Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-08 / 151. szám

ftówí p«|l« »ft JW* r Nyiregyhzaá, 1943. Julius 8 •• t <*» j • • » Äfft 12 fillér (Trianon 23.) XI. évfolyam 151 (3052.) szám LySUÍOt Í()K fága£áö6IUffÍfi«ég é# kladóhivat»!] i fAréíű cswftjsjossim: 47.138, Slftlrttaa 30-71 POLITIKAI NAPILAP K13fix«tés; X hónapra 3.20, negyedévre 9.20 % Éleibe lépett a szegedi program Az új magyar gazdasági rendszer, ame­lyet a miniszterelnök a szegedi program keretében bejelentett, a pénzügyminisz­ter pedig részletesen ismertetett, július hó első napján életbe lépett. A minden­napi életben új árakkal és terhekkel, de egyúttal új és felemelt jövedelmekkel, fizetésekkel és bérekkel állunk szemben. Vagyis belekerültünk egy új étrendbe, amelyről a miniszterelnök Szegeden ki­jelentette, hogy ez immár állandó és rögzített. > Ha ennek az új rendnek jelentőségén gondolkodunk, sohase az legyen az első jelenség, amelynek súlyát latolgatjuk, hogy ennek, vagy annak a közszükség­leti cikknek az ára ma mennyivel na­gyobb, mint egy hét előtt volt. Mert bár­mennyire nem közömbösek egy háztar­tás keretében a beszerdzésd árak, — a hangsúly ma az új háborús gazdasági rend idején nem ezen van. A fontos és a legfőbb szempont amire gondolnunk kell, az a kiegyensúlyozottság, amelyről a miniszterelnök szólott. Az új gazadsági rend alapja ugyanis a kiegyensúlyozottság és összhangba ho­zatal a mező gazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között. A cél ezenkívül a dolgozó nemzet és társa­dalom minden rétegének biztosítani a tisztességes keresetet, jövedelmet, to­vábbá az életéhez és fejlődéséhez szük­séges javakat. Ha ezt a célkitűzést ismerve ceruzát veszünk kezünkbe és számolni kezdünk, rá kell jönnünk arra az igazságra, hogy az arány háztartásunkban a bevételek és kiadások között lényegesen kedve­zőbb mint volt. Különösen megállapít­ható ez a legelsőrendű szükségleti cikk­nél, a kenyérnél. A kormány ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy a dolgozó munkásnak nagyobb bért adott, amivel a kanyér új árát megfizetheti, hanem — hála ezért a magyar termőföldnek és a föld megmunkálójának is — nagyobbá jíette a kenyér- és a lisztfejadagját is És amikor ezt megállapítjuk, tisztán látjuk azt is, hogy ennek az új gazdasági rend­nek valóban az a célkitűzése, hogy sza­bályozza a termelést, igazságossá, szabá­lyossá tegye a közellátási, állandóan és gondosan szemelőtt tartva a szociális ér. dekeket. A közellátás megkövetelte az eddigi áraknak és béreknek azt a kiigazítását, ami a kormány rendeletével megtörtént. Az új gazdasági rendszer szemmellátha- tóan a szociális egyenlőség irányában ha­lad. Az igyekszik megvalósítani, hogy ha kevés a kenyér és kevés sok más árú, abból mindenki egyformán részesüljör. És ha ez a rendszer áldozatokkal jár, sohasem szabad megfeledkeznünk a mi­niszterelnök által is hangsúlyozott arról az igazságról, hogy háború van, az áldo­zatok korszakát éltjük és mindenkinek viselnie kell ennek terheit. Ostromolt várban élünk, előállítható készleteinkkel úgy kell gazdálkodnunk, hogy azokból mindenkinek jusson és a maga fejadag­ját mindenki meg is tudja vásárolni anél­kül hogy a fekete-piacot keresi fel. Az új gazdasági rend uralma idején hisszük, hogy csökkenni fog a fekete­piac jelentősége is. Nemcsak azért mert A „tigris" HarciUocsiU döntő támadá­sára visszavonult a vörös Hadsereg Ankara, Moszkvai jelentés szerint a Bjelgorodtól délre és Őreitől északra fo lyó harcok mind súlyosabbá válnak. A németek nyomása az Orel—Tula között futó vasútvonal ellen olyan erős volt, hogy a vörös hadsereg kénytelen volt a moszkvai jelentés szerint 40 kilométerrel * hátrább vonulni. Bern. (Búd. Tud.) Ideérkezett berlini és moszkvai jelentések szerint a hétfőn reggel megindult nagy küzdelem Orel és Bjelgorod között lendülettel tovább tart. Berlini közlések szerint a legnagyobb küzdelem szintere a Kurszk-kanyarulat. Moszkva beismeri, hogy a német csapa­tok állandóan súlyos nyomást gyakorol­nak a szovjet csaaptokra és több ponton sikerült a szovjet állásokba behatolni. A támadásban a főszerepet a tigris- mintájú harckocsik viszik. A küzdelem hevessége még fokozódik. A szovjetparancsnokság ötven kilométer szélességben elrendelte a visszavonulást A keleti frontról érkező legújabb je­lentések szerint 250 kilométer széles vo­nalon óriási páncélos csata tombol. A szovjet parancsnokság kiadta a rendele­tet őtven kilométeres övben a vissza­vonulásra. Berlini katonai körök megállapítják, hogy a szovjet kénytelen most már a nyári offenzíva tervéről lemondani. Ami a most kibontakozó helyzetet illeti, rá­Moszkva jelenti: a németek előretörnek Berlin. (TP.) Német katonai részről, mint ez a hadműveletek kezdeti stádiu­mában szokásos, nem adnak felvilágosí­tást és közelebbi részleteket sem közöl­nek a keleti front középső szakaszán fo­lyó heves támadások jelentőségéről és céljáról. Csupán annyit jelentettek, hogy a bol­sevisták igen súlyos veszteségeket szen­vedtek tankban és repülőgépekben, a német páncélos alakulatok azonban még nem avatkoztak be teljesen s még al­kalom sem volt nagyobb német páncélos veszteségekre, amelyekről az angol és a j szovjet hírszolgálat beszélt. A német veszteségek hangoztatása né­met katonai körök szerint nyilván csupáa azt a célt szolgálja, hogy kiegyenlítse, illetve ellensúlyozza azokat a német si­kereket, amelyeket az ellenséges hírszol­gálat is kénytelen elismerni. Herold King jelenti Moszkvából, hogy a németek a bjelgorodi front néhány sza­kaszán előretörtek. — Az Exhange Te­legraph megállapítja, hogy a két szár­nyon, vagyis Bjelgorodtól délre és Őrei­től északra tovább tart az erős német nyomás. Ukrajna felszabadítása lett volna a szovjet támadás célja Berlin. Bjelgorod és Orel között a szovjetorosz tömegtámadások után a né­metek vették át a kezdeményezést és szilárdan a kezükben tartják, — állapítja meg a Német Távirati Iroda katonai munaktársa a keleti arcvonalon folyamat­ban levő csatáról szóló fejtegetésében. A tudósító a következőket írja: A keleti arcvonal látszólagos megme­revedése villámgyorsan feloldódott több­száz km. hosszúságban. Bjelgorod és Orel között a nyári csendet hirtelen kirob­bant csatazaj váltotta fel. A harcok ha­talmas mérete már abból is kitűnik, hogy ebben a térségben a legerősebb csapat- tömegeket zsúfolták össze. 1943 nyará­nak ezt az első csatáját az váltotta ki. hogy a szovjet vezetés azt hitte, hogy a hétfőn hajnalban végrehajtott erélyes német felderítő vállalkozások fenyegetik, terveit s mivel nem volt tájékozódva a német vállalkozások terjedelméről és cél­járól, attól tart. hogy német betörés tör­ténhetik a támadásra felvonultatott erős és rendkívül jól felszerelt, rohamra kész hadseregi közé. Ezeknek a szovjet had­seregeknek az lett volna a feladatuk, hogy adott időben előtörjenek a Dnye­per felé és megkezdjék és befejezzék a szovjet számára olyan szükséges termé­keny ukrán területek visszahódítását. Ez az adott időpont azonban már nem fog eljönni többé. Sztálin előre menti magát a balsiker miatt A birodalmi főváros illetékes katonai köreiben hiábavaló kísérletnek nevezik a szovjet híszolgálati gépezetnek azt az igyekezetét, hogy Sztálingrád és Moszk­va emlegetésével távoli német célokat az új árak közelebb vannak az eleven élethez, mint a régiek voltak, hanem azért is, mert az a beszolgáltatást rend­szer, amely ugyancsak most lépett élet­be, bizonyára dúsabbá, 1 eltebbé teszi az államnak azt a közszükségleti raktárát, amelybe az árút az állam megbízásából — amint ő maga mondotta — a közellá­tási miniszter vásárolja és ugyancsak ő juttatja el a fogyasztóhoz. És most, az idei aratás megkezdésekor jogunk van remélni azt is, hogy a magyar föld töb­bet terem, mint amennyit tavaly és ta­valyelőtt az árvizek következtében ter­mett. , Szükséges azonban a társadalom min­den rétegének áldozatkész fegyelmezett­sége, a belső frontnak elszánt kitartása akkor Í9, ha ez azt jelenti, hogy igé­nyeinket le kell fokozni és vágyainkat szerényen féken kell tartani. — _ ., '!£ MB mutatnak arra, hogy kezdetben csak he­lyi felderítő harcokat vettek tervbe s ezekből a helyi harcokból bontakozott ki a most győzelmesen előre lendülő né­met támadás. (MTI.) tulajdonítsanak a harcoknak. A bolse­visták ilyen állításukkal nyilván újabb alátámasztást akarnak adni annak a Nyu­gat felé irányuló kilátásnak, hogy az an­golszászok létesítsenek második arcvo­nalat és így tehermentesítsék azt a vál- llakozást, melynek kimeneteléért Sztálin már előzetesen mossa kezeit. Ettől eltekintve a Sztálin által kezdett csatából nagyarányú ütközet fejlődött ki, amely mind a harci terület, mind pedig a harcbavetett ember- és anyagtömege­ket illetően méltóképpen sorakozik a ke­leti háború eddigi nagy csatái mellé. Az utolsó 48 órában a német kötelékeknek sikerült a Légi erők erős támogatásával visszaverniök valamennyi ellenséges tö­megtámadást, sőt több helyen ellentá­madásba átmenníök és a szovjet vona­laknak legfontosabb kulcsállásait máris megszállaniok, különösen a harcnak — Bjelgorodtól északnyugatra és Kurszktól északnyugatra levő csúcspontjain. A magyar repülőknek oroszlánrészük van a keleti firont győzelmes csatáiban A keleti fronton a németek és a szö­vetségesek légi fölénye hatalmas ered­ményekben mutatkozik. A Bjelgorod és Orel melletti szakaszokon 140 szovjet gé­pet lőttek le tegnap. A győzelmes légi csatákban a kiváló magyar légirajoknak oroszlánrészük van. (MTI.) Mandzsukuo acélfalként áll őrt keleten Mandzsukuo állam elnöke nagy beszé­det mondott az államalapítás 6. éve9 év­fordulóján. Az államelnök kijelentette, hogy Mandzsukuo acélfalként éllt őrt a tengely-hatalmak érdekei mellett. Hatal­mas termelés eredményei biztosították ütőképességének állandó fokozását. Szovjeturalom Iránban Iránba nagyszámban érkeztek a szov­jet különböző szaktisztviselői és fokoza­tosan átveszik az egész közigazgatás irá­nyítását. (MTI.) Elsététltés 92 órakar

Next

/
Thumbnails
Contents