánd varázsmeséinek színterét oly gyakran helyezte. Rengetek látkép vezet minket Lanner szülőházáKorunk idegessége Irta : Albert Antal Ha megfigyeljük a ma embereit, azt látjuk, hogy egy általános ..betegség" lépett fel a beszédben, a mozdulatban, a cselekedetekben. Valahogy a ma emberei idegesek, nyugtalanok. Kétségtelenül nehéz napokat élünk és sok minden, ami idáig nem volt idegekre ható, most az. Ez részben érthető, de csak azoknál, akiknek valóban van okuk az idegességre. Pl. betegség, gond, féltés (mely ezerféle lehet) stb. A hiba azonban főként abban van, hogy olyanok is idegesek, akiknek egyáltalán nincs komoly, sőt csekély okuk sem az idegességre. Ma mindenki siet, ma mindenki rohan, ma senkinek sincs ,,ráérő" ideje. Ma egészen fiatal gyerekemberek idegesek, azaz csak idegeseknek vallják magukat. Az igazság pedig az, hogy csak neveletlenek ! Sokakból hiányzik az oly annyira szükséges: önuralom. „Nincs sors, nincs hatalom, ha erőd van küzdeni magaddal" — vallja Kisfaludy Károly, a nagy magyar költő. Önuralom, ez az, amit olyan kevesen ismernek. Tagadhatatlan, nehéz, de az élethez, a boldog és nyugodt élethez feltétlenül szükséges. Hiba, hogy az emberek igen szeretnek másokon uralkodni, csak önma- gukon: nem ! Nincs kellemetlenebb látvány, mint a neveletlen ember ! A nyugodt, a higgadt ember szinte balzsam gyanánt hat társaira s azért érezzük olyan kellemesen magunkat nyugodt ember társaságában. Ne hígyjük azt ,hogy a nyugodt ember nem ideges, annak hajókötélből vannak az idegei. Nem, a nyugodt emberben is vannak idegek, sőt az is ideges, csak a különbség az, hogy tud uralkodni az idegei fölött, tehát tud és akar uralkodni önmagán. A legtöbb bajnak, félreértés, veszekedés, megnemértés, durvaság, káromkodás csúnya beszéd stb.-nek az önuralom hiánya az oka és ez szüli korunk idegességét, jobban mondva korunkon érezhető neveletlenséget. A neveletlen embert minden ,,idegesíti" s mindent idegességének tulajdonít s nem a neveletlenségének. Ma valahogy ,,divat” az idegesség. A kapkodás, a fejetlenség soha, de soha nem vezetett jóra. Az ideges állapotban elkövetett cselekedeteket kijelentések, ígéretek, mondások stb. sohasem vezettek jóra, csak a szánom-bánomra! Sok ember azt sem tudja, hogy mit is mondott „idegességében", sőt csodálkozik, ha kissé nyugodtabb állapotba kerül, hogy ő ezt meg azt mondta volna, nem is emlékezik rá, legfeljebb nagyon sajnálja a dolgot és bocsánatot kér „idegességéért". Tudjuk mindnyájan, hogy a XX. század igen alkalmas a lüktető gyors ütemével arra, hogy emberét idegessé tegye. De mi lesz, ha sodródunk az árral? Nézetem szerint az összes iskolákban, sőt az iskolákon kívül is külön órákat kellene tartani az önuralomról és az önj fiYOiÖLCSPáCSEIEÍE ■j és szőlő vessző Szükségletét mar mosi blz- { t: sítsa Budapest B kúióniegiessegek nary választékban lamm situ iáim VAY ÄDAM UTCA 4. K lejnebb hálók, ebédlők ás szalongarníturák olcsó árbss. J nevelésről. A helytelen viselkedésnek, a i beképzeltségnek a büszkeséngek, a ! nagyzolásnak, a lenézésnek, a helytelen ! ítéletalkotásnak az önnevelés és az ön | uralom hiánya az oka. A sok elválásnak i rosszul sikerült házasságokank is sok i esetben a kiindulópontja az önuralom ! hiánya. A legtöbb ember csak mindig í önmagát helyezi előtérbe éppen az öni»- I meret és az önuralom hiánya miatt. A műveltség, a jómodor, a jólelkűség hiánya egyenlő az önuralom hiányával. Az emberi élet oly rövid, hogy azt csak a legszebben, a legjobban, a legbékésebben, a legmegértőbben kellene itt a földön eltölt énünk. Uralkodnunk kell önmagunkon, idegeinken. Ne feledjük, hogy ideges fővel még csak baklövéseket csináltak az emberek, — okosat, épületeset: nem. Az „ideges" ember (hacsak nem valójában idegbeteg) nevetséges. Erős önfegyelmezéssel. önuralommal mindenkinek kellene rendelkeznie s akkor már nem lenne olyan sok izgő-mozgó, kapkodó ember. Korunk idegességére a legjobb orvosság; az önfegyelem! Albert Antal •* • - 'i.. -öj szervre bízzák a textiikereskedék áneliatasát A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapestről, hogy a Kereskedelmi- é» Iparkamara a most bevezetett textilvásárlási könyvecskékkel kapcsolatban a nagy- és kiskereskedők közötti áruelosztás szabályozása érdekében egy Központi Textil Bizottság nevű intézményt szervez. Az új bizottságban — melynek kamarai elnöke lesz — képviselve lesznek majd a textilszakma minden ágának reprezentánsai, persze azok, akik a piacot reges ismerő szakemberek. A bizottság munkája folyamán nem ragaszkodik majd a merev és már régóta kialakult kis- és nagykereskedő kapcsolatokhoz, hanem az egyes üzletek helyét, a közlekedési és szállítási lehetőségeket figyelembe- véve új, modern alapra heleyzi a kis-és nagykereskedők egymásközötti áruelosztási viszonyát. A bizottság budapesti főirodáit a Textilközpont épületében helyezik el, míg a vidéki irodák az egyes kamarai központok épületeiben találnak majd helyet. A bizottság összeállítására és munkájának megkezdésére már a legközelebbi napokban sor kerül.- KIFESTŐKÖNYVEK, színes irón- készíeiek különféle nagyságban, változatos mintákkal nagy választékban JÓBA- papírüzietben Bethlen-utoa 1. azánt. filet lakatos, vas -szerkezei, vízvezeték szerelési- ~' javítási munkálatokat és autogén hegesztést megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme Va? Adán-u. 45 TELEFON: 28-72 Kiss Gyula
