Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-05 / 148. szám

ftiiggyilhossőgi SKándébbdl harmadszor ugrott a vízbe egy nyiregybázl fiatalember A makacs öngyslkosjelöitet még idejében kimentették Mit kei! tudni a gazdál­kodónak a gazda­Mimroi A községi elöljáróság minden gazdál­kodó részére gazdakönyvet állít ki. A gazdakönyv a gazdalajsüom adatait, a gazdálkodó családtagjaira, alkalmazottai­nak létszámára, vetésterületére és állat- állományára vonatkozólag b-mondott ada-. tait tartalmazza. Az a gazdálkodó, aki szántó területtel rendelkezik, azonban gazdakönyvet nem kapott, köteles a községi elöljáróságtól gazdakönyv kiállítását kérni. A gazdakönyv a beszolgáltatási köte- ieség teljesítésének ny ide ártartására szolgál. Ebből következik, hogy az ab­ba bejegyzett adatokat csak a nyilván­tartó hatóság változtathatja meg. A gazdakönyv 12. oldalán ,.A beszol­gáltatási kötelesség teljesítése“ című táblázat kitöltése a következőképpen történik: Az átvételre jogosított kereskedő beír­ja az átvétel hónapját és napját, a ter­mény megnevezését, minőségét, tisztasá­gát és mennyiségét, a vételijegy könyv- és lapszámát, végül a vevő nevét; a községi elöljáróság írja be ugyaneb­be a táblába a beszolgáltatott termény súlyának megfelelő búzaegység számot az L, II., vagy III. jelzésű rovatba aszerint, amint a beszolgáltatott termény ke­nyérgabona, zsír, vagy szabad választású csoportba tartozik. Azt, hogy a gazdálkodó milyen meny- uyiségü kenyérgabona vámőrlésére jogo­sult, a gazdakönyv 16. tábláján jegyzik fel. A gazdakönyvet minden gazdálkodó­nak saját érdekében meg kell őrizni, mert ennek alapján állapíthatja meg, milyen mértékben tett eleget beszolgáltatási kö­telességének. Az elveszett gazdakönyv másodlatá­nak kiállítási dija 20 pengő. Hová tűn! ei négy darab százpengős? Balázs József kálmánházi lakos felje­lentést vett ismeretlen tettes ellen, aki szakájának szekrényéből ellopott négy- darab százpengőst. Balázs elmondotta, hogy Nyíregyházán járt és a Nagytaka­rékpénztárban levő betétjéből felvett 900 pengőt, mert építési anyagokat akart vá­sárolni érbe. A pénzt hazavitte és a 9 da­rab százast a betétkönyvbe téve a szek­rényébe tette. Néhány nap múlva, ami­kor bevásárolni indult, meglepetve látta, hogy négyszáz pengője hiányzik. s'BzoiuoÁu "e asqaÁgn zusd — A spiritízmus újból hódít Angliában. Stockholm. A Dagens Nvheter egyik londoni kiilönjelentése szerint a spiritiz- mus erősen elterjedt a háború folyamán Angliában. Az egyik sipiriliszta társaság képviselője az Evening Standardban ki­jelentette, hogy szerinte ez a tény arra vezethető vissza, hogy az angolok közül igen sokan iiy módon akarják felvenni a kapcsolatot a háborúban elesett hozzá­tartozóikkal. Szerinte valótlan az az ál­lítás, hogy a spiritiszta társaságok csu­pán nyerészkedésre használják fel a há­borús konjunktúrát. — Mezőgazdaságok részére bérlevél, dohányos-könyvecske, gazdasági számví teli könyvek kaphatók J Ó B Á N Á L Bethlen-utca 1. szám. Az elmúlt hét egyik délutánján egy ijedt asszony sietett a Belső-kőrúton szol­gálatot le’jesíiő rendőrőrszemhez és el­mondotta, hogy egy fiatalember öngyil- ko :ági szándékból a bujtosi vizes gödör­be ugrott. A rendőrőrszem az időközben ideg-mentett öngyilkosjelöltet — főiig eszméletlen állapotban — a víz partján találta. A rendőr megállapította, hogy a vízbe­a közelmúltban tartotta meg Budapesten igazgatósági ülését. Az előterjesztett je­lentésből kiderült, hogy az intézet az el­múlt évre 281.413.07 pengő nyereséget mutat ki amelyből rész vény enkint 1.50 pengő, azaz ó százalékos osztalékot fizet részvényeseinek. Az igazgatóság javasla­ta a nyereség felosztására a következő: Az általános biztonsági tartalékalapra 45.00C pe -gő, az igazgatóság jutalékára 16.504.— pengő, a beruházási hozzájáru­lás utolsó részletének, törlesztésére 27.453.-— pengő, a rendes tartalék-alap­ra 80.000.— pengő és az alkalmazottak Év: 1943. Hónap: július. Idő: napfé­nyes. Színhely: a korzó. A tavasz nem­csak a rétet, a kerteket, a fákat öltöz­tette fross, tarka, nevető színekbe, de az embereket, az utcákat a kirakatokat is. A háború felverte az árakat, kikap- cso'ía a közforgalomból a tisztes sely­met, gyapjút, vásznat, felváltotta a pók­háló-vékony, finom sely emharishyákat színes, kötött zoknikkal, de a divatot, a jóízlést, s a tetszenivágyást nem ölte meg. Nézem a kirakatokat, az új árakat, új színeket, és hirtelen elhatározással sorra- veszem és végigjárom a boltokat. Lás-suk milyen áru, anyagú és minőségű ruházati cikkekre számíthatunk az idén. A cipősholíban látom, hogy a bőrtalpú cipők már való­ban csak mint luxuscikkek szerepelnek. — A legjobban a telitalpú parafa- szandálokat veszik, •— mondja a keres­kedő kérdésemre. — Ezek 40—60 pengő­sek. A fatalpúak olcsóbbak, de nem olyan tartósak. És milyen szín a legdivatosabb? — kérdezem. — A zöld, — válaszolják gondolkozás nélkül. — Gyakori még a piros és a nyersszínű, sok a különböző tarka, kom­binált színű, kevesebb a bordó, az in­kább ősszel lesz., s sajnos, legkevesebb a fehér. Továbbmegyek. Végignézem a ruhaanyagokat. Kosztümszövetek. Pepita, csíkozott, keresztcsíkos, sötét, mogyoróbarna, sima ugrott fiatalembert Weiszer Sándornak hívják, 26 éves, Holló-utca 63 szám alatti lakos, akinek ez volt a harmadik ön­gyilkos jági kísérlete, Weiszer Sándor ki­hallgatása során elmondotta, hogy nem mond Le öngyilkossági szándékáról, meg­unta az életét, meg akar halni, Előállítot­ták a kapitányságra és saját érdekében addig őrizetben tartották, amig le nem { mondott öngyilkossági szándékáról. részére létesítendő jóléti alapra 25.000.— pengő fordíttatik, míg a fennmaradó 45,455.— pengő új számlára fog elővi- tetni. Az intézetnek alkalmazottaival szemben val ószociális érzéséről tanúskodik az is, hogy a fentieken felül még 40.000 pengőt fordított tisztviselői nyugdíjalapjának gyarapítására. Az intézet teljes díjbevétele a megelő­ző évhez viszonyítva kereken 20 száza­lékkal emelkedett és ezidőszerint erő­sen megközelíti a S millió pengőt. és bolyhos, kemény és puhafogású szö­vetek. Hogy műrostosak, abban biztos vagyok. Most majdnem minden műrostos, de így külsőre szépek, ha finomságban, minőségben, tartósságban le is maradnak a gyapjú mögött. Miből készülnek ezek? — kérdezem egy 150 pengős angóra utánzatot simo­gatva. A kereskedő vállat von. — Azt mondják, hogy az olaszok túróból íe készítenek anyagot. Aztán felhasználják még a fa, s a kü­lönböző növényi szárak rostjait, -sőt a burgonyát is. . *. | j ,l||{ Megmutatja még a finom muszlin, piké, zsorzsett és csipkegallérokat, a gyöngy­ből varrott ruha és kosztümdíszeket s a b ro sokat. Büszkén teríti elém az ízléses empri- méke-t és zsorzsetteket, a virágos, pety- tyes és tarka mintákat. •— Ez az idén is divat — mondja, — s az empriméhez és nyári kosztümökhöz szalmakalapokat és szalma, vagy színes szalagokból készült táskát hordnak. Milyenek lesznek a nyári fazonok? kérdezem. — A kosztümök egyszerűek, angolo­sak, nagy zsebekkel, hosszú és négyszög­letes ikiváigású kabátokkal, az emprimék szűk derekúak, húzott, vagy gloknis szoknyával, a blúzok sál-gallérosak. Megnézem még milyenek a kalapok. Sok a szalmakalap. Praktikusak a sap­kák és nagyon divatosak. Kedvesek a kis, fodros, tü’l díszítésű virágas kala­pok nyári ruhákhoz. Az idei tavaszi és nyári divat egy­szerű ízléses, prakii.ukus. Elő lehet szed- n ia régi ruhákat is. Egy kis alakítás, dí­szítés, frissítés és újra divatos. Most nem mondhatjuk, hogy unalmas most kötelesség felkarolni mindent, ami még használható. A háború és az anyaghiány takarékosabbá és ötletessé tette az öl­tözködést...-mm— JEGYEZZE FEL rádió készüléke hibajelenségeit, mert ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredményez HOOK KÁLMÁN rádiólabondórluniá Beth len u. 10. — Tel, 29—27. Halhónap! börtönre Ítéltek egy vámos- «érési árdrágító hentest Grünspein Lajos vámospétcsi hentes és mészárost árdrágító visszaélés míat von­ta felelősségre a debreceni uzsorabíró­ság. A vád szerint Grünspein a birka­húsnak kilagromját több vámospércsi vá­sárlónak kilogramonként 2 pengő 40 fil­lérért árulta, holott annak hatóságilag megállapított ára csak 2 pengő 10 fillér volt. A tanúkihallgatások alapján a bíró­ság megállapította a folytatólagos ár­drágító visszaélést és ezért a vádlottat hat-hónapi börtönre, mint főbüntetésre, öt évi hivatalvesztésre és a foglalkozástól egy esztendőre való eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezést jelen­tett be. Országos levente céllövő bajnokságok Szolnokon Július 10—11-én tartják meg Szolno­kon az Országos Levenete Céllövő Ver­senyt. A Versenyeken résztvehetnek azok a társadalmi sportegyesületben iga­zolt iskolánk ívül! leventék, -— ha tizen­kilenc évesnél fiatalabbak,. — akik az 1942. évi Országos Leven tje Célfcvő Versenyen, vagy a sportszövetség által rendezett országos1 bajnokságokon (még bajnokságot nem nyertek, illetve első he­lyezést nem értek el. A versenyen csa­pat- és egyéni versenyszámok szerepel­nek. A csapatok létszáma 7 fő, amelyek közül az 5 legjobb köregységet elért eredménye számít. A Levente Hírközpont jelentése sze­rint, az Országos Céllövő Bajnokságon az ország legjobb 140 levente céllövöje mérkőzik, igazolva azt a tételt, hogy a „Céllövészet mindig honvédelem !" Az Országos Levente Uszóversenyt Esztergomban július 24—25-én rendezik meg. A nyíregyházi királyi törvényszéktől, hivatalától. K: 18794-1943. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a julius I havi szelvényes petróleum utal­ványok értékét 4'5 dl-ben álla­pítom meg. Egy szelvényre tehát 2 25 dl, petróleum szolgáltatható ki. Nyiregzháza, 1943. julius 2. SZOHOR s. k., polgármester. — Üzleti könyvek, akmány tartók, le- vélrcndezők kaphatók a JÓBA-papír- fizietben. Kntforást, vízvezetéket és lakaiosmnnkát megbízhatóan jutányosán koszit Radoszta Béla Va- 31 ~ v * Telefon 22-97. sz. A Providentia Biztosító Mé-m vény társaság msmgsmsiBtmasBSBSBSs&assBMíamaBBa Hip&rí a Túréból késsült yukaaayaf, teletaipa szandál, s^almakalap és fáska, egyszesü vonalak, stagy zsebek

Next

/
Thumbnails
Contents