Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-31 / 196. szám

(Trianon 24.) 1943 augusztus 31. Nytkvtdék „ 5 Z A B oJLc s! HÍRLAP í. óidat á tudomány legyőzi a halált Bécs. (TP): Statisztikailag kiderítették, hogy a legutóbbi 50 év folyamán Német- •ország lakosságának átlagos életkora majdnem 25 évvel emelkedett. Ugyanez a statisztika arról is regél, hogy az életle­hetőségek majdnem ugyanennyi százalék, kai megnehezedtek. Ha azt vesszük te­kintetbe, hegy az utóbbi 30 esztendő alatt a német nép sok sanyarúságon és szomorúságon ment át, hogy a külső ve­szedelmek, a háború, a balesetek és a foglalkozási ágakban beállott többlet­munka ugyancsak igénybe vették a né­met nép erejét, akkor az előbb jelzett átlagos életkoremelkedés annál értéke­sebbnek látszik. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az életkor kitolásának mü­ve kizárólag a tudomány és főként az orvostudománynak köszönhető, mert az a tudományág akadályozta meg a halál kezét abban, bogy- a csecsemőbetegsé­gek leküzdése által eza kéz a bölcsőket érhesse. De ugyancsak az orvostudo­mány érdeme az is, hogy a legkülönfé­lébb járványos betegségek tökéletes le­küzdése és a fertőző kórok eltüntetése oly mértékben sikerült, hogy a már em­lített statisztika csak a százalék töredé­keiben juttatja kifejezésre az ilyen be­tegségek pusztításait. Mindez nem sike­rülhetett volna, ha a német nép a maga öntudatos és egészséges életmódjával bozá nem segíti a tudományt a haláli le­győzéséhez, Nincs a világon még egy nemzet ,amely oly féltékeny gonddal és a tudományos eszközök oly tökéletes fel- használásával védelmezné meg a serdülő ifjúságot, mint a német. A birodalmi egészségügyi vezető, Conti doktor volt az úttörők egyike ezen a téren, ö mutatott irányt a csecsemőbetegségek leküzdésé­re és az ő útmutatása révén sikerült az átlagos csecsemőhalandóság arányszámát 4 százalékra csökkenteni. De olyan orvos sincs a birodalomban, aki fel ne ismerte volna a hívatlanul érkező halál megállí­tásának fontosságát és évről-évre na- gyob méretekben vissza ne nyomták vol­na az átlagos halálozási arányszám ke­reteit, amiből azután az átlagos életkor természetes emelkedése állt elő. Ismeretes például a rachitis nevű be- tegség, amely fertőzés útján rakásra pusztította egykor a gyermekeket. — Ugyanilyen veszedelmes betegség volt a diftéria. amelynek leküzdését Behring Emil óta egyre tökéletesített oltó anya­gokkal sikerült elérni. Míg 1893-ban 100,000 ember közül 180, főként gyer­mekkorban lévő egyén menthetetlenül a diftéria áldozatává lett, addig 1895-ben már csak 75 és 1914-ben már csak 25 volt az ilyen halálozások száma. 1939-ben ez a szám 11-re szállt le, de azért a né­met orvostudomány nem adta fel a har­cot sem ,sokkal hatékonyabb oltóanya­gokat teremtett és millió számra oltották be vele a gyermekeket, aminek azután az lett az eredménye, hogy a már emlí­tett 11-es szám is állandóan csökken. A kutatások révén sikerült megálla­pítani, hogy a rachitis a D-vitamin hiá­nyára vezethető vissza és ezért az or­vosvegyészet sietett megalkotni a mes­terséges D-vitamint, úgy, hogy a rachitis ma már nem számít gyermekbetegség­nek, mert minden további nélkül köny- nyen gyógyítható. 24 városból 40 levente és leventeleány vesz részt az első válogatott levente tenisz edző keret tanfolyamán A Levente Hírközpont jelenti : Budapesten a Rottermere-utcában a Tennisz Szövetség pályáin 40 levente és leventeleány részvételével kezdődött meg az első válogatott levente tenniszedző keret egyhetes tanfolyama. Az ország minden részéből 24 városból 29 levente és leventeleány vesz részt a tanfolya­mon^. valamennyien 13—18 évesek. Az mmmm Áldás-utcai diákszállóban laknak. Az OSK és a Leventeegyesületek Or­szágos Központja a jelentős anyagi áldo­zattal kívánja lehetővé tenni a sportoló levente ifjúság minőségi kiképzését. A tanfolyam után a részvevők valameny- nyien indulnak a szeptember 1—5 között megrendezésre kerülő Magyal ország ifjú­sági tenniszbajnokságában. Harctéri beszélgetés! Wémeih Endre repülőfőhadnaggyal, akt megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Kádár Gyula haditudósító, A keleti arcvonalon tevékenykedő ma­gyar távolfelderítő osztály épületei előtt beszélgetünk néhányan. A mély homok­ban hirtelen az udvarra kanyarodik mel­lénk egy autó. Egy gép személyzete most érkezett meg a bevetésről. Négy repülő­ruhába öltözött fiatalember ugrik ki be­lőle. A legmagasabbikat mindjárt örven­dező kiáltásokkal veszik körül az udva­ron levők. — Bandi, megjött! — Csakugyan? — Nézd csak meg az osztályirodában. Gratulálok! Gratulálunk! Magam is elmegyek az irodába s ott a következőket olvasom: A honvéd] re­pülő dandárparancsnok közli, hogy a Kormányzó Úr Őf-méltósága legfelsőbb elhatározásával Németh Endre főhad­nagynak a Magyar Érdemrend Lovagke- reszfcjét hadiszalagon a kardokkal ado­mányozta. Nézem Németh Endre főhadnagyot. — Nyugodt a modora, de csillog a szeme, csendes a hangja, de boldog a mosolya. Beszélgetni kezdünk s így számol be ma­gáról: —• 1941-ben már kint voltam a szovjet- fronton. Még abban az évben kaptam meg a Magyar Koronás Bronz Érdemér­met a hadiszalagon a kardokkal. Most tizenegy hónapja vagyok egyfolytában idekint tavaly tavasz óta. Múlt év ápri­lis óta vagyok főhadnagy. — 1942. júniusában Voronyezsnél öt szovjet vadászgép támadott meg egyik felderítő utunk alkalmával. Tizennyolc­perces légiharcban a magyar gép sze­mélyzete háro mszovjet vadászt lőtt le. A részleteket is szeretném feljegyezni, de Németh főhadnagy megemlíti, hogy űz esetet akkoriban ismertette a magyar sajtó s közölte a honvédvezérkar főnöké­nek hadijelenése is. Majd így folytató­dik a haditettek elbeszélése:-------------- -•-----" .............. H ajdúszoboszlói Gyógyfürdő | ma már európai hírű-Az ország etíjvik legolcsóbb és páratlan gyógy hatású fürdője. Fedett gvöiívTj^deacék, ivócscwnok, in hala tórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó es belélegzökurak. A fürdőt Hajdú szoboszló 73 és 78°-os sÓ3 , jódos-. brómós , hidrocarbonátos hévízzé! táplálják. 3000 liier íorróviz percenként Magyar és németnyelvű ismertető vei készséggel szolgál a 7 Igazgatóság. — Tavaly augusztus legelső napjaiban két légiharcom volt szovjet vadászokkal. Az első alkalommal nyolc bolsevista gép támadott meg bennünket s a huszonnyolc percig tartó küzdelemben hármat lelőt­tünk közülük. A második esetben újból nagyon meleg volt a helyzet. Az első pil­lanatban meg voltunk győződve, hogy nem kerülünk haza. Eleinte csak három szovjet vadásszal kellett felvennünk a harcot, aztán még három más kettő tá­madott ránk. Veszettül fordulóztak kö­rülöttünk és kegyetlenül lőttek ránk. A i vörös repülő gépágyújának lövését már a páncél fogta fel egyikünk fejénél. — Egyik. lövészünk meg is sebesült. Az iz­galmas légiharc kellős közepén egy gép­puska hirtelen elromlott, a lövész lehúz­ta kesztyűjét, hogy megjavítsa s ott fenn, hétezer méter magasságban pár pillanat alatt lefagyott a keze. — Én akkori beosztásom szerint meg­figyelő tiszt voltam a gépen s mint pa­rancsnok egyik embertől a másikig csúsztam-másztam a szűk helyen, mert a iégiharc vége felé már elfogyott a lősze­rem. Ekkor persze le kellett vennem az arcomhoz illesztett álarcot és csövet, amelyen keresztül az adagolt oxigén áradt tüdőmbe. S oxigén nélkül nem lehetett sokáig kitartani, A harminc per­ces légiharcban két gépet lelőttünk. — Természetesen a mi gépünket is több la- tálat érte, úgy, hogy kénytelenek vol­tuk futószerkezet nélkül leszállni. — Az elmondottakkal kapcsolatban augusztus 4-én az egyik német hadtest­parancsnok gratuláló táviratot intézett a magyar repüíőalakulatok parancsnokához Ekkor kaptam meg a második osztályú német vaskeresztet. Októberben érkezeit meg aztán a Magyar Koronás Érdemérem hadíszalagon a kardokkal. ■—• Az osztálynál eddig ötvenkilenc be­vetésem van. Tízszer találkoztam ellen­séges vadászokkal s ezek a találkozások nyolc igazolt légigyőzelmet hoztak szá­momra. Felderítés közben ötvenszer vol­tunk erős légvédelmi tűzben, s a földi légvédelemtől gépünk háromszor kapott találatot. Egyszer például kilőtték az egyik motort s egy motorral vánszorog- iunk valahogy haza. Sikerül megtudnom Németh Endre főhadnagy úrtól, hogy 25 éves. Huszonha tot mond, de kiderül, hogy még nem töl­tötte be a huszonhatodik évet. Mosolyog, va ránézek s azt gondolom magamban: — Nem szégyen pajtás ez a ragyogó izmos fiatalság. Nagykárolyban született, szülei Pesten laknak, apja a műegyetemen tanár. — Érettségi után’a repülőkhöz kérte magit 9 a Ludovikáról mint hadnagy mindjárt a íávolfelderítőkhöz került. Egy-két árnyalattal hangosabb a szava, mikor arról beszél, hogy boldog, mert magyar repülő lehet. Számára esztétikai élvezet, ha repülőgépet lát a levegőben. A ,.re­pülőszakmák" között legszebbnek tartja a távolfelderítést, mert — a régi repü’5 szabályzat szavait idézi — ,,a távolíclde-, rítő a felsővezetés éles szeme". A távolfelderítőnek nagy magasság­ban, nagy távolságra keli menni. Sokszor nagyon érdekes látnivalókban van az em» bernek része. .Különleges látnivalót nyújt a hadszíntérré vált s ezért lerombolt vá­rosok képe. Különféle érzéseket kelt az elneséges hadmozdulatok, menetoszlopok magasból való figyelése. Egy alkalommal hétezer méterről láttam a Dontól a Vol­gát, Azt mandhatnám, hogy szép figye­lemmel kísérni, amidőn két-háromezer méterről alattunk a bombázók dolgoz­nak. A mosoly eltűnik a fiatal repülő arcá­ról, amikor azt mondja: — A bolsevisták nagyon erősen véde kznek a felderítés ellen, mert tudják, hogy mí fényképezzük le őket a bombá­zók számára. Tiszta időben a nap irá nyába repülünk, hogy ne célozhassanak olyan könnyen ránk. Ha borús az ég, » felhők alatt kell repülnünk, esetleg egész alacsonyan. Ilyen napokon a gyors felde. rítés után mindjárt a felhőben igyekszik eltűnni az ember, de vigyázni kell, mert azt hiheti valaki esetleg, hogy már jól benne van a felhőgomolyagban, pedig alulról látni lehet még gépét a foszlá­nyokon keresztül. Megfigyelő tisztje valami megbeszélés­re hívja Németh Endre főhadnagyot. Bo­csánatkéréssel búcsúzik. Utána nézek s ezúttal is a meg nem szűnő magyar ka­tonavirtusra gondolok. Palesztinában zavaros a helyzet Amszterdamból jelentik. A News Chro­nicle kairói jelentése szerint Palesztiná­ban egyre nagyobb méreteket öltenak a zavargások. A zsidókat és az arabokat felfegyverezték. Az arabok kijelentették hogy nyomban használják a fegyverüket, ha az angolok továbbra is nyitva tartják Palesztina kapuit a zsidó bevándorlók előtt, a zsidók viszont kijelentették, hogy megkezdik a tüzelést az arabok ellene ha lezárják Palesztina határait zsidó be­vándorlók előtt. (MTI.) Gyári, külföl­di és amatőr rádió készü­lékeket szak­szemien íavit __ HOOI Sállá« rádióiaborai óriuoj Betbiano. 10. Teleti« 29-21. V a i ó d f bőr iskolai akfatiiskÄk Bőr én vászon hálitáakák nagy választékban olcsón beszerezhetők ETEY böröndlösnél Bessenyei tér ■

Next

/
Thumbnails
Contents