Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-24 / 190. szám

4, oldal. _, Nyirvidék „ SZ abolcjsi híRLUF (Trianon 24.) 1943 augusztus 24^. mám A bűntudatból igénytelenség fakad. Az igénytelen ember pedig mindig minde­nért hálás. Ezért fektet olyan nagy súlyt az egyház a vigasztaló szolgálatban ar­ra, hogy hálára nevelje az embereket. Meg akarja tanítani az egyház a szen­vedő embert arra is, hogy nézzen arra, ami nincs. Fel akarja nyitni a szemét a mások nyomorúságának meglátására. Meg akarja tanítani az egyház a szen­vedő embert, hogy nézzen arra is, ami van. Nincs olyan sötét éjszaka, amelyik ben ne ragyogna legalább egy csillag. Nincsen olyan helyzet, amelyikben ne volna valami, amiért hálásaknak kell lennünk. Az egyház igazi hívei a nyomo­rúságok közepette is Istent dicsőítő éne­ket zengtek. Ebbe a kórusba akarja be­állítani az egyház a ma szenvedő embe­rét is. Szenvedése közepette is nem az a probléma, hogy miért, hanem az, hogy mi célból kell szenvednie. Ennél a pont­nál bontakozik ki el-ttünk az egyház vi­gasztaló szolgálatában az a feladat, hogy az egyház segítse a szenvedásekben tu- sakodó embert az Isten pedagógiájának meglátására Aki tudja, hogy Isten nevelni akarja mindennel az embert, az megtanul re­mélni. Az a reménység, amelyet az egy­ház hirdet, nem a vaksors szerencsejá­tékában való bizakodás. Nem passzív reáhagyatkozás aria, hogy valamiképpen majd csak lesz, hanem élő reménység, amelynek fundamentuma az Isten atyai szeretetében való hit, A püspök évi jelentése ezután ebből a szempontból veszi vizsgálat alá az egy­ház és az állam, az egyházak egymás- közötti viszonyát és beszámol egy elmúlt közigazgatási év minden jelentős moz­zanatáról. Nem less dohányjegy Az olcsóbb dohány és cigarettafajták iránt mutatkozó nagy érdeklődés néha árúhiányt idéz elő egyes árudákban. Az átmenetileg mutatkozó hiánnyal, il­letőleg a cigaretták adagolásával kap­csolatban újabban elterjedt az a hír, hogy dohány- és cigarettajegyet fognak beve­zetni. Illetékes helyen ezzel kapcsolat­ban a következőket mondották: — Dohányjegy nem lesz, ezért mérsé­keltük inkább az egy személy részére egy vásárlás alkalmával kiszolgáltatható mennyiséget. Ezt a korltáozást azonban sokan nem akarják megérteni, bár a közönség érdekeit ‘szolgálja. A rosszin­dulatú szóbeszédnek helyt adva, pánik­szerűen vásárolni kezdi a trafikárút. — Ezel a tudatalatti vásárlási lázzal szem­ben áll a számító, tudatos felvásárlás ami azonban már veszélyes, mert a dohánynemeükkel való üzérkedéshez ve­zet, Ez ellen a vásárlás ellen nemsokára hathatós intézkedéseket fogunk életbe­léptéim, amiről azonban az ügy sikere érdekében még nem lehet részleteket közölni. Három gyermek borzalmas tragédiája Rójuk dull a tűzhely és a Sorrévíz össze- égette őket Megdöbbentő szerencsétlenség történt Mándok községben. Három apró gyér- mekre rádőlt a tűzhely és a forróvíz mindhármukat borzalmasan összeégette. A szülői gondatlanság iskolapéldája történt Mándokon. Három apróság, név- szerint Haga Rózsika 5 éves. Haga Aran­ka 2 éves és Haga Erzsébet hatéves gyermekek felügyelet nélkül maradtak a lakásban, A szülők munkába mentek, otthagyták a csöppségeket a konyhában az égő tűzhely mellett. Egy nagy lábas víz forrott a tűzhelyen, amikor megtör­tént a szerencsétlenség. A három kislány vidáman ugrált a konyhában, mikor a tűzhely rájuk dőlt és a forróvízzol telt edény is rájuk zuhant. A forró tűzhely és a forróvíz össze­égette a gyermekeket, akiket a mentők szállítottak a nyíregyházi Erzsébet-kór- házba. A baleset ügyében szigorú vizs­gálat indult, feltétlen gondatlanság tör­tént, a szülők feöelösek a gyermekek sérüléseiért. Haga Rózsika, Aranka és Erzsébet ál­lapota nagyon súlyos, Eltűnő magyar árnyak nyomában... Kakas István kalandos utazása Iránba fittéi#« éí’jméő öröm. Jó báné. Magyarország volt az első európai ál­lamok egyike, amely Iránba követet kül­dött. Ki volt az első magyar ember Irán földjén? Az első magyar követ, aki először tet­te lábát az ősi Irán akkori nevén Per­zsia földjére, igen egyszerű származású ember volt. Kakas Istvánnak hívták és nevét már megemlítettük. Nagyapja vídé- iki polgár, édesapja pedig Kolozsváron kereskedő volt. A kolozsvári üzletember, András azonban fiának, a Pista fiúnak már jó nevelést, tanultságot és egyetem végzését tette lehetővé. Az apa szorgal­mával és jó üzlei érzékével, idős korá­ra nagy vagyonra tett szert és fiának már minden földi jót nyújthatott. Kakas István külföldön végezte el az egyetemet és így az olaszországi Pádua városának egyetemi anyakönyvei máig is őrzik az egykori bejegyzést: „Stephanus Kakas Transyvanus“ — Kakas István, Erdély­ből". Veress Imre professzor, az ismert történész találta meg Kakas egyetemi és egyéb adatait is. Életrajzát is ő írta meg. Ekkoriban Báthory uralkodott Erdély­ben. A bíboros fejedelem diplomáciai összeköttetésben állott Európa majd va­lamennyi udvarával. A legfejlettebb kül­képviselete volt talán az egész akkori Európában, Első nagyobb diplomáciai útjára a ko­lozsvári kereskedő fia akkor indult, ami­kor a török, megszegve a békeszerző­dést, Báthory Erdélyországának határait kezdte dúlni és lassan vagy 100 falut el­hódított a határszéleken. Báthory jól tudta, hogy a batármenti török pasákra csak Konstantinápolyon át lehet hatni, így hát azon törte a fejét, hogy tudná a konstantinápolyi nagyurak hajlandóságát megnyerni:. Kakas István állott elő urának a legjózanabb javaslat­tal: küldje el őt Londonba, Erzsébet an­gol királynőhöz, aki eddig is érdeklődött Erdély dolgai iránt, ő, Kakas, biztosítja, a fejedelmet: rá tudja venni a királynőt, hogy utasítsa sztambuli követét, lépjen közbe a nagyvezérnél Erdély érdekében, így is lett: Kakas útnak indult és Né­metországon át felhajózott a tengerig, onnan meg Londonba vitorlázott! És íme: siker koronázta útját, mert Erzsébet sze­mélyes kihallgatáson fogadta Essex gróf híres kegyence közvetítésére. És Kakas még azt is elérte, hogy a királyné sze­mélyes utasítást adott konstantinápolyi követének, Barton Eduárdnak, hogy lép­jen közbe az erdélyi határmenti pasák megfékezésére. Kakas diadallal jött ha­za: az első csatát megnyerte. Kakas Isván diplomáciai hírnevét meg­alapozta ez a siker. Egész Erdély arról beszélt, micsoda fénnyel és pompával fo­gadták Kakast Londonban, Rudolf csá­szár és király is feleszmélt Kakas tehet­ségére, vállalkozó kedvére és nyelvtudá­sára és megkérdezte tőle, nem volna-e hajlandó Perzsiába (a mai Iránba) elutaz­ni, követséget vezetni a sahhoz? Kakas némi habozás után. igent mondott. Fel­szerelte magát és kis expedícióját a szükséges holmikkal: fegyverekkel, pénz­zel, ajándékokkal és kísérettel. A bécsi kincstár mindent fizetett. Kakas maga mellé vette a fiatal Tectander György íródeákot, amit igen jól tett, mert ez naplót vezetett és ez maradt az utókor­ra, 1608-ban már könyvalakban is megje­lent Meissenben. A címében Tectander elmondja, hogy tulajdonképpen nem az ő „Perzsiái útját", hanem „Stephan Ka- kasch de Zalankemen" követ útját be­széli el. Volt mit elbeszélni. Hogy kerül az em- j her a XVII, század elején Perzsiába? —• Kakas is ezen törte fejét, A térképekés útleírások halmazatát vásárolta össze. A végén a Prága—Krakkó—Moszkva—Nizs- ni Novgorod—Cariszin—Aszrtchán útvo­nal mellett döntött. Az út első fele si­mán folyt le: Moszkvában a cár még ki- halgatáson is fogadta és fegyveres kísé­rőket adott mellé. A befagyott Volgán szánkón folytatták Közép-Oroszországból útjukat. A Tatárföldre érkezve, a nogaj- tatárok sok támadását kellett elháríta- niok. Végűi is azonban sikerrel elérték a Káspi-tengert, amelynek túlpartján már Perzsia barátságos földje várta őket. A perzsák ekkor is igen művelt és udvarias nép hírében állottak. Viharos tengeren — Tectander fel­jegyzései szerint — három hétig hány- kódtak. Aztán elsimult a tenger és útju­kat simán fillytathatták, mígnem Lange- ránban, immár perzsa földön, patrot nem értek, A kikötőhatóságok elolvasták Ka­kas ajánlóleveleit, melyeiket odahaza már arab betűkkel fogalmaztatott meg a bé­csi kancellária. Kakas maga is beszéLt elég tűrhetően törökül, A város elöljá­rósága fegyveres kísérettel küldte to­vább a követet Iszaphán főváros felé. — Tectander feljegyezte, hogy Kakas még akkor is> betegen, a sah előtt elmondan­dó beszédét gyakorolta útközben. Bete­gen, mert Kakas a hajón vérhast kapott. A láz egyre erősebb lett és néhány nap múlva meg kellett útjukat szakítani egy faluban. A barátságos perzsa falu neve Lachidzsán. Itt lehelte ki lelkét Kakas István, az Ázsiából jött magyaroknak Ázsiába visszatért -utóda. Itt is temették el és titkára egyedül folytatta útját a fő­városban. Át is adta üzenetét a sahnak — és nemsokára egyszerre indul meg a támadás a török ellen: riválisa a perzsa sah és a nyugati hatalmak részéről. É» tudjuk, hogy eredményesen. Kerekesházy József. A tolvajok az alma- fákról 250 pengő értékű almát vittek el Stern Ármin íényeslitkei lakos, felje­lentést tett a csendőrségen, hogy isme­retlen tettesek átmásztak a kétméter magas drótkerítésén és a gyümölcsfáit megdézsmálták. Több mint két és fél mázsa Jonathán amáját vitték el, 500.— pengő értékben. A feljelentésre megindult csendőri nyomozás eredményre vezetett. Megálla­pították. hogy Belinszkl Béláné és Sza. bő Menyhért fényeslítkei lakosok, együt­tesen követték el az almalopást. Zsáko­kat vittek magukkal és abba szedték az almát, melyet egy gyümölcskereskedőnek eladtak. A gyümölcstolvajokat a csendő­rök őrizetbe vették. Vás á r öljön I textilárukat, úri, női di­vatcikkeket, babikelen- gyéket és mindennemű rövidárukat Balta Eleknél Vay fidám utca 2 sz. Takarékátjáró Dj fővárosi szakács Júrő Oábor főz a népszerű KISKOROM ÉTTERMÉBEN 4 fegásos elsőrendű menü ars» 2*00 P Zónarendszer! Szép kerthelviség! Cigányzene! I Hajdúszoboszlói Gyógy fürdő ma már európai hírű Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gvögvm«döacék, ivócaarnok, ínhalatóríum, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó és belávsggökurak. A fürdőt Hajdú­szoboszló 73 és 78° os sós , jódos-. bróraós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3000 liter forréviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szelgál az Igazgatóág.

Next

/
Thumbnails
Contents