Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-02 / 172. szám
4. oldal. SZ BBWBB bsmL&P vwmammmm (Trianon 23.) 1943 augusztus 2. Gyilkol a villám! Miként ▼édckn*ket legjobban a szabadban járé ember a viliáüi- eeapás ellen ? Jupiter ismé.t haragszik. Szórja villámait amelyek embert, állatot, fákat egyaránt pusztítanak, S az emberek mégis kevés gondot fordítanak a zivatarok megfigyelésére, az észlehető szabály- szerűségekre és a komoly védekezésre, A nyári első zivatar beköszöntése óta csak hazánkban eddig 54 halálos villám- csapásról tudunk s jóformán egyetlen viharos nap sem múlik el villámcsapás által okozott halálesetek nélkül. Ez pe- dig gondolkodásra késztet, A napokban történt zivatarok nyomán Somogyból 3. Háromszékből 2 s a Ba-konyból ismét 1 halálos villámcsapást jelentettek. A múlt évi európai villámcsapás statisztika majdnem ezer ilyen fulgurális halálról tud, — nem számítva az állatok nagy tömegeit. .Asért zivatar esetén az alábbi szabályokat kell megfigyelni: 1. Mezőn, réten nyomban laposan árokba vagy a földre feküdjünk, még ha átázunk is, 2. Kiemelkedő górékban, egyedülálló épületben, csöszkunyhóban magas fa alatt vagy fabódékban ne keressünk menedéket. 3. Városban az első épületbe meneküljünk. De ne álljunk meg a kapu, eresz alatt, folyosón, hanem menjünk az épületbe. Istállókat, karámokat vagy anoi sok áliat van együtt, kerüljük, el. A szobában ne üljünk kémény, kályha, takaréktűzhely vagy villamos vezetékek közelébe, 4. Erdőben a fákat el kell kerülni s inkább a tisztásokat felkeresni. Megáiia- ni nem szabad, hanem lassan kell az erdőben sétálgatni, amíg a zivatar megszűnik. 5. Szabadulni kell mindennemű fémtárgytól. 6. Ha időnk engedi s van bicikli, autó vagy jó kocsink, meg kell próbálni, hogy a zivatart kikerüljük vagy elmeneküljünk előle. Ezeknek a szabályoknak betartásával minden valószínűségi számítjás szeirjjüit elkerüljük a villámcsapást s így a borzalmas égési halált. Most, hogy e sorokat írjuk, közli a bír, hogy ismét belevágott a Dunántúlon a menykő egy hazafelé igyekvő juhnyáj- ba s halálra égette az egyik bojtárt és húsz juhot. S nap mint nap jönnek a híradások s az emberek mégis könnyedén fogják fel a villámok veszedelmét zivataros időben. Legtöbbször nem is az a villám veszélyes, amely lassan készülő viharból jön. Először elsötétedik az égbolt a so fekete és sűrű felhőtől, A távolból mindig közelebbhallatszanak a menydörgések, villámok is cikkáznak, ámde mire utolér a fergeteg és megindul a zápor vagy akár csendes eső, — ez elektromos túlfűtöttség is enged erejéből s a villámok sem igen csapdosnak már. Ezek a zivatarok legkevésbbé vészterhe- , sek s veszélyesek, ami azonban az óva- j tosági rendszabályokat nem teszi feleslegessé. A valóban veszélyes villámcsapások szinte a derült égbből csapnak le. A nap még süt az égbolton, itt-ott fehér habos felhők tornyosulnak kis területen. Szivárványban gyönyörködünk s íme az egyik felhőből, amely nem fekete és ijesztő, hanem fehér, ártatlannak látszik, hirtelen lecsap egyetlen villám s agyonsujtja az alatta haladó, vagy fa alatt pihenő embert. Ez a nagy veszedelem, mert sem zápor, sem hosszas dörgések, sem cikázó villámcsapások sorozata nem kíséri az ilyen, az égboltnak csak kis részén gyülekező felhőket és a nap is kedélyesen süt. Vigyázat, mert a villám nagy veszély, ne becsüljük le, — A trópusokon, ahol az effajta zivatarok mindennaposak, igen gyakoriak, az emberek gumicipőt (kalucsnit), gumiköpenyeget, gumisapkát viselnek s így szigetelik el magukat a villámcsapásoktól. — Fémtárgyaktól szabaduljunk a zivatarok alatt, mert ezek erősen vonzzák magukhoz az elektromos kisüléseket és sok bajt okozhatnak. Itt a nyár, itt a kánikula, a nagy zivatarok ideje, vigyázzunk! László Zoltán dr. 617.655 pengő a város mull évi háztartási maradványa Nyíregyháza város szakosztályai szombaton délután 4 órakor együttes ülést tartottak Szoiror Fái polgármester elnökletével. A szakosztályi ütés jelentős tárgya volt a varos 1942. évi zárószámadásának előterjesztése. A zárószámatíást amelyet a szakosztályi tagok kinyomat- va kézhezkaptak, Szentpétery Endre dr. pénzügyi tanácsos ismertette pontos és részletes számszaki megvilágítással. A zárószámadás a háztartás 617.655 pengős maradványát tüntethette fel. Az előterjesztett zárószámadáshoz a város pénzügyi gazdálkodását elismeréssel méltató szavakkal Kovách Elek dr. és Huray János szóltak hozzá, Kovách Etek dr. hangoztatta, hogy a városi üzemek korszerű fejlesztésére a háborús akadályok csökkenése, illetve megszüné- seidején okvetlen gondoskodnunk kell. — Huray János felvetette egyes váro*sí ingatlanok, nevezetesen épületek eladásának gondolatát. Most, amikor a tőke el akar helyezkedni, ezeket a városi házakat könnyen el lehetne adni és a város adósságait s ezzel a pótadóterheket csökkenthetné a város. Szohor Pál polgármester a 617.000 pengős maradvány tekintetében hangoztatta, hogy ez a maradvány nem azt jelenti, hogy a város pénztárában ennyi költőpénz hever, hanem azt hogy a muitévi maradványnak a költségvetésben való felhasználása biztosítja évről-évre a város gazdálkodásának egyensúlyát minden eshetőséggel, váratlan fordulattal szemben. A városi javak eladásának nem híve, mert a város hitelezőit nagyobb megterhelés nélküi megfelelően kielégítheti. Az üzemek között a jéggyár feltétlenül modernizálást kíván és errevonatkozólag tervei is vannak. A polgármester felvilágosító es meggyőző szavait elismeréssel és köszönettel fogadta az együttes ülés és a zárószámadásokra vonatkozó javaslat elfogadását ajánlja a képviselőtestületnek. Tudomásul vette a szakosztályi ülés a város 1943. évi költségvetésére vonatkozó belügyminiszteri rendeletet is, mely megnyugvással látja a városi költségvetés egyensúlyát. A birodalom munkaerő-tehetőség szempontjábői is fölényben van ellenfeleivel szemben Berlin, (he) A Birodalom munkaerő- tehetőségének az ellenfeleivel szemben minduntalan meg-megnyiivánuió fölénye kívülálló körökben felvetette azt a kérdést, hogy luiajdonképpen mi is ennek a fölénynek az alapja? Erre azt lehet válaszolni, hogy a német előny alapjában véve három adottságának az eredménye. ‘Ezek: a munkaerők felhasználásának a inogsz er vezetősége, egész Európa mun- kástartaiékaiank a bevonása, és végül a rendelkezésre álló munkaerők minősége. A munkaerők felhasználásának megszer- vezetcsége a Birodalomban nem háborús intézkedéseken alapszik, hanem azt lényegében már a háború előtti időben megvalósították az ú. n. „munkakönyv“ intézményének rendszeresítésével. Ezek ugyanis a munkaerők felhasználásával megbízott szerveket abba a helyzetbe hozták, hogy a munkaerők megoszlását mindig át tudták tekinteni. Ez megadta nekik annak a lehetőségét, hogy nagyobb á.csoportosításokat hajtsanak végre és különleges kívánalmak felmerülése esetén a leggyorsabban munkaerő-súlypontokat képezzenek. Ez példának okáért a gyakorlatban azt jelenti, hegy ipari nagy- építkezéseket is meg lehet záros határidőn belül valósítani és új ermelési ágaMALMOK FIGYELMÉBE I ——wWMiii law ii'ifiwwriBüfiiriTnniirrriT^ "trit ~ Elkészült az uj rendelet alapién vám csere napló bárcakónyv kapható : J óbu papír üzletében kát üzembe helyezni. Ugyanígy egyes termelési tervek végrehajtását máról-holnapra meg lehet gyorsítani, másoknál pedig lassítani iehet az ütemei. A munkaerők bevetésének irányíthatósága tehát igen jelentős mértékben fokozza a munkaerők célszerű kihasználhatóságát, különösen háborús viszonyok mellett, amikor a munkateljesítmény szorosan tudja követni a hadigazdálkodás változó követelményeit. Ez a szervezeti rendszer azonban ma már nemcsak a Birodalomban jelent valóságót, hanem az egesz Európára kiterjed, ahol pedig a megszállt oroszországi területek figyelembevételével közel 400 millió lélek lakik. Igen jelentős könnyebbséget jelent emberek viszonylag szűk területen élnek, amelynek legnagyobb kiterjedése nem haladja meg a 3000 km-t. Ezzel szemben csak az Egyesült Államok szélessége a Newyork—Sanfranciskó vonalon 4000 km ( míg az amerikai szélső települések egymástól való távolsága meghaladja a 10000 kilométert is, eltekintve azoktól a földrészeket egymástól elválasztó távolságoktól, amelyeket a szövetségeseknek le kell gyürniök. Ez edig azt jelenti, hogy a szövetségeseknek lényegesen több munkaerői; kell felhasználmok arra, hogy a távolságokat áthidalják, mint Európában, hol ezeket a munkaerők a fegyverkezési ipar szolgálatába lehet állítani. Erre a célra pedig nemcsak a Birodalom minden mun- kástartalékát mozgósították, hanem mind- azokét a területekét is, ahova csak a német befolyás elér. Amennyiben ilyen baráti, vagy megszállt területről nem érkeztek munkások a Birodalomba, akkor ezek a területek ugyancsak a német fegyverkezési ipar megrendelésein dolgoznak. Természetesen a polgári fogyasztás számára dolgozó iparik munkásait nem lehet puszta átvezényléssel a hadigazdálkodás legfontosabb üzemeiben munkára alkalmazni. Itt azonban nagy segítségére van a Birodalomnak az európai munkások kiváló minősége, ezeknek szaktudása jelenti azt az alapot, amely a gyors és hatásos átképzést lehetővé teszi. Ehhez járul még az is, hogy a Birodalom, amelynek szociális vívmányai a háború előtt világszerte ismeretesek voltak, a háborúban is mindent elkövet, hogy szociális jellegé. megőrizze éseddig minden háborús erőfeszítés ellenére is sikerült neki ezen a téren is vezetőszerepét mgetartania. Korlátozták az olasz lapok terjedelmét Róma. Kormányrendelet jelent meg, amely az olasz lapok terjedelmét korlátozza. A nagy lapok hetenként négyszer 2 oldalnyi, kétszer pedig négyoldalnyi terjedelemben jelenhetnek meg. A rendelet már ma életbelépett. (MTI.) .'íyíregykáza megyei város polgáemesterí ttrat&fc. K. 20 699-1943. Hirdetmény Niomatékosan felhívom az érdekeltek figyelmét & zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló Í942. évi XV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1943 június hó 21-iki 140. számában megjelent 3600—1943. M. E. számú rendeletben foglaltakra. izz a rendelet szabályozza, hogy 1. ki tekintendő a törvény és ezen rendelet atkaimazasa szempontjából zsidónak, továboá a törvénynek és jelen rendeletnek a zsidókra vonatkozó rendelkezései mely jogi személyekre is (részvény- társaság, szövetkezet, közkereseti-, betéti-, korlátolt felelősségű társaság, egyesület, alapítvány és egyéb jogi személy) alkalmazandók; 2. az, aki zsidónak tekintendő, valamint az a kereskedelmi társaság, egyesület és egyéb jogiszeméiy, melyekre a törvénynek és jelen rendeletnek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, az átengedésre kötelező határozat alapján mely ingatlanokat köteles alkotórészeikkel, tartozékaikkal, a mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemekkel és ipari berendezésekkel, továbbá a gazdasághoz tartozó állatállománnyal és holt felszereléssel átengedni, A rendelet 17—21. szakaszai részletesen meghatározzák a bejelentési kötelezettséget, nevezetesen azt, hogy kik és mit, mely ingó és ingatlan vagyontárgyakat tartoznak bejelenteni. A 22.-ik szakasz előírja a bejelentés formáját, alaki kellékeit, időpontját. A bejelentést az elöljáróság által rendelkezésre bocsátott nyomtatványokon két-két példányban kell folyó évi augusztus hó li-tői augusztus hó 31-ig megtenni, a nyomtatványokat műiden kérdésre részletesen kiterjedő pontossággal kitöltve é# az előírt okmányokkal és mellékletekkel felszerelve. A 23,-ik szakasz az erdöbirtokossági használati illet-ségek és a legelő használati illetőségek bejelentésére vonatkozik. A bejelentési kötelezettség pontos betartását szigorúan ellenőriztetni fogom és a mulasztóval szemben. — aki helyett a bejelentést, költségére, az elöljáróság teszi meg. — büntető eljárást indíttatok. Nyíregyháza, 1943. évi július hó 26, napján. SZOHOR PÁL sk. 3x polgármester.
