Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-17 / 185. szám
(Trianon 24.) 1943 augustus 17 . S Zab ojlc s i uiblpP i. »aw. KW szegény asszony élete (K iss Lajos könyve) Irta: Bálint Mihály I. Hetek óta Kiss Lajos múzeumigazgató legújabb könyvének lapjait forgatom, A címlap képe maga is a könyv tartalmára utal: a szegénység házatáján fejkendős, mezítlábas édesanya pólyába burkolt csecsemőjét táplálja. Az édesanya szeme csupa figyelem. Lehajtja fejét, mintha a gondoktól és a gondolatoktól nem tudná egyenesen tartani s a testtartása mintha maga a lemondás, a mindenbe való beletörődés mozdulata lenne. Ősi, intim és szent pillanat: a szegény asszony az emlőjét nyújtja kicsinyének s.a háttérben a napfény árad be gazdagon, hogy rávii- lantsa sugarait élő emberekre és élettelen tárgyakra egyaránt. Maga a könyv a Hódmezővásárhely és környéke, ta.nyavilága életét, társadalmi képét tárja elénk, a szegénység sorsát hordozó leányok és asszonyok dolgos és küzdelmes mindennapjait. Nincs benne semmi olyan szándék, amely alkalmas lehetne társadalmi ellentétek elindítására. A szociográfiai munkákat az érdeklődő olvasó mindig a gyanú egy halvány árnyékával veszi a kezébe —: mi a szándéka a szerzőnek, nyugtalanságot, békétlenséget akar-e, a társadalom nyugalmi ábapotának megzavarását, vagy pedig — a nemzetérdek szem előtt tartásával — javítani akar egyént cs összességet, be akarja mutatni egy társadalmi réteg helyzetét, a szegénységet, az elesettsé- get s olyan tennivalókra hívja fel e fi- gye’met, amely meg tudja szüntetni az ellentéteket s olyan légkört tud teremteni. amely minden társadalmi osztály együttműködésére alkalmas!? Kiss Lajos ebből a szempontból kiállja a próbát. Egy világot akar nekünk bemutatni, a küzdés az elesetíség, a szegénység állapotának arcát s teszi ezt magyar szíve legmélyebb szeretetével, fajtája iránti ragaszkodással és megbecsüléssel s a tudós megbízhatóságával. Könyvében évtizedes élmények és tapasztalatok íá- rulnak elénk, a hivatástudat, a Jelkiis- meret, s az igazi tudás, a bölcs szomlé’et együttes képe, amely szórakoztatni, ne- .vélni és tanítani is tud. Ma, amikor nagyon sokan — fékezhetetlen vággyal és szomjúsággal — a gyors gazdagodás lehetőségeit keresik s irgalmatlan hajszával, mások áldozatából és szenvedéséből akarják-a háború utáni időkre s a jövőre biztosítani magukat, — tisztelettel kell meghajtani a Kiss Lajosok szellemi alkotómunkája előtt. Nagyon kényes és nagyon hálátlan szerep a szegénységről könyvet írni; erkölcsi és szelemi fölény kell hozzá, bátorság és olyan tárgyilagosság, olyan elfogulatlanság, amely nem sért önérzetet és érzékenységet, hanem sebeket gyógyít és utat mutat a társadalmi egyensúly létrehozása és megteremtése felé. Nem hordozza ugyanis mindenki úgy és azzal a gondolattal a szegénység keresztjét, hogy azt az Isten mérte reá. Sokakban lehangoló lelki érzés ez s úgy hordozzák a terhét, összes kívánatlan hátrányaival mint a sors igazságtalanságát s gondolataikban gyakran uralkodik az a gondolat, az a vágy, hogy ez másként is lehetne! Az ízesebb és gazdagabb falat, a szebb ruha, a szórakozások nagyobb lehetőségei, a vagyonosság gondok alól mentesítő állapota, mind-mind olyan tényezők, amelyek alkalmasak arra, hogy a saját mostoha sorsára s egy szebb, látszólag csillogóbb életre irányítsa a szegény asszony, vagy szegény ember figyelmét. Olyan sorsokról ír Kiss Lajos, amelyeknek a hordozói napról-napra ismerkednek a szegénységgel. Minden napjuk dacos szembenézés az élettel, a próbákkal, amelyek elől nincs menekülés. És ahogy legyűrik ezt a sorsot, ahogy tudomásul veszik a rendeltetéseket, ahogy szembenéznek mindennel, mi felhő, csapás, vagy vihar életük egén, az nem más, mint egy küzdelmes élet hősiesen bátor vállalása. Verejtékkel sajtolnak utat maguknak a boldoguláshoz, minden elkezdődő nap új és új küzdelmeket tartogat a számukra s annyira megszokják az erőíesztíéseket, hogy hozzásímul ehez az élethez a testük és a lelkűk s az lenne új számukra, ha valami váratlan, nagy változás átformálná napjainkat 9 nagy örömök szivárványa ívelné át életük egét. A számuk több millió a magyarság sorai között s ezekért a milliókért, ezeknek a millióknak a sorsáért sikolt fel Sinka István, Illyés Gyula, Erdélyi József költészete, a népi élet életét, lelkét, vágyódását felszínre lendítő új magyar költészet s Kodolányi, Szabó Pál, Németh László, Veres Páter és társai erőtől duzzadó s a népi értékek eismeré- séért és a népi hivatás beteljesüléséért sikraszálló prózája. És ezekért kiált fel Ady Endre is a fajtája iránt való féltés és aggodalom hangján —: ,,Kevesebb vért a köhögésnél és a munkához több erői!“ Ezeknek a költőknek és íróknak a soraihoz csatlakozik Kiss Lajos is a maga tapasztalataival, nemes szándékaival, hogy olyan területeket, a magyar népi élet olyan 'területeit mutassa be, amelyek nem mindenki előtt ismeretesek. El kellene mindenkinek olvasni Kiss Lajos Könyvét, hogy a maga igazi arculatában ismerje meg a szegénységet s hogy megtanulja becsülni annak hordozóit. (Folytatjuk.)x Égő cigarettái ejtett a petróleumos hordóba A íeiesapó láagok összevették az arcai Gondatlanságának köszönhette balesetét Csorba István 17 éves besztereci la- kss. A fiatal legény Ujfalussy János gazdaságában dolgozott. Munka közben elkövette azt a könyelműságet, hogy a petróleumos hordók között járva, vígan cigarettázott. Vakmerőségének meg is lett a kövekezménye. Az egyik petróleumos hordó fölé hajolva, be.'eejtelte égő cigarettáját. Már arra sem volt ideje, hogy fejét félrekapja, a felcsapódó lángok összeégeííék az arcát. Súlyos sérülésével a nyíregyházi Erzsébet kórházba szállították. Kórházi ágyán kihallgatták a súlyosan sérült Csorba Istvánt, aki beismerte, hogy vigyázatlanságának lcöszönheci szerencsétlenségét. Eltűnő magyar árnyak nyomában ... Hogyan i*tt a bajai izabő* legényből Hollandia Japan líövete ? A Délvidéken élt emberemlékezet óta a Jclky-család; egyszerű, szegénysorban élő kisiparosok messzehíres tagja, aki bejárta az egész világot és izgalmas kalandokon esett keresztül, Baján született. Je!ky András nevét mindenki jól ismeri: mégis szólnunk kell itt róla, mert kevesen tudják, hogy Jelky nemcsak érdekes egyéni élményeken és kalandokon esett át, hanem — tekintélyes szerepléshez is jutott Ázsiában. Hogy került egy vidéki magyar szabó- legény az elmúlt időkben egyáltalában ahhoz, hogy Ázsiába eljusson? Bizony szenvedésekkel és izgalmakkal van teletűzdelve ez az út! Jelky András fiatalon katona lett. Azonban nem idehaza, hanem Németországban. A vándor, koldusszegény szabóegényt porosz verbunkosok csapata fogja el és besorozza, — akárcsak Kovács Mihályt, a későbbi ame. rikai ezredest. Erlangen városában, a porosz hadseregben kellett szolgálnia, A sűrűvérű, szélestermetű, magabiztos fellépésű iparoslegénynek azonban nem vágya, hogy saját hazája ellen harcoljon a poroszokkal. Megszökik. A német határról sikerül eljutnia a szomszédos Hollandiába. Itt egész tűrhetően megtanulja a holland nyelvet. Rövid ittartezkodás után azonban Rotterdamban a kikötőrendőrség elfogja és mint munkanélküli idegen állampolgárt egyszerűen felteszik egy Kelet-lód iába induló hajóra s „kizsuppol- ják“ a németalföldi gyarmatokra. Jelky András azonban újra megszökik. Hogy és mint ,annak elmondására itt nincs elég hely. Eléged ünk meg annyival, hogy nemsokára egy visszafelé induló hajón találjuk. A mai Algír városába hajózik ahol ismét utoléri a nemezis: eladják rabszolgának. — Jelky András azonban nem volna Jelky András, ha nem tudna módot ejteni újra a szökésre. Kijátssza őreit, lefejti bilincseit és ezer izgalom közepette felszökik egy portugál kereskedő hajójára, akivel egyenesen Ázsiába hajózik. A mai Kína földjén. Kantonban lép újra partra és itt már Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő an a már európai foiríi Az ország e^yik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője- F^d?tt gvogv u^dncak, ivóowrnok, inhalatóriu m, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményei fürdő-. ívó és beléUgzőkurak. A fürdőt Hődu- szoboazló 73 és 78° os sós , jódos-. bróraós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. Hun gárI a Filmszínház Augusztus 17,-18 Kedd szerdán Személyzeti Juta lom játékot rendez Előadásra kerül Szitnyay Zoltán óriási sikerű vigjátéka A kegyelmes ur rokona A Hugári Filmszínház személy. zete tiszteletettel kéri, hogy egész esztendei gondos és hűséges munkájuk viszonzásaként, minél többen jöjjenek el megnézni ezt a főmet tisztességes, önkéntes munkát vállal: katona lesz. Azonban ez sem tetszik neki. Felette seivel súrlódásai támadnak és erre újra hajóra ül, hogy álmenjen a közeli Batá- viába, ahol szabómüheiyt nyit. Batáviá- ban, a holland gyarmatbirodalom akkori székvárosában egyideig jól megy Jelky- nek. Később azonban sok csapás éri é9 kénytelen műhelyét adósságai és gondjai miatt bezárni. Áthajózik Ceylonba, ahol ismét elölről kezdi az életét. Úgy képzeljük el, hogy Ceylon, Batávia és Kanton egy háromszöget képeznek, amelyen belül Jelky András ide-oda utazgatott. Ekkor már napbarnított arc-, cserzett- bőrű, ho-sszúhajú, bennszülött benyomását kelti: az angol, német, hollandi nyelveken kívül több indiai tájszólást is beszél. Ceylonban éri utói Jelkyt életének második tragikus fordulata. A sziget elég műveletlen, vad vidék még ekkor, települések csak a tengerparton találhatók. Jelkyt elfogják a bennszülöttek és egy ellenséges törzs fegyveresei révén a Ceylon belsejében élő emberevők karmaiba kerül. Az 1771-ben német nyeven megjelent egykori Jelky-életrajzból vesszük, hogy a magyar iparoslegényt milyen borzalmas körülmények közt tartották fogva a ceyloni emberevök. Ketrecbe zárták és szabályosan hizlalni kezdték hogy majd jó, kiadós porció váljék belőle. — Megakadt azonban Jelky Andráson a szeme a törzsfőnök leányának, aki addig kérlelte atyját amíg az megkegyelmezett Jelkynek, aki a leány és barátai segítségével első adandó alkalommal bevetette magát a dzsungelbe. Egy évigélt itt bogyón és gyökérén, míg egy Ceylon pertjaihoz tévedt hajó visszavitte Batá- viába. De mint mindenkinek az életében, — Jelky András életében is a legszörnyűbb mélypontot követte a legmagasabb emelkedés. A batáviai hatóságoknak igen jól jött a most már annyi világot járt Jelky, aki annyi bennszülött nyelvet is megtanult. Nem sok fehérember állt a holland gyarmati kormány rendelkezésére és így nem kell csodálkoznunk, ha a volt porosz katonát rövidesen holland állami szolgálatban találjuk. Nemsokára kinevezik Hágából a batáviai árvaház igazgatójának. Fizetése állandóan emelkedik é9 egyéb jövedelmei is. Stem Sándor divatáru üdetét a Városháza épületből a dör. knf. fküwpöfeä palotába fímm&ukfcnau -i Fábián pipirkereskedése mellé helyezte át. Bühlen u*ca
