Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-05 / 175. szám
Snlyos balesetek Bfcc^kri Etelka 11 éves ibrányi lakost súlyos sérüléssel a mentők a nyíregyházi Erzsébet kórházba szállították. A szerencsétlen gyermek egy tűbe lépett mely a ballábába beletört. Bácskái Etelkát kórházba szállítása után azonnal meg- operálíák, állapota súlyos, de nem életveszélyes. Kovács László 9 éves, tiszaeszlári iskolás fiú a gyümölcsfáról esett le( bal kezén súlyos sérüléseket szenvedett. — A nyíregyházi Erzsébet-kórházba vették ápolás alá. Kovács Zoltán 8 éves demecseri lakos Lövi ez ki Jánosnál végzett munka közben olyan szerencsétlenül esett el, hogy a karján súlyos sérüléseket szenvedett. A nyíregyházi kórházba szállították. 10L MTABIUÜMK? Az Országos Magyar Vendégiorgalmi Szövetség most üldte meg osztályigazgatóságainak a fizető vendégeket befogadó kastélyok, kúriák, úriházak, hivatásos panziók és nyaralásra alkalmas helyek kivonatos jegyzékéi. Pontos lakáscímek és a most érvényben levő ellátási költségek is megtudhatók a jegyzékből. Dijtalan fölvilágosítást nyújt az OMVESz helyi ozstályigozgatósága, Nyíregyháza, megyeháza 4ó-os szoba, népművelési titkári hivatal. Telefon: 25—38. Borbánba A régiek Orosi-szölőnek nevezték, — Valamikor régen használhatatlan futóhomok volt a területe s hogy használhatóvá tegyék, beültették szőlővel és gyümölcsfával'. Állandó lakossága kb. 30—40 éve van. Nevének eredetére többféle magyarázat van. Legelfogadhatóbb a következő: Eredetileg Börbányának nevezték. Mellette van ugyanis az Ököri-tó, a nép nevén Csárda-tő., melybe régen a nyíregyházi tímárok kidolgozás előtt bőröket áztattak. Ezeket az állatbőröket éjjel tolvajok ellopták és a szőlő területén több helyen elásták. A pandúrok elfogtak néhány bőrtolvajt, kik megmutatták, hogy hová ásták fel a lopott bőröket. így bányászták ki a földből a lopott bőröket és nevezték el a helyet Bőrbányának, — Később, mikor a bőrbányák kimerültek, de bort termeltek a területen, egy kis igazítással lett Borbánya a Bőrbányából. A környék falvainak és tanyáinak cselédsége megúnván a cselédsort, vett a Bc-rbáryán egy félnyilas, vagy nyilas szőlőt, épített rá egy kis házat, beleköltözött s innen járt be többnyire Nyíregyházára napszámmunkát és más alkalmi munkát végezni. Ma is- ilyen egyszerű, szegény napszámos emberekből áll Borbánya lakossága, kiknek 90 százaléka Nyíregyházán keresi meg kenyerét, ide jár templomba s az élet minden szála Nyíregyházához köti. Szorgalmas, munkás nép, kik messzire is eljárnak dolgozni, fát vágni, aratni, csépelni, utat építeni, kubi- kolni, ahol alkalmi munka kínálkozik, mert csekély földjéből nem tud megélni. Az utolsó 20 esztendő alatt sokat fejlődött Borbánya. Ma kb. 600 család lakik itt, -kb. 2600 lélek, Négytanerős elemi iskolája túlzsúfolt, alig képes befogadni a kb, 350 tanulót. Hét hosszú, rendezett Vásároljon! t textilárukat, úri, női divatcikkeket,- babikelen- gyéket és- mindennemű rövidárukat Batta Kleknél Vay Idám utca 2 Takarékátjáró utcája- van, kisebb-nagyobb házakkal. — Saját temetője, postaügynöksége, hat fűszerüzlete, egy hentesüzlete, egy fodrásza, két kosmája és sok mesterembere van. A közeljövőben két templom építése van tervbe véve, A lakosság szőlőt és sok gyümölcsöt termel, amit a nyíregyházi piacon értékesít. Tavasszal, gyümölcsvirágzás idején igen szép a színpompás, illatos szőlőtelep, de bora igen gyenge, bicskanyito- gató nyíri vínkó. Lehajolva kell szüret után az ablak előtt elmenni, hogy a házbeliek meg ne lássák és be ne hívják egy pohár borra. A borbányai legények„Duhaj Jóska* sem Sog A tegnapi posta levelet hozott szerkesztőségünknek, amelyben több Kótaji- utcai lakos aláírásával panaszt tesznek egy duhaj, részeges Kótaji-utcaí lakó ellen, aki nap-nap után hangos botrányokat és verekedéseket rendez az utcában. Egyelőre nem akarjuk ennek a díszlegénynek a nevét kiírni az újságban, egyszerűen ,,Duhaj Jóskának“ nevezzük, akinek viselt dolgairól jól van informálva a rendőrség is. A Kótaji-utcai lakók a'áírá- sával hozzánk érkezett panaszos levelet a rendőrséghez továbbítottuk, ahol azon,,Vannak emberek, akik, — látom, hallom, tudom: haragszanak rám. Nem értem őket. Hiszen még jót sem tettem velük." Huszár Mihály pleb. A paradoxnak látszó jelmondat, amelyet érdemes napjainkban ide felírni, hogy azon egy kissé elmélkedjünk, nagy igazságot tartalmaz. Aki ezt Nyíregyházán léte alkalmával, még életében mondotta, átélte mondásának mélységét, tapasztalta annak valóban megérthető voltát. • Az emberek, akik hisznek, akik vallásosak, akik szeretik felebarátjaíkat, embertársaikat, a szeretet érzésétől is áthatottak, mert hiszen Isten így, szeretetre teremtette. De ezek az emberek nagy átlagban .valóban szeretettel óhajtanak jót tenni másoknak, ha erre alkalmuk és módjuk van, ha tudják, hogy azon, akivel jót tehetnek, valóban segíthetnek is. Ezt igazolják a jótékony egyesületek, az ezekben foglalatoskodók, azok, akik ado_ mányaikkol igyekeznek a jótékonyságban maguk is résztvenni, ha mással nem is, legalább pénzsegélyekkel, de így is, szívből fakadó jószándékkal. Általában pedig úgy van, hogy az emberek hálásak is szoktak lenni jóttevőik iránt,, A szeretetet szeretettel igyekszenek viszonozni. Lászólag é9 külsőleg ezt mutatják, ezt gyakorolják, szavaik is ezt fejezik legtöbbször ki. Azt, hogy lelkűk mélyén mi lakozik, minő érzelmeket táplálnak, szineskednek-é ,vagy őszinte igaz arcokat mutatnak, ki tudná megmondani? Csak elvétve elhullajtott szavaik, arcaik leplezhetetlen vonásai, talán mozdulataikból kiérezhető apró megindulások ,egyéb apróságok árulják el, hogy a lelkűk kohójában mi -ég, szivükét mi nek ki is nyílik tőle gyakran a bicskájuk a zsebökben. Igen sok bicskázó borbányai legényt részesítettek elsősegélynyújtásban vagy ápolásban a nyíregyházi Erzsébet-kórházban. Oros községnek, melyhez eddig tartozott Borbánya, mindig mostohagyermeke volt, ezért kérte a lakosság, hogy Nyíregyházához csatolják, melyhez földrajzi fekvésénél fogva tartozik. Sokévi várakozás és kilíncselés után elérte a célját s most Nyíregyházának lett a fogadott gyermeke belügyminiszteri jogerős döntés alapján. több höh'ányi rendezni nal intézkedtek, hogy a botrányokat rendező ,,Duhaj Jóska“ állandó felügyelet aiatt álljon. Két évig volt az internáló- í táborok lakja, ha nem javul meg, visszaél kerül oda, ahonnan nemrégen szabadult j ki, — A Kótaji-utcai lakókat pedig meg- ! nyugtatjuk, hogy a rendőrség véget vet j a duhajkodásnak, rendre tanítják . Duhaj i Jóskát“, akinek el kell venni a kedvét i az ivástól, a dolcgtalanságtól. Háború van mindenkinek dolgozni kell elejéhez mérten, Aki nem akar, az nem érdemli meg a napi falat kenyeret sem ! hűti le ,mi teszi haragossá, nem egyszer ellenséges érüzlelüvé. Ezt azok tapasztalhatják inkább, akik a lelkiekkel foglalkoznak, akiknek módjukban van bepillantani embertársaik szívébe Jelkébe, gondolataiba, egész valójukba. De azok is, akik érzékenyebb lel- kűek, szintén megérzik az emberek gondolatvilágának reflexeit, szinte azokat a rádióhullámokat és ezek rezdüléseit, melyeket az emberek magukból kisugároznak, az Isten teremtette parányi firom- ságú és csodálatosan megalkotott adó- és vevőkészülékeken át. Megérzik az embere a szívnek, a léleknek a kisugárzásait azon a csodálatos matériát át, amelyet Uránia Filmssdaisás, Augusztus 5 6 Hsüíörtók péníe't Jean Gabin művészi francia filmje felfogni, megérteni az emberek sohasem tudhatnak. És i;t kapcsolódhatunk a fenti idézetbe. A jótettet annál, aki ezt élvezte, hálaérzetnek kell követnie. Óh a hálaérzet! — Istenem, de sok ember lelkét marcangolta már. És ez ott és azoknál a jótet- teknél jelentkezik és kell, hogy jelentkezzék, ahol és akik ellenérték nyújtása nélkül élvezték a jóttevőnek jótéteményét. Csak azt a jótettet és jótétemény kell hálával viszonozni, amelynek éppen a hála kell hogy az ellenértéke legyen. Azt a jótettet, amelyet anyagiakkal vi szonozhatnak az emberek, amelyet megfizethetnek, ritkán kíséri a hálaérzet, — D; ha kíséri is, akkor e za hálaérzet nem bántó nem marcangoló, nem izgalmat, .nem idegességet, nem türelmetlenséget, nem haragot kiváltó. A jótett, egyszerűen megfizettetett, a jótevő fáradozása, munkáig, szava, közbenjárása ellenértékét megkapta, tehát sohasem állhat úgy elénk, mint a figyelmeztető felkiáltójel. De, ha a jótettet nem lehet megfizetni, a jótevőt nem lehet pénzzel kifejezett hálával honorálni, ha a jóttevő mindenkor úgy állhat, mint aki jót tett, de ellenérték nélkül, aki mindig hitelező maradt és a jót élvezett az adós, kifizethetetlen adóssággal, óh, ezt a jóttevőt nem szeretik az emberek, még akkor sem, ha az egy szóval sem említi, hogy iót tett, ha ö marad az alázatos és nem az, aki a hálával adós. Igen. mert a jóttevőnek még alázatosnak is kell lennie, hogy ne tűnjék fel dölyfösnek az adós előtt, nehogy ez megharagudjék rája. Mégis! Nincs fájóbb, nincs kellemetlenebb érzés sok emberbSn, mint a hálaérzet. Valamilyen lelki emelkedettség kell ahhoz, hogy a megsegített ember szeretettel hordozza szívében annak emlékét, aki vele szemben könyörületes volt, aki rajta segített, talán éppen legnagyobb bajában. A szívnek, a léleknek csiszoftsága, kimunkáltsága kell ahhoz, hogy a hálaérzetet ne tekintse tehernek, hogy azt akkor is érezze, ha megfizette a jóttevő fáradozását, ha ellenértéket is adott a jótettért. De akiben ez nincs meg, az, az őt terhelő adósság súlya alatt kellemetlen érzéseket hordoz magában, amelyek felin- gerlik haragossá teszik, haragosává éppen annak, aki vele jót művelt .. . így van nagy igazság abban az idézetben amelyet egy elhunyt lelkipásztor ajkáról rögzítettünk ide, hogy gondolkod janak rajta az emberek . . . Hungária Flisszioház. Augusztus 5 6 Csütörtök-péntek Jean Gabin nagyszerű alakítása ÖRÖK TŰZ lélyreható történet Kanada őserdeiben a h®nfoglalás idejéből Főszereplő: JEAN GABIN Többi szereplő : Jean Pierre Aumont, Madeleine Rsaand Kiadások : 4, 6, 8 órakor A franciák hazaszeretetének hősi éposza ez a film, amely a kanndai telepesek küzdelmes életét tárja elénk Szereplők: J*an Gabin, Jean Pierre Aumsnt, Madeleine Renand Előadások kezdete 7*5, V*7, 7*9 Válass a Kóiafi-uicai laKóUnak Keserű minden fajta kapható Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Nyíregyháza, Zrínyi Itass utas 7. Telelőn 23 16 JOTET ES HAIIA Irta; Pisszer János
