Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-05 / 148. szám
rosszabb helyzetben vannak más társadalmi rétegekkel szemben. De ezt se irigyeljétek. ez is el fog műim. Elmúlik a háború konjunktúrája is és mindabból, ami ma előnynek látszik, kevés marad a háború utánig. Bármin! végződjék a háború, nem jöhet többé olyan világ, hogy hitvány, anyagias, a pillanatnyi konjunktúra után futó emberek nehéz időkben szerzett vagyona! realizálódjanak. Én már nem leszek ezen a helyen, de tudom, nem kerülhet olyan ember a nemzet élére, aki a háborúnak e vámszedőit az őket megillető j helyre vissza ne szorítaná. Legutóbb május végén nyilatkoztam a kül- és belpolitikai kérdésekről, s legutóbb Szegeden a gazdasági problémákról. Mindezekhez sem hozzátenni, sem elvennivalóm nincsen. Legközelebb megjelenik beszédeim egy kisebb részének gyűjteménye, s képzeljétek cl, már ez is 300 oldalas könyvet tesz ki. Amit ezekben a beszédeimben mondottam, mind Dr. Antal István áLlom. Nem hiszem, hogy lett volna még politikus, aki másféléves viharos forgatagában és változásában a kül- és belpolitikának ki merje adni egy kötetben összegyűjtve munkáit, s azért felelősséget vállal, hogy a jövőben is azon az úton fog haladni, amelyet azokban leszögezett bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt és nem fél. hogy ellentmondást fognak ráolvasn. Köszönöm, hogy eljöttetek s meghallgattatok. s nagyon kérem, hogy ebben az országban, ahol annyi hitet, annyi szere- tetet, annyi barátságot, s annyi munkatársat találok, tegyetek engem boldoggá és büszkévé azzal, hogy munkatársaim között első helyen Titeket lássalak, rátok hivatkozhassam. s azt a szeretetet, amely — aki ismer e vármegyében, az tudja ezt — minden ember iránt sugárzott belőlem, mióta csak közéleti posztot helöltök, egy csekély mértékben adjátok vissza nekem. Ez az egy kérésem van a Szabolcs vármegyeiekhez. (Hosz- szantartó lelkes taps és éljenzés.) a HÉP politikai programjár61, szociális alkotásairól, a népi gondolatról és a faj védőiemről beszélt A tetszésnyilvánítás lecsillapodása után a főispán megköszönte a miniszterelnök felszólalását, majd felkérte dr. Antal István nemzetvédelmi és propagandaügyi miniszteri előadása megtartására. A Magyar Élet Pártjáról óhajtok néhány szót szólni —- kezdte beszédét a miniszter. Arról a szerepről, amelyet ez a párt a magyar közéltben betölt, arról a hivatásról, amely erre a pártra a magyarság jövő sorsának kialakításában várakozik, Azért választottam ezt a témák mert a mi párt gyűléseinken erről a témáról szokott a legkevesebb szó esni. Többet beszélünk — nagyon helyesen — az ország dolgairól, mint a saját magunk ügyéről, A továbbiakban vázolta a miniszter a Magyar Élet Pártja negyedszázados működését és rámutatott arra, hogy bár a párt most ülte meg újjászervezésének tizedik évfordulóját, a mostani pártunkat létrehozó politikai mozgalom már jóval korábban, negyedszázaddal ezelőtt indult el Szegedről. Ezután felvetette a miniszter azt a kérdést, mi a Magyar Élet Pártja s a választ nyomban megadta: azoknak a politikai tábora, akik a Trianonban összeomlott magyar államiság hatalmi erőinek restaurációja és belső politikai, társadalmi, gazdasági és erkölcsi megújhodásának keresztülvitele céljából 1919-ben Szegeden politikai frigyre léptek és ezt a nagy nemzeti célkitűzést 24 év konzekvens, alkotó politikai munkájával részben már keresztülvitték, résiben ezután akarják keresztülvinni, illetve teljessé tenni. A párt fejlődési korszakainak ismertetése után a párt történetének utolsó évtizedéről beszélt a miniszter. A második tíz-tizenkét év Gömbös Gyula nevével és programmjával indult el, amely programm — szinte ösztönösen megérezve az események méhében már közelgő nagy európai átalakulások bekövetkeztét — új politikai metódusokkal: a fiatalság erőire való apellálással. a közösségi érzés felkeltésével, a népi erők bangúlyozásával. a fajvédelmi gondolat előtérbe helyezésével, új politikai, társadalmi, gazdasági és szociális konstruk ció megteremtésével, de Európa új feltörő fiatal nacionalista hatalmaihoz való közeledéssel és velük való bensőséges együttműködéssel akarta széttörni a trianoni bilincseket és méltó helyet adni a nemzetnek Európa napja alatt. A Nemzeti Munkaterv 95 pontjáról szólva, hangsúlyozta a miniszter, hogy e 95 pontban foglalt kormányzati programnak a megalkotása, a maga idejében egy ellenséges világ és a jobboldali program iránt érzéketlen belső politika hadállásai között bátor és nagyvonalú politikai cselekedet volt. Bátor kiállás, korszak- alkotó fellépés külpolitikai alávetettségünk és hadüzenet a gazdasági és a politikai liberalizmus félelmetes magyarországi pozíciói ellen. E 95 pontban foglalt munkaprogram jelentette annak a nemzeti és keresztény politikának az első cölöpverését, amely cölöpökre Gömbös Gyula és a későbbi kormányok a ma is érvényesülő külső politikai irányunk és belső reformjainknak hidját építették. — Ezen a hídon át vezette a Magyar Élet Pártja a nemzetet a trianoni országból a mai megnövekedett hazába s a baloldali erők által megbénított lefékezett, szár- nyaszegett magyar politikát az alkotó fajvédő és jobboldali politika mai érvényesüléséhez. Előttünk ma sincs más út — jelentette ki felemelt hangon a miniszter —■ mint az amelynek irányát a Nemzeti Munkaterv 95 pontjából kisugárzó szellemiség szabja meg: előre tovább addig az erőteljes, boldog magyar hazáig, amely — vérünkből való magyar vezetés mellett — méltó helyet tölt be a háború utáni Európában s amely idebenn egészséges, fejlődő és kibontakozó népi erőkre és a társadalmi igazságosság alapjaira épül fel. Ezután a párt politikai programjával, jobboldaliságával és a pártnak az európai koreszmék iránti megértésével foglalkozott a hallgatóság nagy érdeklődése mellett a miniszter s hangsúlyozta azt, [ hogy a Magyar Élet Pártja mindig jobb- j oldali párt volt s nem csupán akkor vál- ' Jalta ezt a programot, amikor a jobbol- í daliság európai konjunktúra lett, de akkor is ezt az utat járta, amikor a liberalizmus és a marxizmus szélvihara dii- börgött körülöttünk s jobboldalinak lenni, fajvédő programot hirdetni, a keresztény programért síkra szállni — nem politikai érvényesülést tapsokat, népszerűséget, vezérséget. hatalmat és poziciót, de súlyos kockázatot jelentett e politikai hit- ! vallás követői számára. És pedig nem- j csak az egyesek, de az egész nemzet számába, mert nagyon jól mondta az ország miniszterelnöke nevezetes ungvári beszédében, hogy ,,megcsonkitottságunk- nak, megaláztatásunknak, húsz évi nyomorúságunknak egyik főoka éppen az volt. hogy mi indítottuk el a keresztény nemzeti szellemet ebben az Európában, amely akkor egészen másként gondolkozott“. A pártnak a szociális alkotások megvalósítása körüli szerepét ismertetve, a következőket mondotta a miniszter: a legnagyobb eredmény, amit a szociális előrehaladás tekintetében lérbünk az, hogy a szociális gondoskodás munkája az állam életműködésének állandó szerves és intézményes része lett, akárcsak a közigazgatás, avagy az igazságszolgáltatás. A dolgozó tömegek életével, egészségével ,erkölcsi és gazdasági jólétével való törődés, illetve e törődés kötelessége a mai. magyar államnak szinte alkotmány- jogi jelentőségű alaptörvénye. A létrehozott nagyszabású szociális alkotásokon és reformokon kívül ez a legnagyobb eredmény, amelyet a szociális fejlődés vonalán az elmúlt évtizedek során elértünk. A népi gondolatról és a fajvédelemről szólva, hangsúlyozta a miniszter, hogy ez nem csupán negatívumokból, de súlyos pozitívumokból is áll: nehéz kőtelességteljesítésből és áldozatokból, a szolgálat és a szolidaritás szellemének érvényesüléséből, amelynek át kell hatnia az egész állami életünket, minden egyes kormányzati intézkedésünket, még magánéletünket is. Figyelmeztette hallgatóit arra, hogy a magyar faj védelem ügyét nem meríti ki egyedül a zsidó probléma, de a zsidókérdésen túl vannak igen fontos pozitív természetű faji problémáink: elsősorban a magyarság népi, gazdasági, társadalmi és erkölcsi erőinek, főként pedig szaporodásának és expanzív erejének a megerősödése. A zsidókérdéssel kapcsolatban ismertette a miniszter a zsidókérdés megoldása terén az elmúlt ávek során kifejtett törvényhozói és kormányzati munkát és elért eredményeket. Ezek között az j egyik legnagyobb teljesítmény — hang- j súlyozta — a zsidó földkérdés teljes meg oldása, amellyel több milliárd értékű föl- ! óét juttatott és fog juttatni a kormány ú'myomórészt kicsiny magyar földműves- • kezekbe. Figyelmeztette azonban hallga- j tóit arra, hogy nekünk főként a zsidó ! szellemiség, a zsidó lelkűiét, a zsidó me- j tódusok ellen kell a harcot felvennünk: i az önzé9, a haszonlesés, az élősdiség j szelleme ellen, az antiszociális gondolko- | dás ellen, az oktalan hivalkodás szelle- j me ellen a munkanélküli jövedelmek és ! a gyors meggazdagodás hajhászásának i szelleme ellen amely széliem sajnos, az | utóbbi időben erősen lábrakapott egyes i nem zsidó rétegeknél is. Ezt a célt elér- j ni azonban egyedül jogszabályokkal és intézkedésekkel nem lehetséges, ehhez szükséges a keresztény magyar társadalom egységes állásfoglalásának megteremtése is. Szükségesnek tartottam — mondotta a miniszter a továbbiakban — tisztázni a fogalmakat, feltárni politikánk múltját, az elért eredményeket s megjelölni a követendő célokat. Nemcsak azért, mert a magyar közéletben, sajnos, ma is igen »ok törekvés tapasztalható, amely inkább a való célok elködösítésével és a tényleg létező politikai szándékok leplezésével igyekszik tért hódítani, de azért is, mert történelmünk legválságosabb korszakát éljük és ezek a vészterhes idők nem engedik meg sem a köntörfalazást, sem a politikai őszinteség és nyíltság hiányát. Mikor ködhomály borítja a magyar látóhatárt s a nemzet sorsa fölött sűrű fellegek gyülekeznek, minden magyar vezető- nek — Igeyen az kormány, legyen az el lenzék ,legyen az vezető államférfi, avagy egyszerű, névtelen közkatona — egyetlen kötelessége van: tartsa magasra a politikai becsület, a politikai lelkiismeret és a politika öntudat vlágítólám- pását és annak fényénél mutasson irányt és kivezető utat a nemzetnek. Ezt tett negyedszázados múltja során és ezt teszi ma is a Magyar Élet Pátrja minden egyes politikai Coelekvésében és politikai raengilatkozásában. Azok a beszédek, amelyek legutóbb pártunk vezére ajakéról Budapesten és Szegeden elhangzotta, világos és őszinte színvallások voltak a magyar nemzet mai helyzetéről, problémáiról s a magyarság európai törekvéseiről. Messzehangzóan csendültek ki e miniszterelnöki szavakból a nemzet előtt álló célok, amelyeket 5 a kormány és a párt élén munkát s ezek lényege az, hogy átvezesse a magyar nemzetet a világnak e szörnyű krízisén, átvezesse * hűség, a becsület és a magyar önérzet útján, erőnkhöz mért, áldozatos kötete*- ségteljesítéssel barátaink és szövetségeseink iránt, de a magyar öncélúság, a magyar államkoncepció, a magyar szuve- rénitás és a magyar jogok épségének sértetlen fenntartása és azok teljességének munkálása mellett. Ne higyjék azt, — hangsúlyozta a miniszter — hogy ez kőny- nyű feladat s ne gondolják, hogy ma egy felfordult világ közepén őrködni egy kis — helyesebben kislétszámú — nemzet sorsa felett, amelyet kívülről rengeteg veszély környékez s belül ugyancsak rengetek probléma terhel, egyszerű államférfim teljesítmény. , Az az erő, ami bennünket — fejezte be nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadott szavait a miniszter — és titeket pártunk oldalán, ezen a gondterhes és fele lő sségtelJj es oldalon tart, az a hűség, a bizalom és a ragaszkodás személyi kapcsain- túl az azonos közéleti világnézet, a» azonos politikai szemlélet, de nemkülönben a özös magyar holnap akarásénak szétszakíthafatlan köteléke. Az előadás végén a jelenvoltak lelke sen és hosszasain éljenezték a minisztert majd a főispán zárószavai után a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. Több mint hétszáz ember vett részt a Koronában rendezett közebéden A MÉP hatalmas, történelmi formáló erőket megmozdító nagyválasztmányi értekezlete után több mint hétszáz ember vonult fel a Korona földszinti termeiben rendezett egyszerű közebéden. Ez a nagyszabású társasebéd példája volt a kitűnő és körültekintő rendezettségnek. Hajdú Sándor vm. h. elnök, Farkas Lajos szervező titkár, Heringh Andor vármegyei alelnök intézték a rendezés irányítását. Betűk és számok mutatták az étterem és a kávéházi terem virággal díszített asztalainál a meghivott és a kívánt időre jelentkezett nyíregyházi és vidéki választókerületi tisztviselők és tagok elhelyezkedésének sorrendjét. Mutató-ívekről mondták meg az érdeklődők helyét és a névvel ellátott jegyek változtathatatlan jelölői voltak az étkezési helynek. Vitéz dr. Jékey Ferenc főispán vm. elnök személyesen is átnézte a rendezést és a felhasználásra kerülő élelmiszereket is megvizsgálta. Az étteremben a főaszalnál Dudás Miklós és Turóczy Zoltán püspökök között helyei foglaló Kállay Miklós miniszterelnököt, vitéz dr. Jékey Ferenc főispánt, az államtitkáro kát. felsőházi és képviselőházi tagokat mmmmmmsm Fteinitáz Telefon 25 24 Jj ius 6-7-8, Csak 3 napig ! Kedd.«zerda-csü!örtök Különleges témájú magyar film ! Ne kérdezd, ki voltam Főszerep ők : Kárády Kitalio. v. Benkő Gyula, Német Jolán.. Ronhísz József stb. stb. Ma, hétfőn utoljára ZORO-HURU A cirkusz hősei Előadások hétkőzpap Ví-tJ-Vsfr-YiS ómkor.
