Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

10, oiéal. SZAbolcsi (Trianon 24.) 1943 augusztus 7. Rádió SZOMBAT, augusztus 7. Budapest I. 15.00s Melles Béla zenekar. 15,30: Előadás. 16.15: Hírek némát, ro­mán, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Se szó, se baszéd — muzsika. 18.00: Vidám hétköz­napok. (Csevegés.) 18.15: Jámbor László énekel. 18.30: Hangképek innen-onnan, 18.50: Hírek. 19.00: Akiket tenyerünkből etetünk. (Dal é# muzsika kedvenceink­ről.) 20.30: A világirodalom gyöngyei. (Felolvasás.) 21.00; Csorba Gyula ci­gányzenekara muzsikái és Utry Anna énekel. 21.40: Hírek, lóversenyeredmé­nyek. 22.10: Filmdalok. 23.00: Tánczene. 23.45: Hírek. Budapest IL 16.15—16.45: Tánczenekar. 17,00—18.30: Kassa műsora. 18.30: A föld­mívelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 19.00: A Székesfővárosi zenekar hangversenye. Utána: Hírek. 21.30: Lór versenyeredmények. J Mártden igényt kielégítő | hálózati és teíepesrádiók isimét kaoható I EUKállEMM kerékpár, villany, fegy­ver, lőpor rádió sz&k- üzletében Zrínyi I. u. 8, Telefon 24—84. Rádió iavttós Előadás. 19.50: Nagy mesterek, örök müvek. 21.00: Hírek. 21.30: Lóverseny­eredmények. HÉTFŐ, augusztus 9. Budapest I. 15.00: Délutáni muzsika. — 15.30: Előadás. 15.55: Folyamerők fúvós­zenekara. 17.00: „Palócország gazdái kö­zött“. 17.15: Szalonötös. 17.45: Felolva­sás. 18.15: A rádiózenekar műsorából. — Közben 18.30: Előadás. 19.00: „Evelina". | Rádiójáték egy felvonásban. 19.50: Ope- j rettrészletek. 20.45: Felolvasás. 21.05: Farkas Jóska cigányzenekara muzsikál. 22,10: Csanak Béla és Horváth Jenő két zongorán játszik. 22.30: Berlini filharmo­nikusok. Budapest II. 16.15—-16.45: Roósz Emil szalonegyüttese játszik. 17,00—18.50: Kas­sa ipüsora. 19.00: Felolvasás. 19.30: Elő­adás. Utána: Hírek, lét, elfeledte koncát. Halat szálka nélkül, embert hiba nélkül ritkán lehet találni. Jó ebédet ad a világ, de halál a vacso­rája, Lusta lónak korbács az abrakja. Vannak aztán olyan mondások, ame­lyek történelmi eseményt őriznek meg gasztronómiai formában. Ilyen Mátyás mondása: Csőri csuka nincsen mája, — vagy pedig török időből származó népi mondás: Török torok-sok kárt tett az országban. Két sértlés Illés Erzsébet 21 éves, dombrádí la- dos az istállóban egy borjút kötött meg, közben történt, hogy a borjú a lábára lépett. Sérülésével a nyíregyházi Erzsé­bet kórházba szállították. Pásztor Sándor 21 éves ramocsaházi lakos Budai József földjén dolgozott, közben saját villájával balábát megszúr­ta. A nyíregyházi Erzsébet kórházban vették ápolás alá. Jó ebédet ad a világ, de halál a vacsorája Az evés-ivAs a «agyar kSz«oadáskaa VASÁRNAP, augusztus 8. Budapest I. 7.30: Fohász. Szózat. Reg­geli zene. 8.15: Hírek. 8.30: Őszinte be­széd.. 9.00: Szórakoztató zene. 9.30: Az Országos Közegészségügyi Intézet közle­ménye. 10.00: Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból. 11.00: Egyházi ének és szentbeszád a királyi udvari és várplébánia templomból, 12.15: Levente- műsor. 12,45: Rádiózenekar. 13.45: Időjel­zés, hírek, vízállásjelentés. 14.00: Mű­vcszlemezek. 15.00: A földmívelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 15,45: Dal, tánc, hangulat. 16.25: Hírek magyar, német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 17.00: Táncköltemény. 17.15: ,,Fatornyos fürdőházak“. 17.40: ,,A ka- nyargó Tisza partján". (Magyar nóták. — 18.25: Akiket mindig szívesen hallgatunk 18.35: Károlyi Gyula Chopin-műveket játszik, 18.50: Hírek, 19.00: Könnyű zene, könnyű percek. 21.00: Versek. 21.15: A Légierők fúvószenekara. 21.40: Hírek, ló. versenyeredmények. 22.00: Hangkcpek a vasárnap sportjáról, 22.30: Tánczene. — 23.45: Hírek. Budapest II. 9.00—12.15: Mindenből egy keveset. 12.15-13.00: Kamarahár­ir.as. 15.00-15.45: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zeneakra. 16.25— 17.00: Magyar filmzene. 19.00: Károlyi Gyula Liszt-műveket zongorázik. 19.20: A filozofáló magyar a maga gyakorlati szemléletmódjával mindig tudta, hogy az emberek a hasukon keresztül értik meg legjobban a dolgokat. Innen van az, hogy a magyar rengeteg olyan közmondást használ, amelyben ilyen vagy olyan for­mában szerepl az étel, az ital és a gyo­mor. Most összegyütjik az evés-ivás ma­gyar mondásat. A magyarban ezek a mondások töb­bek, mint puszta gasztronomikus meg­jegyzések amint említettük. Legnagyobb szelemeink szívesen használtak elvont igazságok megértésére olyan hasonlato­kat, amelyekben ott szerepel a gyomor. Pázmány Péter teológiai és filozófiai fejtegetésekben is bőven alkalmazza az ilyen kifejezéseket. Óbornak, ó-lánynak nem egy az ára Kevés nép van, melynek közmondásai között annyit lehetne találni az ivásról, mint a magyaréban. Zamatosabbnál za­matosabb megjegyzéseket találunk ezek­ben az aranymondásokban: Kardot köt a bor. Könnyű pohár mellett vitézkedni. Üres hordó jobban kong. Többet beszél­nek bor, mint étel mellett. Szuszmát is megtanít szólni a bor. Szomjasnak a víz is íz. Óbornak, ó-lánynak nem egy az ára. Kancsó fenekére veti a keresztet. Ha a kerék csikorog, a kocsis itta meg a háj árát. Elinná a Krisztus palástját. Ré­szegesnek csak az első itce drága. Tor­kom vigyázz, ne hibázz. Kis lyuk a to­rok, de egész falut elnyel. Részeg ember imádsága beteg ember böjtje. Van annak, aki meg nem issza. Boriska (tor) a kedvese. A gasztronómiai megjegyzések termé­szetesen nagyon sokszor forognak az éh­ség körül. Jó fűszerszám az éhség. Nem jó éhnek az ének. Hol nincs kenyér, pöröl az éhség. A kenyérhéj is mézes falat az éhes embernek. Üres has nem jó ta­nácsadó. A kenyér sülve jó. Üres has­nak nem elég a szó, hanem a cipó. Éhes disznó makkal álmodik. Nem kérdi az has. hányat ütött az óra. Éhes gyomor­nak nem jó sokat papolni. Érdekes, hogy a magyar nép sokszor használja a gasztronómiai kifejezéseket időjárás és idő jelölésére. Fekete széna, fehér kenyér. (Jó esztendőt jelent.) Ha fénylik Vince, megtelik a pince. A bor­nak Szent Márton is bírája. Későn érő alma szokott sokáig tartani. Az élet. a pénz, a szalonna folyton fogy Senkinek nincsen olyan erős kapcso­lata a gasztronómiai közmondásokkal, FIGYELEM» Ezúttal értesítem a Nagyérdemű úri közönséget, hogy kerthelyfségemet nagyon szépen átalakítva meg nyitottan E'sőrangu konyha, háromfogásos déli menü. D£|elötjj_sörzóna 1 fütty sörrel 1 U> P. Minden vasárnap a közkedvelt Rácz Károly kom­binált zenekara szórakoztatja a kedve« vendégeinket & Nagyerdenrii köaön«ég szives pártfogásét kéri I)ohos bácsi vendéglős mint £ szegényembernek. Hol kémény nem füstölög, nehezen lesz ott ebéd. Ke­serves a véren vett kenyér. Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj. Ette haszna, aludta bére. Nincs nehezebb az üres ko­sárnál. Szalmán tartott borjú nem sokat ficánkol. Olcsó húsnak híg a leve. Sze­gény fog maradt, gazdag ember eszi meg. Szegény ember étele helyett is alszik. Ki győzi a szegény házát tyúkkal, kaláccsal. Szegény ember vízzel főz. Szegény úr­nak galambház a mészárszéke. Koldús kenyerét könnyel keseríti. A magyar ember mindig tudta, hogy sehol sem tud annyira vigyázni az egész­ségére, mint az étkezésnél. Jól megrágd aztán nyelj. Mézből nem jó a sok. Rövid a torkosság, hosszú a betegség. Ki so­káig levest eszik, sokáig él. Fogas eb­nek való a csontrágás. Természetesen a legtöbbet találni olyan közmondást, amelyet átvitt érte­lemmel valamilyen erkölcsi, bölcseleti, vagy szociális igazságot akarnak kife­jezni. Egy tűzön több fazék is felforr. Ki mézet metsz ujját nyalogatja. Kinek ja­vával élsz, főztjét megdicsérjed. Ki mi­lyen kovászt tesz. olyan kenyeret eszik. Ki mint őröl, úgy süt. Az élet, a pénz, a szalonna, folyton fogy. Feladta leve­HárdbtmMy A Mándoki Vilaímossági Rt. 1943. már­cius 22-én megtartott közgyűlésén elha­tározta a r. L felszámolását. Felhívjuk a r. t. hitelezőit, hogy követeléseiket a je­len hirdetménynek harmadszori közzété­telétől számított hat hó alatt a r. t.-náí Mándok, Báró Forgách—Waldbott Urad. iroda, jelentsék be. 3x A felszámolók. Sóstófürdői jegyárak: Kádfürdő és fedett nszsda I. oszt. kádjegy L oszt, kádjrgy pótjegy I. oszt, kádjegy köztiszív. II. oszt, kádjegy 31. oszt, kadjegy pótjegy II. oszt. kádjegy közliszív. —*96 P Fedett uszodajegy —*52 — 4b P Fedett uszj da jegy köztiszív. —‘40 — ’ 0 P Fedett uszodajegy béri. ! h. 4 80 — 84 P Fedett usxodajei*} béri. fé! h. 3'— — ’42 P Füréi jegy (10 db. I, oszt. — 62 P kádjegy ' 7‘20 Strandfürdő-‘24 P dij‘alan — 44 P- *30 P Strand jegy felnőtteknek —*56 P Strandjegy 1 méternél magasabb gyermeknek Strandjegy 1 méternél alacsonyabb gyermeknek Strandjegy diákoknak sportjegy Strand ftlrdé vei kombinál kisvasúti menettérti jegy (a Bessenyei tértől) Sírai-dfürdővel kombiná’t kisvasúti me*et?ópi jegy (az átrakó állomástól) Bérletjegy felnőtteknek 1 h A kiszolgálás Bér lefagy felnőtteknek fél h 3*— Bérletjegy gyermekeknek 1 h 3- — Bérletjegy gyernrekének félh 70 Beríerjagy d'ákokaak I h. 3 6« B-*rlc«j«gy diákoknak fél h. 2 16 K«bmj«gy hétóöznap — 50 Kabinje^y ünnepnap — 70 Kabin beriet agäez idényre 19 20 Látocofe'-jegy hétköznap 4 Látogatójagy ünnepnap ‘ —'30 Nyugágy jegy — 3o Fonott ssaíejegy -■30 Sva s*d lOAÁrjrgy —40 Tábori<eékj«gy —*14 Énék boritékjegy —*]2 MO 5*— dija a jegyek árában benne van Csőül park Oónakjegy, közönséges csónakra — 40 C»ónakjegy kö’örwéges csónakra köztisztviselőknek —‘30 Csóna»jegy görgőt!legesre. vitorlásra —*60 Csónakjegy görgóüiéswe, vitorlásra közt’szí viselőnek —-50 Csónak bérlet 1 hónapra 5­_ E zek a dijak hétköznap egy órás, vasárnap 40 perces használatra vonarko»ak. CVmakŐraési és ti hasén álati dij 1 évre, 1-2 tutejdeswjs rősaére 25 C^naköraósi és «< ha-anélati oij 1 évre, 3-4 tulajé*nos részére 36

Next

/
Thumbnails
Contents