Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-18 / 186. szám
2. oktal, _ Nytrvidék _ oZ Abojlqs i HÍRLAP (Trianon 24.) 1943 augusztus 18. A szegény asszony élete (Kiss Lajos könyve) Irta: Bálint Mihály olyan értékekben, akik országos visszhangot tudnak kelteni és emelni tudnák a város és vármegye hírnevét. Öröm számunkra, hogy Kiss Lajos a mienk s m külön1 öröm, hogy ahol nemzeti életről, népi sorsról, a magyarság életéről és életkérdéseiről esehetik szó, ott a személyét nem mellőzhetik. A miniszterelnök holnap a rádióban beszédet mond II. Kiss Lajos könyve — a címe is kifejezi ezt — a szegénység életének tükörképe. Évtizedek küzdelme, az egész életet betöltő nagy birkózás ez, — nem elérhetetlen álmokért és ábrándképekért, megvalósíthatatlan célokért, hanem az élet egyetlen és elengedhetetlen feltételéért: a mindennapi kenyérért. Kiss Lajos nem támad és nem bírál senkit és semmit. Könyve — a maga -együttes hatásában — nem számonkérés és vádbeszéd a társadalom felé. Inkább vallomás a szegénységről és a szegénység hordozóiról, képek, élmények, embersorsok, tragédiák és mosolyok sz'ines változatai. Kiss Lajos nem bírál és nem ítél, hanem magát az életet írja s a sorok között meghagyja az olvasónak azt .a lehetőséget, hogy önmaga elemezze, önmaga bíráljon és mondjon ítéletet a dolgok fölött. Derűvel, humorral tompítja sokszor a valóságot s az olvasó olvasás közben úgy érzi, hogy a betűk is mosolyognak, pedig valójában szomor- kodniok kelene. Érdeme a szerzőnek, hogy távoltartja mondanivalóitól a politikumot és szigorúan megmarad a tudományos néprajz keretei között. — Nem akar — ezt a sorokból meg lehet állapítani — azok sorába tartozni, akik elva- kultsággal. fékezhetetlen becsvággyal, az ártani akarás kártékony indulatival akarnak bírálni törvényt és társadalmat, még törvényadta lehetőségek határain túl is. Könyvének hangja tiszta, egyszerű és bensőséges, mint azoké szokott lenni, akik tudják, hogy nagy szakadék van a szegénység és a gazdagság világa között s ezt a szakadékot csak szívvel, szeretettel, megértéssel, a segítés vágyával és készségével lehet csak áthidalni. Kevesen vannak olyanok, akik megértéssel s a szeretet mozdulatával tudnak lehajolni azokhoz, akiket az élet nem halmozott el az anyagi javak bőségével. Legkedvesebb alakja a kis libapásztor- leány. Ezzel kezdődik a szegény asszony élete, már 5-6 éves korában beáll a szolgálatba, a kis libák őrzésére. Rongyos ostorral, vagy kukrociaszárral őrzi a libákat, hogy ne menjenek a búzába, árpába. tilos helyre s ha baj van, kedvesen kiabál reájuk: jajaj, te! Szánandó sorsú az öreg leány, aki magára maradt, nem talált életpárt magának, hányódik az életben s egyik helyről a másokra sodorja a sorsa. Nem az évek száma teszi öreggé, — írja róla Kiss Lajos —, hanem a belső lelki tulajdonsága és magatartása, a magáramaradottság. Elhervadt az arcán a mosoly, nincs a lelkében boldog béke s a társtalanság keserű árnyék az életén. Szomorú sors jut osztályrészül az özvegy asszonynak. Elhal a férje, magára marad s a lelki bánaton kívül a mindennapi megélhetés gondja s a hátramaradt gyermekek nevelése az ő vállaira nehezedik. Ráhárul a családfenntartás súlyos kötelessége és felelőssége, de vállal minden küzdelmet hősies lélekkel. Érdekesek és figyelemreméltók Kiss Lajos megállapításai a különböző asz- szonyi természetekről. A jó asszony korán kel, tiszta, gondos, vigyáz a pénzre, vagyonra. Kötelességtudó, dolgos, takarékos, jó beosztású, vagyis kicsiből is jól élnek, — írja Kiss Lajos, A rossz asz- szony: eleven gyász. Akármikor látja az ember, mindig van rajta valami, ami rendetlen. A fösvény asszony különös teremtése az Úristennek, A csöndes, ke- vésbeszédű asszony nem mogorva. Munka közben dalol. Derűs, mint a tavaszi napsütés. Ritkán szól, de pár szavával sokat mond. Egy nézéssel, tekintettel, keze érintésével tud beszélni. A szótalan asszony szelíd természetű, végzi kötelességét hűségesen. Szereti az otthonát, nem szomszédol soha. Meghallgatja, amit mások mondanak, de nem adja tovább. A sokbeszédű asszony mindent tud és mindig jobban, mint má9, mindig beszél, akár kell. akár nem. Igen szabadszájú, mindig a más bajaival, gyengéivel törődik. A részeges asszony a legrútabb látvány, ennél utálatosabb nincs. Kiss Lajos könyvének — minden értéke mellett — vannak hiányosságai is. Nem ad például szemléltetést arról, hogy akadtak-e könyvének hősei közül olyanok, akik ki akartak szakadni életük kereteiből, örnyezetü szűk világából s ha akadak, sikerült-e a mélységből, életük sanyarú állapotából kiemelkedniük? Kerestem a könyv sorai között mi van felül a szürke hétköznapokon, mi van felül azon, ami munka, szolgálat és szerelem? Kerestem azt, hogy fénylik-e valami körülöttük, hogy ki tud-e nyílni a lelkűk az imára, a szépségek, a tiszta örömök és az Isten befogadására. Kerestem, hogy az életükben, a munkáikban, a cselekedeteikben hol vannak a lélek jelei, apró kis fényei, amelyek még alantas munkában, másoktól való függésben, mostoha életkeretben, kísértés és kiszolgáltatottság árnyai között, nyomorúságok mélységeiben is világítani tudnak. — És mindezeket nem találtam meg a sorok között. Ezt a területet — a lélek területét — Kiss Lajos mellőzte. Talán a szegénység elaltatja a lelket, megbénítja leköti a szárnyakat, amelyek repülni tudnának a csillagok fölé, az Istenhez? Hol van a hit az életükből, ez a lenyűgöző erő, ez a szenvedéseket enyhítő, kísértéseket legyőző hatalom? Kiss Lajos nem foglalkozott ezekkel a lelki tényezőkkel, pedig — úgy hiszem, — érdekes és hálás feladat a szegénység életével kapcsolatban lélekről írni. ,,A tiszta ember szivében szeretet ég“, ezzel a mondattal árja a müvet Kiss Lajos s ez a mondat — a szerző tudtán kívül — az egész mű alapigéje. Ilyen mondatot csak olyan ember és olyan tudós írhat le, aki mindent a szívével érez és mindent felülről néz, a tudásnak, a jóságnak, az emberszeretetnek és a megértésnek a magaslatáról. Egész könyvének hangja maga a megértő jóság. A szivével írja a mondanivalóit, mintha ott vibrálna fölöttük a kérés: — emberek, legyetek jók, legyetek mások, hogy több napfény. több öröm és több szeretet áradjon azokra, akikre a szegénységet mérte ki a sors. Kiss Lajos könyve a Nyírség kultúrájának és tudományos életének gazdagodását jelenti. Öröm számunkra, hogy városunk falai között él s így abból a sikerből és elismerésből, amely irodalmi és tudományos körök részéről könyve és személye iránt megnyilvánul, városunkra is jut valami picinyke fény. El kell ismerni, még ha lehangoló is: nagyon szegény a Nyírség olyan tehetségekben, Kállay Miklós miniszterelnök augusztus 19-én csütörtökön este 19 órakor rádióbeszédet mond. A rádió műsora enA belügyminiszter rendelete alapján augusztus 21-én életbelép a kisegítő karhatalmi alakulatok létesítéséről szóló kormányrendelet. Ezeknek célja a helyi rendőri őrszemélyzet megerősítése, a Takács Király Miklós 20 éves, rohodi lakoist súlyos kézsérülésével a kórházban ápolják. A szerencséden fiatalembert nevelőapja ütötte meg valami éles tárgy- gyal s az ütés következtében keze bé- ma maradt. Takács Király Miklós kihallgatása során elmondotta, hogy a kérdéses éjszakán a belső szobában aludt, amikor nevelőanyja felrázta mély álmából. Valaki nagyon verte a konyhaajtót és bebocsátást kér. Álmosan felkelt ágyából és nevelőanyjával a konyhaajtóhoz ment, ahol megismerte nevelőapja hangját. Kinyitotta az ajtót s abban a pillanatban valami éles tárggyal valaki feléje sújtott, Ösztönszerüleg kezét védelemül arca elé tartotta s így érte az ütés, melynek következtében kezén a vastaghús felszakadt és a vér ömlení kezdett. A fiatal legény becsapta a konyha ajtaját és az ablakon át a szomszédban lakó Zsídai Pálhoz menekült, aki elsősegélyben részesítette. majd orvoshoz vitte a súlyosan sérült Takács Miklóst. Az orvos bekötözte sebeit és azonnal intézkedett, hogy a mentők szállítsák a sérültet kórházba. Takács Miklós sérülése olyan súlyos, hogy a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. Keze béna marad örökre. A véres támadás ügyében a csendőrség széleskörű vizsgálatot indított. Id. Takács Miklós, a fiú nevelőapja tagadja, hogy ő lett volna az éjszakai támadó, azt állítja, hogy abban az időben a kocsmában részegen aludt. A sérült viszont azt állítja, hogy az apja hangját hallotta, mikor az bebocsátást követelt. Az a valónek következében megváltozik, A híre két 18 óra 50 perckor adja le a rádió. közrend és közbiztonság megóvásában való segédkezés. A kisegítő karhatalmi alakulatokat haladéktalanul felállítják. (MTI.) színű, hogy id. Takács Miklós olyan részeg volt, hogy nem is emlékszik arra. hogy nevelt fiát megtámadta. Egy fiatalkori tolvajt tett ártalmatlanná a rendőrség Hónapok óta a környékbeli falvakat foszthatta A várost környékező tanyai világot hó. napok óta rémítgette egy fiatalkorú tolvaj, aki sorozatosan fosztogatta a gazdákat. Fényes nappal bemerészkedett a lakásokba és minden elvihetőt ellopott Züllöttségét mutatja, hogy saját anyját is kirabolta. Hónapok óta folyt a hajsza a fiatal tolvaj után, míg végre sikerült ártalmatlanná tenni az alig 17 éves betörőt, akit a nyíregyházi rendőrség bűnügyi osztálya tegnap kísértetett át a törvényszék fiatalkorú bíróságához. ahol ítélkezni fognak felette. Sztálin íiváfebra is itasitasek kai látja el a ktlföldi kommunista pártokat Stockholm. (TP) A Reuter jelentése szerint az angol kommunista párt elhatározta, hogy Churchill külföldi tartózkodása alatt naponkint táviratot intéz a brit miniszterelnökhöz, amelyben a munkásszervezetek nevében felszólítja, hogy ragadjon meg minden alkalmat a döntő második front felállításához. A párt határozatát nyilván Moszkva utasítására hozta. A komintern feloszlatása tehát egyáltalán nem gátolja meg Sztálint abban, hogy utasításokkal lássa el a külföldi kommunista pártokat. MEGNYÍLT ismét a nagy népszerűségnek örveadő m Ráesik cukrászda (Luther há') N*p^*ata: Ftgvt-aU és s'Veméuv ki’önt «isséig'3 k Iliimül József ári áltat u apiwto um. Lutter ház. — M.a|yar ribík nt3t/észíes kiritäbsn készülnek. — Telefon: 28 —99 Nevelőapja úgy megverte, hogy egyik kezére béna lett IzombaloB életbelép a közbiztonság fokozottabb védelméről szőlő rendelet JÉGSZEKRÉNY 222.60 és 253.94 P mmmmmmmmmmmm ■ —i——----■— ——at dobsin, csapágyfém, szíj viasz. — gyermek kerti szerszám, temetőkapa, mosdóállvány é* mosdótál, — valamint egyéb vasáru és háztartási cikk Dienes István va*h<>reskcdésében V* -noiiÍTa iníílof Tplefnn : 2R-M.
