Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-30 / 195. szám

4. oldal. SZABOLCSI HFRLAP (Trianon 24,) 1943 augusztus 30. Csíki virtus és góbé ész a br janik! erdőben Szabó Sándor zls, haditudósító. Valahol a brjanszki erdőben. Köröskörül vastagderekú. szakállas faóriások, közöttük méteres, sűrű, tüskés cserje, köddel kevert délutáni sötétség és a vizenyőshátú föld felett millió bo­gár: az orosz mocsarak kóbor legyei. Ez a branjskt erdő! Négy óra alig múlt még de az erdőre már ráhasalt a sötét, ködös orosz este. Lépésre se látunk, tapogatózva hala­dunk, mohó, éhes szájjal les ránk a mo­csár, hogy lehúzzon bennünket a tapadó, rothadt szagú sárba, egészen le, a halá­lig. Inkább az érzésünk után lépüna óvatosan előbbre, meg Böjté János tize­desnek, ennek a mosolygóképű csíki fiú­nak góbészimatja után. aki már sokszor kcresztül-kasul kóborolta az orosz ban­daharcoknak ezt a súnyi, gyilkos, halálos erdöpoklát. Ügy mozog már itt a kérges- bőrű, golyózáporoktól vert vén fák kö­zött, mintha odahaza', a mádófalvai hava­sokat járná, ahol minden szikla, karcsú testű fenyő, puhafüvű tisztás, régi isme­rős. Hetek óta naponként indulnak beve- • tésre. Amióta kiújultak a lappangó ban­daharcok. A magyar csapatok hatékony közreműködésével az erdőben körülzárt orvlövészeket rendszeres hadműveletek- teszik ártalmatlanná. Eddig kétszázhét bandatábort szórtak szét, számos fegy­vert és nagymennyiségű iőszert zsákmá­nyoltak. És Böjté Jancsi százada derekasan ki­vette részét a veszedelmes harcokból. Ma este is egy megerősített, repülőkkel cs Süvegekkel rendelkező bandatábor el­len indulnak. A feladat: felkutatni a ban­da búvóhelyét, megsemmisíteni az elő­őrsöket, hogy a támadó főerő végképp szétverhesse. Böjté János felderítő rohamjáröre már mélyen bent jár az erdőben, Valameny- nyien keménykötésü erdélyi legények. — Kitágult szemekkel, izzadtam szorított géppisztolyukkal lépegetnek halkan, mint­ha mezítláb mennének. Kézigránátos ta­risznyájuk nagyhasúra rakottan simul oldalukra. • Felettünk tenyérnyi fődként csillan meg néha-néha egy sovány csillag, lábunk alatt nedvesen cuppan a föld és zizzennek meg a levelek. Megállunk időnkint, kifújjuk magunkat, zsebken­dőnkkel végigtöröljük izzadt homlokun­kat és már indulunk előre; messze még a végcél. Megnézem ói-ánv. tizenegy múlt pár perccel. És négy óra óta tapossuk már az imbolygó talajú erdőt. Veszettül el­dugta magát a banda, de meg kell találni. Ez a parancs. Mögöttünk már elindult a főcsapat és ha mi nem végezzük el a ka­pott feladatot, nemcsak, hogy nem sem- misítehtjük mega bandát, de talán ke­lepcébe kerül egész csapatunk. Ezt látom a sötétben a fiúk szemé­ben is. Egy kis tisztásra érünk. Böjté tizedes megáll, töbibek is. — Nem lehetünk már messze: fújjuk ki magunkat — mondja halkan a fiúknak. Maga is nekitámaszkodik egy fának meg­igazítja sisakját, hogy feszüljön, megnézi a géppisztolyát, nincs semmi baj. Azután hallgat. Fentről éppen most szakadt ki a felhők közül a hold és az ágak között idehullat egy-két sovány sugarat. Valahonnan puskalövés hallatszik. Kez­dődik már! Böjté tempósan adja ki utasításait és a tíz emberből álló raj szorosan egymás­mellé zárkózva, megindul előre. Kilo­métert mehetünk talán így, minden pilla­natban készen a harcra, amikor elütünk, alig száz méterre, világosság lobban és megzörren a cserje. Itt vannak! Böjté rendelkezik: két oldalt állunk a szűkre taposott erdei út mellé és kíme- resztet szemmel bámulunk előre. Lépésről-lépésre zörren a cserje, nagy csizmás lábak lépésétől. Hárman, vagy négyen lehetnek. Furcsa monoton hangon dudorásznak. — Senki ne Jöjjön ! Adjuk tovább ! — suttogja Böjté, — Leütni a boisikat. Szétnyílik a cserje, és előbukkan az első, tagbaszakadt orvlövész árnyéka. — Mögötte még egy és még egy. Hárman vannak. Már lendül is Böjté géppisztolya, hatalmas reccsenés és a. bandita cuppan- va rogy össze a sáros főre. A másik ket­tő még fel sem ocsúdott meglepetéséből, már körülfogva, lefegyverezve áll a gyű­rűben. Csak úgy bűzlik belőlük a vodka. Úgy látszik támadásra készültek. No. akkor éppen jókor érkeztünk. És megindulunk előre. Hátul a két orvlövész közrefogva, a harmadiknak vé_ ge lett. Rövid vallatás után. hamarosan bevallják, a bandatábor helyét: — Tam. nyé dalyéko! — Olt, nem messze! — mutogatják. Akkor az előőrsöknek itt kell lenniük valahol. Itt is van az egyik, most buk­kan ki. Megerősített földerőd ,legalább 30 bolsevistával, ágaskodó géppuskák­kal. No, nem baj. Négyen oldalt kúsznak, hasoncsúszva, a sáros, vizes fűben, a többiek élűiről. Két tűz közé vesszük az orvlövészeket. Ólomlábakon mászik ilyenkor az idő. :—• Böjtével már kiértünk a sűrűből, várunk még, péppisztolyunkat félre tettük, most már szélvész tempójú roham kell ide. Ké­zigránáttal és hajrával! De észrevették bennünket: dühös ke- repeléssei okádják tüzüket, az orosz géppuskák, úgy zeng az erdő, mintha millió csőből sik oltanának a golyók, de csak felettünk. Letarolt levelek, szét­szaggatott ágak hulllanalc ránk, azután mi sem várunk tovább. Víllámgyorls ugrással lendülnek a ka­rok, repülnek a kézigránátok, pontosan az erőd közepébe. Mind a két oldalról! Iszonyatos robbanás és már robban a második sorozat is. Telitalálat! Azután megszólalnak a géppisztolyaink. Amikorra a kézigránátok sűrű füstje elszáll, miénk az előőrs erődje. Tizenkét orosz halott, tíz fogoly, hat géppuska, orosz golyószóró és nagymennyiségű lő­szer. Hajnalodik már és szürkén veri át a viiágosodás a megcibált fák ágait, ami­kor elindulunk vissza a századunkhoz, a foglyokkal és az összeszedett zsákmány­nyal és eggyel kevesebben. Böjté János tizedes ott maradt a brjanski erdő fái alatt hősen és viézül, annyi harc és dia­dal után, 'kötelességét mindig lelkiisme­retesen és szívvel teljesítve. Otthon megtudtuk, hogy a támadás be­kerítő, lehengerelő győzelemmel ért. Fel­derítő rohamjárőreink valamennyi előőr­söt szétvertek és a közöttük átcsúszott főcsapat meglepetésszerű lendülettel semmisítette meg a banditák táborát. — Többszáz halott, 450 fogoly, ágyuk, számtalan fegyver és lőszer került ke­zünkre. Adjunk gyümölcsöt sebesült katonáinknak A napokban hangzott el a Magyar Vö­röskereszt nyíregyházi fiókjának segély­kérése azért, hogy azok, akiknek gyü­mölcsük van, juttassanak a termésből a hadikórházakban fekvő ’sebesült katonák­nak is. A felhívásnak volt eredménye s már beszámolhattunk, arról, hogy gróf Zichy Róberbné szászkúti uradalma egy méter­mázsa almát küldött be sebesült kato­náinknak. A szép példát bizonyára köve­tik a többi tettek is. Amikor a Vöröskereszt a nagylelkű adományért a sebesült katonák nevében is köszönetét mond az adományozónak, egyben felhívja a következő községek és meg nem nevezett magánosok figyelmét arra. hogy befőtt adományaik üvegjét még nem vitték el s a nagyszámú üveg nemcsak sok helyet foglal el hanem könnyen össze is törik. Arra kérik ezért a: adományozókat, hogy a lehetőség sze­rint mielőbb vigyék el a befőtte« üvege­ket az átvevő állomásról. Gégény, Papp, Nagykálló. Kál'éseinjén, Ujfehértó, Nagyhalász, Nyírgclse, Csobaj, Sériyö. Nyírgyulaj községeknek és sok magános figyelmét hívjuk fel a Vöröske­reszt kérésére. Kigyulladj a ravatal, ujj koporsót kellett venu! a halottnak Király Jánosné született Horgász Mária szolnoki piaci árus meghalt. Hozzátarto­zói feiravatalozták és vasárnap délután •lett volna temetése. Vasárnap délelőtt az égő gyertyák a nagy hőség következté­ben meghajoltak s a gyertyaláng meg- gyujtotta a ravatalt és a koporsót. A ra­vatal tüzétől a búorok is tüzet kaptak GasdláJc figyelmébe Értesítjük Nyíregyháza m, város és környéke gazdatár­sadalmát, hogv Hüvelyesforgalmi Központ, valamint a Vwtő- magforgalmi Központ megbízásából vásárolunk mindenféle hüvelyes termény két, valamint vetőmagvakat, úgy mint: hab, borsó, lencse, mák, köménymag, édes és keserű csillagfürt, csícseri és szegesbors, lóbab, fehér és feketemustár, cirokmag és kopaszárpa', lóhere, lucerna, bibor és fehérhere, nyúlszapuka, szarvaskerep, eperhere, mindenféle perje, szö- szösbükköny, takarmányrépa és majoránna magot. Mindenkor a legmagasabb hatóságilag megállapított árat fizetünk. Az eladásról vételi jegyet adunk, melynek alapján a közélelmezési hivatal a gazdakönyvbe mint beszolgáltatást pontszerint bevezeti. Az átvételt mindennap reggel 8 órától déli 1 óráig eszkö­zöljük s azonnal kézpénzben kifizetjük. „Hangya“ Kirendeltség Nyíregyháza, Széchenyi u. 30, s a rendkívüli melegben csak nehezen lehetett a tüzet megfékezni. A ravatal egyrésze elhamvadt, használatlan lett a koporsó is. A halott ruhája is megperzse- lődött. Új koporsót kellett venni, csak azután tudták a szerencsétlen halottat délután eltemetni. Családi veszekedést! sí firkálás lelt Varga István 56 éves borjúkereskedő, pátrohai születésű, mezőladányi lakos, 9 élő gyermek apja, az elmúlt hét egyik estéjén fiával, ittas állapotban jött haza a korcsmából. Dinnyeevés közben tör­tént, hogy Varga István összeveszett Sándor nevű fiával, akivel egy eladóit tinó miatt történt az összecsapás. A nagy „vita" hevében Varga István a dinnyeevósre használt késsel fia felé sszúrt ,akit fején meg is sebesített, A je lenét szemtanúja volt Lakatos Péter 24 éves mezőladányi lakos is, aki régen ha­ragos viszonyban volt Varga Istvánná!. Nem vett részt a vitatkozásban, mégis megtörtént hogy a verekedők közé állt, kivette Varga István kezéből a kést és azzal mellbe szúrta őt. Varga Istvánt és fiát kórházba szállí­tották. Lakatos Péter ellen megindult az eljárás. Tüdőbajbaií meghall a vőlegény, vadász- fegyverr«! agyonlőtte magát a bántkédó !f$u 'menyasszony Csantavér községben édesapja vadász- fegyverével agyonlőtte magát Forgó Kál­mán földbirtokos Nessle nevű 1.9 éves leánya. Forgó Nessienek Zsembery Sán­dor tisztviselő udvarolt, de néhány nap­pal ezelőtt tüdőbajban meghalt. A kis­lány a Balaton mellett nyaralt és vissza­térőben érte a szomorú hír. Annyira le­sújtotta, hogy kiment a nyári konyhába, édesapja vadásgfegyverét a konyha egyik gerendájára kötötte és spárgával elrán­totta a ravaszt. A golyó szívébe fúródott. A lövésre figyelmesek lettek hozzátarto­zói, hozzárohantak. de a fiatal leány csak nővére nevét ismételgette és pilla­natok alatt meghalt. mmmaámmmmmmmmummm Ingatlanvásárlási fcitele! folyósítása Az OKH közölte tagszövetkezeteivel, hogy a Nemzeti Bank az újonnan enge­délyezett, vagy meghosszabbított hite­lekről. kiállított kérdőíveket betekintésre ezentúl gyakraban fogja bekérni, miután még' mindig folyósításra kerülnek olyan hitelek, amelyek, ha kifejezetten nem is spekulatív jellegűek, mégsem szolgálják szigorúan az ország mai gazdasági hely­zete által megkövetelt magasabb érde­keket, hanem inkább egyéni érdekek szolgálatában állnak. Az OKH arról is értesítette a szövetkezeteket, hogy nincs akadálya annak, hogy kielégítsék normá­lis keretek között a városi és falusi kis­emberek olyan hiteligényét, amelyek cél­ja mezőgazdasági ingatlan és belsőség megszerzése ,vagy kis családiház építé­se. Szigorúan ellenőrizni kell azonban, hogy az érdekeltek a kölcsönt tényleg ilyen célra használják-e fel. Ezenkívül folyósíthatnak a szövetkezetek építési kölcsönöket és talarozási hiteleket is. — „TINTENGRÁPIT* töhegyütoll. tar- tós, szép, olcsó. Kapható JÖBa papfcüz tőiében.

Next

/
Thumbnails
Contents