Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-21 / 188. szám
(Trianon 24.) 1943 augusztus 2L e„ NVllWIDSK „ Szabolcsi «iroiAF mám *. ott* ■MMlÖsszefogták a „zsebeseket“ Négy férfi és egy női zseb metszői tett ártal- matlanná Megírtuk Hogy az elmúlt hetekben zseb-metszők garázdálkodtak Nyíregyházán, Egyik lopást a másik után követték el, különösen az állomáson garázdáikon tak a tolvajok. Az elmúlt hét szombatján Sikerűit egy veszedelmes zsebmetszőt ártalmatlanná tenni, éppen akkor fogta el • rendőrörszem, amikor egy kereskedő zsebéből kilopta annak pénztárcáját. A gyakori lopások arra késztették a rendőrséget, hogy általános és széleskörű razziákat tartson a városban. A detektívtestület éjt nappallá téve járta á várost, minden zugot átkutattak a rendőrség és sikerült is öt veszedelmes zsebtolvajt kézreke ríteni, Négy iérii és egy női ..zsebes*' került rendőrkézre. Ismert és hírhedt zsebtolvaj mind az öt. Elegánsan kiöltözve érkeztek Nyíregyházára és nagy „munkára“ készültek, amikor a detektívek rajtuk ütöttek és ártalmatlanná tették őket, A zsebtolvajok ügyében a nyomozás még folyik, a neveket ezért még nem közöljük, A vizsgálat befejezése után közigazgatási eljárás is indul ellenük. Hajdanában — danában .. . Bonparti plébános ur esete a magyar szőlővel, a magyar borral és a hires korzikai rokonával Amikor egész Európa összefogott, hogya világhódító nagy Korzikáinak öleléséből szabaduljon, még ragyogott csillaga« csak 1812 után kezdett hanyatlani, hogy Napolein aztán Szent Ilona szigetén ébredjen a változhatatlan valóságra. Sok álom eltűnt. így a magyar nemesi msurrectioé is. mint utolsó fellobba- nása egy kis nép, de nagy nemzet élni- akarásának. Napoleon szerette a magyarokat, sajnos csak szájhagyományokból s a régiek elhullatott megjegyzéseiből tudunk erről egyetmást, A történelem nem tud vagy talán nem akar tudni a nagy francia császár magyarországi nexusairól és utazásairól, pedig Túl a Dunán, ott a Balaton környékén, apáról- fiúra maradt hagyomány bizonyítja, hogy a Korzikai járt Győrben, Cellben, (Kis- eell, most Celldőmölk) Sümegen, Keszthelyen, Badacsonyban és Füreden (most Balatonfüred) is. Hogy a vidék vadregé- ayes szépsége,, elpusztult várainak romantikája, kihalt vulkánainak bubája, csodaszőlője vagy andalító borai vonzot- ták-e, ki tudná százötven év távlatából megmondani? A tény azonban megmaradt, Napoleon haláláig vonzódott a Balatonhoz. Néhai Franc sics Norbert bakonybéli bencés-apát, országgyűlési képviselő és Tisza Kálmán barátja sok történetet tudott a Balaton-Bakonyvidék napóleoni időiről, épp úgy a sümegi Scottí báró őrnagy (1847-ben volt ott állomáson) és bizony Deák Ferenc. Napoleon csillagának letűnése után sok francia maradt vissza azon a vidéken s lassan elmagya- rosodtak. Utódaik ma is élnek, BonaQyafcorlat teszi a mestert! 1 20 éve javít írógépet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Műszerész Üzem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. sz parti plébános úr is abban az időben maradt vissza s úgy tudták, hogy az ötvenes évek elején, majdnem százéves korában bekövetkezett halálakor utolsó szavai is ezek voltak: „extra Hungáriám non est vita!“ Az öreg úr a somlai jufarkúnak és a badacsonyi kéknyelűnek, a tokaji aszúnak és a küküllőmenti leányának volt a rabja. De nem akarok az eseményeknek elébe vágni, hadd mondjam, el sorjában, hogy Í9 történt, A nemrég elhúnyt igen öreg celldömölki apát úr sokszor elmondotta bizamas körben. Amikor Napoleon visszatért Egyiptomiból, orvosai megállapították, hogy mája s veséje nincsenek rendben. De az akkori felcserek tudománya nem igen tudott rajta segíteni az első konzulon s mire császár lett, baja még jobban elhatalmasodott rajta, A legjobb orvosokkal próbálkozott, de hiába. Volt a császár környezetében egy pap, valami Buoneparie nevű, állítólag rokona a franciák legnagyobb uralkodójának s ez sokat utazott, járt-kelt Európa országaiban, tudós ember volt, aki bajorországi barangolásaiban eljutott Ulmba is s ott megismerekedett egy Hahn nevű igen öreg orvossal, aki hideg vízzel és gyümölccsel kúrálta nyavalyás pácienseit s gyógyításával nagy hírnévre tett szert, — Akkoriban a bajorok szövetségben voltak már a franciákkal s így az orvo9 a papot szívesen fogadta, aki eipanaszolta rokon császári urának a baját. Az orvos mindjárt tudott kádenciát Napóleon bajára. Használjon a császár folyóvízben vagy tóban fürdőket s egyen annyi szőlőt, amennyi belefér. A víz megerősíti a szőlő fogyasztása pedig megtisztítja betegségeitől a csásár gyomrát beleit, helyrehozza vérkeringését és nedveit. A plébános Párisba utazott s elmondotta Napóleonnak a hallottakat s a császár nyomban hivatta udvari főfelcserét, aki a kúrát észszerűnek és helyesnek találta. Futárszolgálatot rendeztek be nyomban, hogy naponta friss szőlő jusson a császárnap a Provenceből, Spanyol és Talián- országokból. Amikor azonban a hadi- helyzet másfelé hívta, akkor a Rajnavi- dék és Tirol szőlőinek kellett kisegíteni az udvari háztartást. A szőlőkúra. hatása nary váSassztékbart SUHűNESZ bufarcstraffiyigan VAY ADAM UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlők és s^alöEgarmturák oicsc üjrfoaui., legjobban Napoleon szervezetének általános megerősödésében, májdagaüaíának csökkenésében mutatkozott. Naponta j csak négy órát aludt s mégis mindig j friss volt. Ezt a szőlőnek köszönhette. | Amikor diadalmas hadaival Becs felé közeledett, a futárok a szőlővel nem érték utol s így a császárvárosban először jutott magyar szőlőhöz. Ez a vitamindús é- egészen különös zamatú magyar szőlő í annyira ízlett a Világhódítónak, hogy azontúl amíg Szent Ilonára nem száműzték, nap-nap után a magyar szőlőnek asztaláról hiányoznia nem volt szaabd. — Tudta, hogy az életet, erőt, jókedvet, energiát, egészséget, fiatalságot ad és a hosszú élet biztosítéka. Nem is volt többé baja vesével, szívvel, májjal, idegekkel, amíg magyar szőlőt kapott s víz helyeU somlai bort ihatott a bencés papok pin- ' céiböl. Ezt a szőlőszállítást, Napóleonnak ■ balatomnelLéki kirándulását a cell- \ dömötlki , táborból, Bonaparti plébános szervezte meg. Természetes, hogy a derék pap mindenütt az apát urakhoz, plébánosokhoz ment be, ahol nemcsak a szőlőt kóstolgatta. Hanem a jófajta gyágyborocskákat is, mígnem maga is rászokott, Még a nagy császár bukása után is küldözgette postakocsin, deli- zsáncon, magános futárokkal a magyar szőlőt a francia fővárosba, ahol igen -nagy keletje lett, Ez a derék francia pap ismertette meg a magyar borokat is honfitársaival. Legjobb reklámozójává vált a magyar gyógyszőlőknek és boroknak. Majdnem száz éves lett, mert csak szőlőn, lágy kenyéren s borral élt. A szabadságharc alatt hallunk utoljára róla. Állandóan a Dunántúlon járkált • .s csak egyszer tud róla a krónika, hogy Egerben és a Hegyalján is megfordult. —• 1847-ben még járt a dömölki apátságon és Badacsonyban Kisfaludyéknál szőlővásárlás miatt, de aztán eltűnt. Ismerték mindenfelé és Scottí báró sokszor beszélt a Bonparti (Buonaparte) plébánosról, §; U&OŰ&'tn.QÓ Ix&Kl akit mint szőlő-apostolt emlegetett s aki teljesen megtanult magyarul is. Hogy ma a szőlő ezekben a sovány háborúkosztos napokban mindnyájunknak nemcsak elsőrangú tápláléka, élvezeti cikke, de gyógyszere is: gyereknek ifjúnak, meglett embernek s' aggoknak, azt Bonparti főtisztelendő úrnak is köszönhetjük. Ha ismernénk sírját, megér deleimre rá koszorút a magyar szőlősgazdáktól. László Zoltán dr ■aannnnnnMi——mb Hogyan fogadja az üzletek személyzete a vevőt? Rendelettervezet az üzletek tisntántartásárél és a személyzet katéknnyabb védelméről A kereskedelmügyi miniszter rendelet- tervezetet készített a nyílt árusítási üzletek kötelező tisztántartásáról és a személyzet védelméről. A rendelettervezetet a minisztérium hozzászólás végett megküldte az összes kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az egyéb érdekképviseleteknek. Van a tervezetnek egy érdekes pontja, amely szerint személyzetnek meg kell engedni, hogy abban az időben, amikor elfoglaltsága lehetővé teszi, munkáját ülve is elvégezhesse. Ebből a célból alkalmas helyen megfelelő számban ülőhelyeket kell elhelyezni olyképpen, hogy azok a munkának rő- videbb megszakítása esetén is használhatók legyenek. A munkaadó érdekeltségek, melyek eddig már állást foglaltak a rendelettervezet dolgában, nagyobbrészt idegenkedve fogadták a kereskedehni alkalmazottak leölési engedélyére vonatkozó rendelkezéseket, A kereskedelmi és iparkamara például a kereskedelemügyi miniszerhez intézett feliratában a kereskedősegédek pihenőjével szemben a következőkben foglalt állást: „Munkaadói érdekeltségünk szerint egyrészt az alkalmazottak ezzel a kedvezménnyel visszaélnek, másrészt pedig a kereskedelem sokat veszítene a közönség szemében komolyságából, ha az üzletbe érkező vásárlóközönséget a személyzet ülve fogadná és csak akkor kelne fel ülőhelyéből, ha a vevő már az üzletbe bejött. Éppen ezért ennek a paragrafusnak a kiadandó rendeletből való teljes kihagyását kéri érdekeltségünk. A megokolás szerint a sérelmezett paragrafusnak felvétele nélkül is megtalálja, —- mint eddig is megtalálta —annak módját, hogy amikor a munka megengedi, — pihenjen. TfiltéteXI áikmtíő Orttm. J óbáiiá Vidéki ember már tudja s Vesszőshöz vezet az útja« Villásreggelit, ebédet, vacsorát kap, izes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszős várja vendégségbe.
